Mátyás király vízi várának csodájára járt egész Európa

2019.09.23. 05:59

Tata azon magyar városok egyike, ahol megelevenedik a magyar történelem számos fejezete. A középkort idézi a sok vihart megélt, vízzel körbeölelt romantikus hangulatú várkastély, amelyet urai az egyes korok építészeti stílusának megfelelően folyamatosan fejlesztettek. Évszázadok óta az észak-dunántúli település központi eleme az Öreg-tó, amely amellett, hogy vonzó turisztikai látványosság, komoly gazdasági hasznot is hajt.

Az ember sokszor eltűnődik azon, hogyan férhet el annyi látnivaló egy olyan kisvárosban, mint amilyen például Tata, hiszen az Angolparktól kezdve a vízimalmokon keresztül a Kálvária-dombig hosszan lehetne folytatni a sort. Amikor a városba látogattunk, úgy éreztük, hogy ennyi mindent egy nap alatt úgysem tudnánk megnézni, ezért megpróbáltunk minél jobban gazdálkodni az idővel, és kizárólag a legfontosabb nevezetességeket, a település szívét alkotó várat, az Öreg-tavat és az Esterházy-kastélyt kerestük fel.

A vizesárok-rendszer mellett stabil várfalak és bástyák védelmezték a vár lakóitForrás: Kovács István

Kocsinkkal a Váralja utcában parkoltunk le, innen indultunk el felfedező utunkra a vár és az Öreg-tó irányába. Néhány perc múlva már a várkastély felé vezető Esterházy sétányon jártunk, ahol rövidesen felbukkant előttünk az épület megmaradt délkeleti szárnya a toronnyal és a háttérben az Öreg-tó.

A vár első fénykora

A történelem viharai alaposan megtépázták a várat, hiszen az eredetileg négy saroktornyos épületnek mára csak a keleti tornya maradt fenn. Ám, hogy milyen komoly erődítmény állt itt egykor, arról árulkodik az udvari főbejárattól a romterületen jól kivehető négy saroktorony, illetve a hozzájuk csatlakozó palotaszárnyak alapfalai.

A várkastély megmaradt délkeleti szárnya a főbejárattól nézveForrás: Kovács István

A várkastélyt három sarkán olaszbástyás, a negyediken körbástyás vízivár veszi körül, és ez az egyetlen magyarországi vár, amelyet az eredeti vízárok-védelmi rendszer övez. A várkastélyt részben a tóparti sétányon is körbe lehet járni.
Első fénykora Luxemburgi Zsigmond királyhoz kötődik, aki 1397 és 1409 között – a korábbi tulajdonos, a Lackfi család által építtetett - „L" alakú kis vár helyén egyemeletes, négy saroktoronnyal rendelkező U alakú várkastélyt építtetett.

Az Által-ér vizét csatornázták és felduzzasztották, így alakították ki az Öreg-tavat, amely keletről nyújtott védelmet a vár számára, míg délen és nyugaton a tó vizével elárasztott 12-14 méter széles várárkot alakítottak ki.

A messze földön híres várkastély

A tatai vár második fénykora Hunyadi Mátyás király uralkodásának idejére esik. Mátyás késő gótikus, majd reneszánsz szellemben, az itáliai vízi várak mintájára alakíttatta át az erődítményt. Az udvar körül a várat kétszintes kerengőszárnnyal bővíttette, emellett kívül, a nyugati sarkon a meglévő mellé egy újabb tornyot, ehhez csatlakozva pedig a vizesárok mentén észak- és délnyugat felől kettős védőfalat emeltetett. A tóra néző délkeleti szárny előtt pompás kilátást biztosító árkádos terasz épült.

A kastélyt a maga korában Európa-szerte nagyra tartottákForrás: Kovács István

A várkastélyt nem csak kívül alakították át, hanem a termeket is átépítették előbb gótikus, majd később reneszánsz stílusban, a belső tereket aranyozás, díszes faragások és szobrok díszítették. S hogy milyen pazar várpalotát alakítottak ki Mátyás idejében, arról a kor itáliai humanista történetírója, Bonfini a következőképpen ír:

"Tatát minden bizonnyal a legelső várak közé kell sorolni. Úgy gondolom, kétségkívül ez a legnagyszerűbb vár. Falai ronthatatlanok, hatalmas töltés fogja fel a völgy vizeit, megállítja és hétezer lépés kerületű tóvá alakítja. A víz lefolyásánál gabonaőrlő malmok vannak, sorjában kilenc. A várat kettős bástyafal és sáncárok védi. Az épületek köze keskeny: körül dúsan aranyozott ebédlők, pompás hálótermek sora, gerendázatos mennyezetüket aranyozás és faragványok ékesítik."

A vár főbejáratához vezető híd a rondellárólForrás: Kovács István

A második fénykor is gyorsan elmúlt azonban, és később, a mohácsi csatavesztés után az épület új funkciót kapott: a dunántúli végvárrendszer egyik fontos láncszemét alkotta. Gyenge védelmi adottságai miatt az 1566. évi visszafoglalásáig szinte évente cserélt gazdát a császáriak és a törökök között.

A 19. század elején tűz pusztított a várban, később, 1815-től kezdve az egykori várkastély megmaradt szárnyát romantikus stílusban átalakították. Ekkor épült ki a jelenlegi Lovagterem az első emeleten. 

Az emeleten, a boltíves teraszon egy kávézó működik, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a tóra és a vár környezetéreForrás: Kovács István

Az épületben érdemes felkeresni az ismert keramikusról elnevezett Kuny Domokos Múzeumot is, ahová a nyugati oldal felől, a romterületeken keresztül lehet bejutni. Csodásak a belső termei, hihetetlen, hogy milyen minőségű épületeket hoztak létre évszázadokkal ezelőtt. A kiállítások mellett oldalt, fent működik egy mediterrán hangulatú kávézó – ide szintén érdemes beülni egy kávéra vagy üdítőre, mert innen gyönyörű a panoráma a tóra.

A város egyik új jelképe

Miután megnéztük a várban működő kiállításokat, kisétáltunk a várudvarról, és még egy darabig továbbhaladtunk a sétányon – elmentünk a vízben álló Keresztelő Szent János szobor mellett –, ahonnan szép kilátás nyílik a várra.

Keresztelő Szent János szobra a hattyúpihenő sziklán a tó medrébenForrás: Kovács István

A híres szobor a tó vizében, a hattyúpihenő sziklán áll. Eredeti helye ugyan nem itt volt, hiszen először a Melegvíz partján állították fel, a II. világháborúban azonban megsérült, és végül alapos restaurációt követően 1989-ben került a jelenlegi helyére. Azóta a város egyik jelképének számít.

A mesterséges eredetű Öreg-tó szintén számos érdekességet tartogat, többek között ez az ország legrégebbi halastava. Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be, és öt ágon keresztül távozik észak felé a városon át. A tó kiemelt fontosságú vízi élőhely, a vonulási időszakban ritka madárfajok tömege található meg a környezetében. Rendszeresen 20 ezer egyednél is több madár tartózkodik itt.

Esterházy-kastély és halászfesztivál

Ezután elsétáltunk az Esterházy-kastélyhoz, amely a vár mellett, az Öreg-tó partjához közel található. 1727-ben az Esterházyakhoz került a vár, és egészen 1945-ig maradt a család tulajdonában.

Az Esterházy-kastély a vár tőszomszédságábanForrás: Kovács István

A 18. században Esterházy Miklós nagyszabású barokk palotát terveztetett a vár helyére, de anyagi okok miatt végül is nem bontatta el az egész várat, hanem mellette építtetett fel egy szerényebb nemesi kúriát, a ma is álló Esterházy-kastélyt. A kastély műemlék-együtteséből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, amelynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy sétányra néz. Két oldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. A épületegyüttest nyugat felől az ún. „kiskastély" és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja öleli körül.
Tavaly tavasszal a Nemzeti Kastélyprogram keretében megkezdődött az épületegyüttes felújítása, amely a tervek szerint 2020-ra fejeződik be, és a kétszintes épületben közel 3500 négyzetmétert érint.

A gótika, a reneszánsz és a romanticizmus stílusjegyei egyaránt megfigyelhetők az épületenForrás: Kovács István

Ez alkalommal ennyi fért bele tatai látogatásunkba, de tervezzük, hogy hamarosan ismét visszamegyünk: ősszel felkeressük a hagyományos Öreg-tavi Nagy Halászat rendezvényt, amelyet az idén október 20-22. között rendeznek meg. Az ide látogatók az országban egyedülálló látványhalászatnak, valamint az ehhez kapcsolódó számtalan gasztronómiai programnak lehetnek a részesei.

A rendezvény számára a vár az Esterházy-kastély és az Öreg-tó által körbeölelt természet- és műemlékvédelmi terület különleges atmoszférát és egyedülálló díszletet biztosít. Ráadásul az eddigi évek tapasztalatai alapján akár látogatói rekord is születhet az idén.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK