János vitéz és a török elől menekülő szerbek városa

Ráckeve
Vágólapra másolva!
Ráckeve a Csepel-sziget déli csücskén terül el, nem messze Budapesttől. Fővároshoz való közelsége ellenére a turisták talán még nem igazán fedezték fel maguknak. Pedig sok kultúrtörténeti érdekességre lelhetünk itt, kedvünkre válogathatunk a csónakos piac standjainak kínálatából, relaxálhatunk valamelyik helyi wellness hotelben, vagy egyszerűen csak nagyokat sétálhatunk a festői Ráckevei Duna-ág mentén.
Vágólapra másolva!

Valamikor régen már jártam Ráckevén, de a kastélyon és a Duna-hídon kívül más emlékem nem nagyon maradt róla. Nemrégiben azonban SZÉP-kártyával az egyik ottani szállodában töltöttünk el egy hétvégét, ami alkalmat kínált arra, hogy újból megismerkedhessek a várossal. Eredetileg ugyan elsősorban wellneszezni mentünk, de mindenütt akkora volt a zsúfoltság a szállodában, a medencétől kezdve, a jakuzzin át a szaunáig, hogy úgy döntöttünk, inkább körülnézünk a városban – és nem is csalódtunk, mert sokkal több a látnivaló, mint gondoltuk volna!

Egy beszédes földrajzi elnevezés

A város a Ráckevei-Duna két partján, a Csepel-sziget déli részén található, Budapesttől mintegy 47 kilométerre, délre. A Ráckevei HÉV köti össze a fővárossal. Ez a terület már a bronzkorban lakott volt, az Árpádok alatt pedig itt állt Ábrahámtelke község. A 15. században fontos hely lett, miután a város királyi kiváltságokat kapott. A török háborúk idején azonban feldúlták, lakói elmenekültek.

A törökök kiűzése után a győztes hadvezér, Savoyai Jenő érdemei jutalmául a császártól megkapta az egész Csepel-szigetet.

Ráckevei csendélet Forrás: Kovács István

A földrajzi elnevezések sokszor elég beszédesek tudnak lenni, és gyakran elmesélik az adott település történetét. Ilyen Ráckeve is, amely az Al-Duna mentén fekvő Kevi városkában élő szerbeknek (azaz a rácoknak) köszönheti a nevét: ők ugyanis a 15. század közepén a törökök elől menekülve felhajóztak a Dunán, egészen a mai Csepel-szigetig, és itt találtak új otthont maguknak.

Ekkor kezdték először Kiskevének, majd később Ráckevének nevezni a települést.

Ráckeve rövid idő leforgása alatt jelentős kereskedővárossá fejlődött, részben annak köszönhetően, hogy a rácok magukkal hozták városi kiváltságlevelüket, amit Zsigmond, majd Mátyás király is megerősített. A település ebből az időszakból származó legszebb épített emléke a Nagyboldogasszony templom, amely Magyarország legrégebbi gótikus stílusú szerb temploma.

A szerb Nagyboldogasszony templom Forrás: Kovács István

Valami csoda folytán a törökök nem rombolták le ezt az 1400-as években a szerbek által épített épületet. Ahhoz képest, hogy alig maradt a jelenlegi Magyarország területén ép gótikus templom, ezt eléggé elfelejtették. Főként, ha tudjuk, hogy az egész templombelső az 1700-as évekből származó falfestéssel van dekorálva. Viszonylag jó állapotban maradt meg ugyan minden épületrész, de már csak ritkaságértéke miatt is megérdemelne egy felújítást és komolyabb marketinget. Napjainkban már csak augusztus 29-én népesül be, amikor az ország minden tájáról idesereglenek a szerbek.

Séta a belvárosban

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág legfontosabb hídja,

az Árpád-híd vezet át a „szárazföldről" Ráckeve csepel-szigeti oldalára.

Az 1897-ben, a millennium alkalmából felavatott hidat a második világháborúban a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A világégés után a szintén lebombázott szegedi vasúti Tisza-híd roncsainak felhasználásával építették újjá. Majd a közelmúltban 1993-ban teljes körű felújításon esett át.

Az I. Világháborús Hősi emlékmű, háttérben a Városháza, illetve a jellegzetes, félbevágott csónakot formázó tájékoztató táblák Forrás: Kovács István

Ahogy átértünk az Árpád-hídon, a bal kéz felé eső Hősök terén megnéztük az 1931-ben készült I. világháborús hősi emlékművet. Ez egy kétalakos, lendületes szobor, amely egy kürtöt fújó ősmagyar harcost ábrázol, aki mellett éppen kardot ránt egy első világháborús katona.

Ezután továbbhaladtunk a Dunával párhuzamosan futó, és a nevezetességek elhelyezkedése szempontjából kiemelt fontosságú Kossuth Lajos utcában található Városháza felé.

A városképi jelentőségű, szecessziós épületet 1901-ben építették, tűzjelző toronnyal, amely ma kilátóként látogatható.

Érdemes ide felmenni, mert gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra, benne az Angyali-szigettel és a Kerek-zátonnyal.

A Városháza szecessziós épülete Forrás: Kovács István

A Városháza kapcsán kiemelendő, hogy annak idején rekordidő alatt készült el:

az építése 1900-ban kezdődött meg, és egy év alatt el is készült.

Így 1902 januárjában a helyi képviselő-testület már az új városháza tanácstermében tarthatta az ülését. A Kossuth Lajos utca másik oldalán áll a református templom, amelyet 1913-ban építettek, egy régi középkori templom helyén, neogótikus stílusban. Érdekessége, hogy a tiszakécskei református templom tervei alapján épült kisebb eltérésekkel. A múlt század eleje óta az épület a ráckevei belvárosi utcakép megszokott része.

Ezután lassan elérkeztünk Ráckeve főterére, a Szent István térre, ahol az 1791-1799 között épült Keresztelő Szent János római katolikus templom magasodik. Ez egy copfstílusú, egyhajós épület, amelynek tornya a homlokzatba simul.

A református templom a Kossuth Lajos utcában Forrás: Kovács István

A templom előtti területen egy díszkút hívja fel magára a figyelmet: a díszkúton látható alak János vitézé.

Egy helyi legenda szerint Petőfi Sándor János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta,

aki a valóságban is létező alak volt, sírja a helyi temetőben található.

Színes programok a parti sétányon

A református templom melletti kis utcácskán ezután lesétáltunk a Duna-parti sétányra, amely szerda és szombat délelőttönként az ún. csónakos piac helyszíne. Itt rengeteg mindent lehet vásárolni, a neve pedig onnan származik, hogy

régen állítólag mind az árusok, mind a vásárlók csónakkal érkeztek ide.

Az egyik helyi szálloda - tovább folytatva ezt a hagyományt - olyan programot kínál a vendégeinek, amelynek keretében ők is csónakkal juthatnak el a piacra.

A Ráckevei Duna-ág festői látványt nyújt a parti sétányról Forrás: Kovács István

Ha elindulunk a parti sétányon visszafelé, az Árpád-híd irányába, lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a helyiek életében milyen fontos szerepet játszik a Duna, hiszen itt minden a víz, a folyó jelentőségére utal.

A tájékoztató táblák például mindenütt egy félbevágott csónakot formáznak.

De komoly hagyománya volt itt a vízimolnárságnak is: ennek állít emléket a Dunán az a műemléknek számító múzeumhajó, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni, hiszen ilyen vízen úszó malom már alig van az országban, főleg ilyen ép, felújított állapotban.

A vízimolnárság hagyományának emléket állító múzeumhajó Forrás: Kovács István

Kiváló programlehetőséget kínál ez az egész országban egyedülálló ipartörténeti érdekesség, ahol idegenvezetéssel, látványos bemutatóval ismertetik meg velünk, hogyan is működtek az egykori vízimalmok. Ez az eredeti gépeivel berendezett hajómalom a mai napig működik, és vasárnaponként lisztet is őrölnek, amelyet a helyszínen meg lehet vásárolni.

A híres barokk kastély

A második napon ellátogattunk a város legfőbb nevezetességéhez,

a Savoyai-kastélyhoz, amely a legelső világi barokk kastély Magyarországon.

Savoyai Jenő herceg, aki a török legyőzése után az egész Csepel-szigetet megkapta jutalmul a császártól, a bécsi Belvedere palotát tervező, J.L. Hildebrand tervei alapján építtetett itt egy szép kastélyt magának.

Ráckeve első számú látványossága, a Savoyai-kastély Forrás: Kovács István

Maga az épület nagyon hasonlít a bécsi Rennwegen álló társára, homlokzati részletei olasz hatást tükröznek, és az épületszárnyak egy hangulatos belső udvart zárnak körbe. Savoyai Jenő bizonyos híresztelések szerint egyébként soha nem járt a kastélyban, vagy legfeljebb egy-két vadászat erejéig látogatott csak el oda.

A kastély a herceg halála után a császári koronára szállt, majd a 19. században elvesztette eredeti funkcióját: volt raktár, magtár, az 1960-as években pedig már az összedőlés veszélye fenyegette.

1963-ban a kastély déli szárnyában megnyílt az Árpád Múzeum, amely itt működött egészen 1975-ig, amikor megkezdődött az épület teljes helyreállítása. A kastély napjainkban hotelként, rendezvényhelyszínként és kiállítótérként működik.

Ráckeve látképe az Árpád-hídról nézve Forrás: Kovács István

Ott tartózkodásunk napján egyébként olyan sűrű köd telepedett a környékre, amilyet még sosem tapasztaltunk. De sebaj, ekkor a városnézés mellett már wellneszezni is tudtunk valamennyit, és az uszoda üvegkupolája mögül egy cseppet sem zavart minket a barátságtalanná vált idő.

Ráckevén két wellness hotel működik, az egyikhez élményfürdő is kapcsolódik, ahol az 1040 méteres mélységből 52°C-os gyógyvíz tör fel.

Egy kis városnézéssel egybekötve érdemes lehet felkeresni valamelyiket!