Ezek most a Balaton legnépszerűbb nevezetességei

A szigligeti vár

Tetszik, vagy sem, célegyenesbe fordult az idei nyár. A vakációból gyakorlatilag három hét van hátra, a balatoni főszezonból már annyi sem. A klasszikus mondás szerint augusztus 20. után amúgy is elromlik az idő a Balatonon. Ez persze ebben a formában sokkal inkább közhely, mint valóság, de tény, hogy az államalapítás ünnepe után látványosan csökken a tó körül nyaralók száma. Az egyik legnagyobb nemzetközi utazási oldalon, a TripAdvisoron annak néztünk utána, hogy melyik a tíz legkedveltebb utazási célpont a Balaton körül.

10. A Hévízi-tó és termálfürdő

Azt rengetegen tudják, hogy a Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyító erejű tava. Maga a vízfelület 4,4 hektár területű, ezt azonban 50 hektár gyönyörű erdő veszi körül.

Az első fürdőházat 1772-ben Festetics György építtette.

Jelenleg a Balaton nyugati medencéjének egyik leglátogatottabb nevezetessége, amely naponta 8.30–19.00 között tart nyitva.

Magyarország egyik legnépszerűbb meleg vizű tava Hévízen Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A Hévizi-tó tőzegmedrű forrástó. Európa többi ilyen tava vulkanikus eredetű helyen található, a hévízi azonban kivétel. A tó másik különlegessége a vizén nyíló tündérrózsa, amelyet minden idelátogató megcsodál. Nyáron a víz hőfoka általában 33-35, ősszel és télen ez jóval alacsonyabb, csak 24-26 fok. A tó forrása majdnem 40 méter mélységben, egy függőleges homokfal mellett található.

9. Szigligeti vár

A Balaton várának is nevezik az északi part talán legromantikusabb építményét, ahonnan a naplemente és a napfelkelte is nagyszerűen megtekinthető.

A vár históriája a 13. század első felében kezdődött.

Ekkor Szigliget Kalián zalai ispán kezére került, majd visszaszállt a királyra, aki azt 1259-ben, a zalai ispánsággal együtt fiának, István királynak adományozta. A vár gyors felépítéséhez valószínűleg nagymértékben hozzájárultak a helyi kőfejtők, mészégetők, kőművesek, a környező bencés birtokokon élő kézművesek és jobbágyok.

A szigligeti vár a Balaton északi partjának egyik legnépszerűbb helye Forrás: Lantos Gábor

A vár hadászati jelentősége a török hatalom hanyatlásával csökkent. A hódoltság megszűnése után az ország védelmében Szigligetnek már nem jutott szerep.

Pusztulása a 17. század legvégén kezdődött.

Egy viharos napon villámcsapás következtében kigyulladt, és nagyobb része leégett. Akkor pusztultak el a várra vonatkozó oklevelek, számadások és egyéb feljegyzések, amelyeket ott őriztek. Augusztusban a szigligeti vár naponta 8–20 óra között látogatható.

8. Tapolcai-tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlangot kútásás közben fedezték fel 1903-ban. 1913-ban a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, turisztikai célra is használt barlang. A Bakony déli irányából kis mélységben hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. A karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen, 30 foknál melegebb termálvíz tör fel a kürtőkből.

Pillanatkép a tapolcai tavasbarlangból Forrás: MTI/Nagy Lajos

A hideg és a meleg karsztvizek keveredése üregeket, járatokat old ki a mészkőben. Százezer év alatt így jött létre a Tapolcai-tavasbarlang is, amely része a város alatti, immár tíz kilométer hosszúságban feltárt barlangrendszernek.

A térség megemelkedése után a barlang felső része szárazzá vált.

Az összekeveredett, 20 fokra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból továbbáramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban látnak napvilágot. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást. A barlang augusztusban 9.00–19.00 között várja a látogatókat.

7. A siófoki víztorony

Bármennyire is meglepő, az 1912-ben átadott víztorony szintén nagy kedvence a Balaton déli partján utazóknak. Népszerűségét az adja, hogy a tetején lévő kilátóból körbetekintve az egész város és a Balaton is előttünk hever.

A turisták 1980 óta látogathatják a siófoki víztornyot Forrás: MTI/Varga György

Turisztikai jelentőségét viszonylag későn ismerték fel, hiszen csak 1980 óta látogatható. Mára Siófok jelképe lett, népszerűsége töretlen.

6. Szentlélek-templom, Hévíz

A hévízi új templom építését az indokolta, hogy a kommunizmus idején a Tófürdőnél lerombolt régi templom helyett csak a város szélén engedélyezték egy új emelését. Bencsik Pál apát 1989-ben ismerte fel templom hátrányait, hiszen a templomba járók létszáma folyamatosan növekedett.

Az alapkövet 1996. május 27-én Szendi József akkori veszprémi érsek szentelte meg.

1999. szeptember 9-én ugyanő fel is szentelte.

Stílusát nehéz meghatározni, de Hévíz egyik gyönyörű nevezetessége a Szentlélek-templom Forrás: visit-HÉVIZ.hu

A bazilikának is nevezhető, mintegy ezer fő befogadóképességű impozáns templom stílusát nehéz meghatározni, hiszen a régi gótikus és a modern stílus elemeit ötvözi.

5. Veszprém vára

A megyeszékhely csodálatos belvárosának kiemelkedő építészeti jelentőségű alkotása. Veszprém hét dombra épült, az egyik, 50 m magasra kiemelkedő dolomitszikla-gerincre települt a várnegyed. Anonymus szerint már a Honfoglalás előtt is állt itt vár, azonban biztosabban köthető Géza fejedelemhez és István királyhoz.

Szent István itt alakította ki az első püspökségek egyikét.

A mindenkori királyné koronázása a veszprémi püspök joga lett. Ezért nevezik Veszprémet a királynék városának.

A veszprémi vár főkapuja Forrás: Lantos Gábor

A Vár utca az ország egyik legépebben fennmaradt barokk utcája. Az utca végéről elénk táruló panoráma teszi fel a koronát erre a kis ékszerdobozra. A kilátón álló kettős kőszobor, Szent István és felesége, Gizella alakja Veszprém jelképévé vált.

4. Bencés apátság, Tihany

A tihanyi apátságot I. András király alapította 1055-ben, Szűz Mária és Szent Ányos püspök tiszteletére.

1060-ban ide temették az alapító András királyt.

Az Árpád-házi királyok közül az ő nyughelye épségben maradt meg az altemplomban. A török időben a szerzetesek elhagyták a monostort, és az végvárként működött. A tihanyi vár soha nem került török kézre. A 18. század derekán az altemplom fölé a lenyűgöző szépségű, messziről is jól látható barokk templom épült fel. A templombelső a magyarországi barokk építészet kiemelkedő emléke.

A tihanyi apátság és környéke, háttérben a Balaton Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A nyári időszakban, szeptember 30-ig az apátság naponta 9.00–18.00 között tart nyitva.

3. A veszprémi állatkert

A veszprémi állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje.

A régió legkedveltebb turisztikai célpontja, amely a veszprémi belvárosból rövid sétával érhető el.

A kicsiknek és nagyoknak egyaránt feledhetetlen élményt nyújtó, különleges természeti adottságokkal rendelkező állatkert 1958. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit. A kert öt hónap alatt épült fel, és Kittenberger Kálmán nevét viseli.

A veszprémi állatkert egyik legkedveltebb része a nemrég átadott dinoszauruszpark Forrás: Veszprémi Állatkert

A veszprémi állatkert szeptember 30-ig naponta 9.00–18.00 között várja a látogatókat.

2. Tagore-sétány, Balatonfüred

Kevesen tudják, hogy kiről nevezték el Balatonfüred, de talán az egész Balaton legszebb sétányát. Rabindranath Tagore indiai költő akkor lett igazán világhírű, amikor 1913-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.

A Tagore-sétány végén ül Bujtor István szobra Forrás: Lantos Gábor

Balatonfüreden azután neveztek el róla sétányt, hogy 1926 novemberében megérkezett a szanatóriumba, és gyógyulásának örömére fát ültetett.

A sétány elnevezésére 1957-ben került sor.

Addigra Tagore kezdeményezése mozgalommá nőtte ki magát. Ültetett itt fát Farkas Bertalan vagy éppen Göncz Árpád is.

1. Festetics-kastély, Keszthely

A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családja. A horvátországi származású família 1739-től élt Keszthelyen. Ekkor szerezte meg Festetics Kristóf a keszthelyi birtokot. Jelentős érdeme a kastély felépítése, emellett sebészorvost és mestereket hozatott a városba, gyógyszertárat és uradalmi kórházat is létesített.

Magyarország leglátogatottabb kastélya, a Festetics-kastély Forrás: MTI/Varga György

A múzeumként működő Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya.

Parkja természetvédelmi terület.

Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Több száz éves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok – köztük Festetics György egész alakos bronzszobra gazdagítja. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház. A park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút-kiállítást találjuk. A Festetics-kastély augusztus 31-ig naponta 10–18 között tart nyitva.