Egy varázslatos hely, ahol csodató fakadt az ördög nyomában

A tó aljzatát több méter vastag gyógyhatású tőzegiszap építi fel

A napjainkban Magyarország leggazdagabb települései közé sorolt Hévíz legfőbb látnivalója a világhírű Hévízi-tó. Noha mindenkinek a gyógyhatású tó, valamint a hozzá kapcsolódó legendák és rejtélyek jutnak elsőként az eszébe erről a hangulatos kisvárosról, sokféle aktív programlehetőség is várja az idelátogatókat, nem beszélve a számtalan érdekes épületről és kultúrtörténeti alkotásról.

A Hévízi-tó, illetve Hévíz városa a Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen található. Magyarország egyik legkedveltebb fürdő- és nyaralóhelye, a főváros után ide látogat el a legtöbb turista az országban.

Varázslatos atmoszférája és világhírű gyógyfürdője messze földön híressé teszi a Balatontól mindössze néhány kilométerre fekvő települést.

A turistaáradat ellenére egyébként azt tapasztaltuk, hogy bármerre is jártunk a városban, mindenütt nyugalom, csend uralkodott, a fürdő környezetében pedig kellemes volt érezni a gyógyító víz illatát.

A súlyfürdő atyja

Hévíz felfedezését a Rákóczi utcán kezdtük, amely teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a főutcát, azaz a Széchenyi utcát a gyógyfürdő előtt elhaladó dr. Schulhof Vilmos sétánnyal.

A sétálóutcában egykori villaépületek sorakoznak egymás után Forrás: Kovács István

A főutca felől indultunk el a sétálóutcán, ahol a Tófürdő felé haladva egyre-másra butikok, kávézók és fagylaltozók sorakoztak. Ám érdemes a háttérben megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk, hiszen az utcát az 1920-as években épült villaépületek szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet.

A sétálóutca közepén található a Fontana Filmszínház épülete, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly tér egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronzszobrával.

Moll Károly fontos szerepet töltött be a település történetében, ugyanis ő a súlyfürdő „atyja",

amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az elegáns díszkő burkolatú Rákóczi utcán végig szépen felújított épületek sorakoznak, és az összkép alapján bármely nyugat-európai sétálóutcával való összehasonlításban megállja a helyét.

A Fedett Fürdő és Terápiás Centrum bejárata Forrás: Kovács István

Az utca végén a Fedett Fürdő – azaz az 1968-ban átadott Terápiás Centrum - épületével találtuk szembe magunkat. Külső falán megtekinthető a Pantheon, előcsarnokában pedig ne hagyjuk ki a római eredetű, Jupiter istennek szentelt oltárkövet, amely tanúsítja, hogy milyen régi ez a település, hiszen már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek.

A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából felavatott emlékmű Forrás: Kovács István

A Téli fürdő előtt, a Festetics tér tó felőli oldalán egy különleges alkotás, a Magyar Nemzetközösség Emlékműve hívja fel magára a figyelmet, amely a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készült.

Kerubok őrzik a gyógyvizű tó titkait

Ezután az árnyas fákkal és szépen rendben tartott, parkosított, virágágyásokkal szegélyezett sétányon végighaladva elérkeztünk a Tófürdő főbejáratához, amelyet két kerub őriz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható.

A gyógyfürdő bejáratával szemben látható a Tó Tündére szobor,

amelyet 2000-ben avattak fel. A műalkotásnak különleges jelentése van a helyiek számára, hiszen a tündér jobb kezével a város címerét, és azon keresztül az egész települést óvja.

A kerubok a gyógyfürdő bejáratánál Forrás: Kovács István

Ezzel elérkeztünk Hévíz legfőbb nevezetességéhez, a Tófürdőhöz. Ez egy rendkívül érdekes természeti jelenség, hiszen

bár tóról van szó, állóvízről a szó szoros értelmében véve mégsem beszélhetünk:

észak felől két vízfolyás torkollik belé, délen pedig 10-12 méter széles csatornán folyik a vize a Zala folyóba, majd onnan a Balatonba.

S akkor még egy szó sem esett a forrásokról, amelyek titkát sokáig nem tudták felkutatni, mivel az ovális alakú felszín alatti meder a forrásánál igen mély. A forráskráter alját csak 1958-ban sikerült elérni, s ekkor kiderült, hogy a víz egy vízszintes barlangjáratból tör elő.

Hévíz fő nevezetessége, a Tófürdő Forrás: Kovács István

A 4,44 hold kiterjedésű Hévízi-tó

Európa legnagyobb meleg vizes gyógytava, de világszerte sem létezik sok ilyen

– ha hasonlót szeretnénk találni, akkor egészen Új-Zélandig kell elmennünk. További különlegessége, hogy míg a legtöbb efféle képződmény agyag- vagy sziklatalajba ágyazódik, a hévízi tőzegmedrű.

A reumabetegek Mekkája

Az 50 hektár területű véderdővel körülvett tó valódi báját a parkkal övezett ovális gyógyvizű tó, a vízfelszín felett lebegő páraréteg és a felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák együttesen adják. A tó élővilágának legszembetűnőbb képviselője, a tündérrózsa a város címerében és zászlajában is helyet kapott.

A gyógyfürdő előtti árnyas sétány Forrás: Kovács István

A Hévízi-tó kénes, enyhén radontartalmú, alkáli hidrogén-karbonátos vize valóban gyógyhatású. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Viszont ősszel és télen sem hűl le 24-26 °C alá. A tó felett lebegő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, ezért mindenhol szinte azonos vízhőmérséklet mérhető.

Hévízt a „reumabetegek Mekkája"-ként is emlegetik.

A legenda szerint a környék földjeit egykor maga az ördög szántotta, és az ekéjének nyomában tört fel a meleg víz.

A helység a 18. századtól kezdett a fürdőzők paradicsomává fejlődni, kiváltképp azután, hogy Festetics György gróf, a környék akkori birtokosa 1795-ben megépíttette itt az első, akkor még tutajokon álló fürdőhelyet.

Szent István mozaikképe díszíti a Városháza falát Forrás: Kovács István

A Tófürdő környékén elidőzve felfedeztük a Szoborparkot is, ahol árnyas fák alatt található egy megkapó szoborcsoport, amely egymás mellett ábrázolja a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondét, Csokonai Vitéz Mihályét és Berzsenyi Dánielét.

Építészeti látványosságok

Ezután egy hosszabb sétával eljutottunk a kisváros egy másik szegletébe, a Kossuth Lajos utcába, ahol megnézhettünk

egy valódi építészeti látványosságot, a Városháza új épületét, amely 1998-99-ben épült.

Külön érdekessége, hogy alapkövének letételében az akkori polgármester mellett Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa is közreműködött.

A Városháza épülete, előtérben a Nymphae díszkúttal Forrás: Kovács István

A Városháza előtti dísztér egyik fő látványossága – Széchenyi István szobra mellett - a Nymphae díszkút. De ezzel még közel sincs vége az itt található látnivalóknak, hiszen

a Városháza falát Magyarország első királyának, az államalapító Szent Istvánnak különleges mozaikképe díszíti.

Ha pedig áttekintünk az utca túloldalára, különleges élményt nyújt a Szentlélek római katolikus templom modern épülete, amely már a városba vezető főutca elejéről is jól látható: magasba törő kék színű tornyai messziről felhívják magukra a figyelmet. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét, ég felé törő torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi.

A Szentlélek római katolikus templom tornyai már messziről felhívják magukra a figyelmet Forrás: Kovács István

Innen tovább indultunk és elhatároztuk, hogy megnézzük

a büfésort is, amely a balatoni üdülőhelyek retró hangulatát idézi.

Van itt számtalan ajándékbolt, a legkülönfélébb csecsebecsékkel, az úszógumitól kezdve a strandpapucson keresztül a különféle emléktárgyakig rengeteg mindent találunk itt, de ha ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadna kedvünk, akkor bőven válogathatunk a büfék között is. Ha pedig hagyományos vacsorára vágyunk, több éttermet is találhatunk. Ráadásul az autónkkal is le tudunk itt parkolni, hiszen közvetlenül itt található a Széchenyi utcai nagyparkoló.

Kisvonattal is nekiindulhatunk a városnézésnek Forrás: Kovács István

Hévíz tehát elsősorban a gyógyfürdőjéről híres a mai napig, de ahogy láttuk, a városban számos olyan látnivaló található, amit érdemes felkeresni – ezt akár kisvonattal is megtehetjük. S ahogy a bevezetőben már utaltunk rá, sokféle szabadidős tevékenység is űzhető: nagyokat lehet biciklizni a környéken, vagy a túrázók számára is indul innen több túraútvonal. Vagyis messze nem csak a gyógyulni vágyóknak érdemes ide ellátogatniuk.