Ha valaki mindenképpen a vízparti kikapcsolódáshoz ragaszkodik, érdemes a folyókhoz utaznia, mert azok hőmérséklete több fokkal alacsonyabb a tavakénál. Az Eumet adatai alapján sok hazai folyóban akár 20 fok alatti vízben is fürödhetünk, míg az állóvizekben 23-24 fokkal találkozhatunk. A Duna most a leghidegebb, de fontos tudni, hogy a folyó főágán és a hozzá kapcsolódó mellékágakon és holtágakon jelenleg mindenütt tilos a fürdőzés a rendkívüli árhullám miatt.
Ha mégis tóra vágynánk, akkor a Tisza-tó a nyerő: itt 4 fokkal hidegebb a víz, mint a Velencei-tónál. A Tisza-tavi Ökocentrumról korábbi élménybeszámolónk itt olvasható, a hazai fürdővizek minőségét pedig itt ellenőrizheti.
Aki nem ragaszkodik a vízparthoz, két irányban talál lehetőséget a kánikula elől: felfelé vagy lefelé. Ami a hegyeinket illeti, túl nagy magasságokkal itt nem találkozhatunk, így legfeljebb 3-4 Celsius-foktól tudunk megszabadulni egy magasabb csúcs megmászásával, ám ha a túra árnyékos erődben vezet, akkor már jóval elviselhetőbb lehet a környezet. A sok lehetőség közül a Bükk például ideális terep lehet erre, egy korábbi élménybeszámolónkat itt olvashatja erről.
Ahogy azonban síeléskor, a nyári túrázáskor sem kell feltétlenül az országhatáron belül gondolkodni. Az osztrák határt átlépve nem kell sokat autózni ahhoz, hogy elérjük a hűsebb Alpok-alját, de Szlovákia is ideális lehet ilyenkor. Az Origo munkatársa például a Budapesttől alig három órára lévő Alacsony-Tátra legmagasabb pontján, a 2043 méteren fekvő Gyömbér-csúcson töltötte a vasárnapot, ahol 13 fok volt, és kellemes szellő fújdogált.
Ha valamelyik magyarországi hegyvidéket látogatjuk meg, ott jó eséllyel szőlőt is termesztenek, ez pedig azt jelenti, hogy akár hűvös borospincékben is átvészelhetjük a kinti forróságot. Tokaj-Hegyalján, Eger környékén, Villányban vagy a Badacsonyban kitűnő lehetőség van levonulni egy baráti beszélgetésre valamelyik pincébe, egyre kell csak vigyázni, hogy a forróságba visszatérve meg ne ártson az alkohol. Egy különleges éjszakai somlói borkóstolóra épp pénteken lesz lehetőség.
Egy ilyen kirándulás során érdemes betérni pár percre a vastag falú templomokba is, amelyek légkondicionáló nélkül kínálnak felüdülést fizikai és lelki értelemben egyaránt. A budapesti Szent István Bazilika, a tihanyi bencés apátság, az esztergomi bazilika, a jáki templom vagy a bélapátfalvi ciszterci kolostor – hogy csak néhányat említsünk a számos közül – önmagában is megér egy kirándulást.
Hasonlóan jó természetes klímával rendelkeznek a régi építésű várak, kastélyok. A sárospataki várról például korábbi élménybeszámolónkat itt olvashatja. De ki lehet próbálni egy stratégiai csapatjátékot is, amelyek általában pincékben vannak berendezve, így ott tuti hideg van mindig.
Vannak persze olyan hűsölő helyek, amelyeket nem az ember, hanem maga a természet alakított ki. Magyarországon viszonylag sok barlang található, amelyek ilyenkor különösen vonzóak lehetnek az izzadó turistáknak. A tapolcai tavasbarlangban például hűvösben lehet csónakázni, de az aggteleki cseppkőbarlangban vagy a budapestiek számára legkönnyebben elérhető Pál-völgyi-barlangban 10 fok várja a látogatókat. Akárcsak a pincékben, itt is érdemes felkészülni a hirtelen hőmérséklet-változásra réteges öltözködéssel.
Ha valaki mélyebben tud a pénztárcájába nyúlni, akkor a nyári hónapokban érdemes meglátogatni azokat az északi országokat, amelyek télen a havas és hideg időjárás, valamint a rövid nappalok miatt nem túlságosan élvezhetőek. Az időjárás persze ilyenkor is kiszámíthatatlan (nemrégen Lappföldön például 30 fok feletti kánikula volt), de jobb eséllyel fogadja a látogatót az itteninél elviselhetőbb idő. A legnagyobb problémát ezekben az országokban a drágaságuk jelenti. Élménybeszámolónk Izlandról itt, Svédországról itt, a norvégiai Bergenről itt, a diniai Koppenhágáról itt, a finn-svéd jégkorong-világbajnokságról pedig itt olvasható.