Siófok, a város, ahová már nem csak bulizni érdemes járni

2019.08.03. 21:46

Siófok a nyár fővárosa, a balatoni élet központja, egyben hazánk egyik legforgalmasabb idegenforgalmi centruma. Ahogy régen, napjainkban is a nyaralni vágyók kedvelt „zarándokhelye" a magyar tenger partján. Az elmúlt időszakban azonban jelentős átalakuláson ment keresztül ez a népszerű üdülőváros, és mára alaposan megváltozott az arculata. Úgy döntöttünk, sajátos időutazásra indulunk Siófokra, hogy feltérképezzük, hogyan fest ma kamaszkorunk legszebb nyarainak helyszíne.

Ha a Siófok név eredetét vizsgáljuk, akkor fontos kiemelni, hogy abban egy mesebeli folyó szerepel, a Fok, amelynek emlékét a mai napig őrzi a település.Nélküle elképzelhetetlen lenne a város történelme. A hozzá kapcsolódó legendáknak az adott táptalajt, hogy a régészek és a helytörténészek sokáig nem találták sehol a folyó medrét. Végül 1978-ban Faragó Sándor nyugalmazott térképész-mérnök Siófok újrafelmérésének előkészítése során lelt rá az ősi Fok folyó nyomaira, amely az ős-Balaton egyetlen lefolyása volt.

A gróf Széchenyi Istvánról készült szoborkompozíció Siófokon, a Fő téren: a magyar főnemes volt a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság örökös elnökeForrás: Kovács István

A köztudatban sokáig úgy élt, hogy a mai Sió-csatorna a hajdani Fok folyó medrében folyik, ám ebből csupán annyi az igazság, hogy egy szakasza valóban közel azonos azzal.

Sokáig a Balaton volt a Riviéra

Az én generációm számára a Balaton volt az első számú nyaralóhely, nekünk – a közkeletű sláger szövegével szólva – akkoriban a Balaton volt a Riviéra. Az elmúlt időszakbanazonban jelentős fejlesztések zajlottak le, amelyeknek köszönhetően az üdülőövezet egykori szocreál jellege alaposan átalakult, és mára színvonalas fürdővárossá vált.

Izgalmas vállalkozásnak ígérkezett tehát, hogy felkeressük Siófokot, és megnézzük, mennyire változott meg ahhoz képest, amire még kamaszkorunkból emlékeztünk. Hát, alaposan! Az elmúlt időszakban többször is jártam ugyan itt, így folyamatosan nyomon követhettem a fejlődést, de jelenlegi állapotában most először láttam az időközben rengeteg elemében megújult várost.

Az igényesen felújított Sarlós Boldogasszony plébániatemplom a Fő utca elejénForrás: Kovács István

Siófok vonzereje a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem tört meg, csak átalakult az idelátogató közönség összetétele. Hol vannak már például a senki mással össze nem téveszthető, szandálos, farmernadrágos NDK-s turisták, akiknek a farzsebéből kilógott a fésű. A magyarok mellett persze ma is rengeteg a külföldi vendég, akik közül a legtöbben továbbra is Németországból, illetve Ausztriából és Csehországból érkeznek.

Siófok ma már egy dinamikusan fejlődő, vonzó, innovatív város, ahol 2011-ben egy nagyszabású beruházás keretében teljesen megújult a parttól a belvárosig húzódó városnegyed. Ennek nagyságrendjét szemlélteti, hogy csak a városközpontban több mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg.

A Siófok Pláza a város központjábanForrás: Kovács István

A belváros revitalizációja során felújították a régi Víztornyot, teljesen lecserélték a Fő tér burkolatát és növényzetét, felépült az új Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár épülete, valamint elkészült a Sió Pláza bevásárlóközpont. A fejlesztések során a cél mindvégig az volt, hogy egy olyan új, mediterrán hangulatú belvárost alakítsanak ki, amely teljes mértékben illeszkedik az üdülővárosi jelleghez.

Oxigénbár és élményközpont

Látogatásunkat a város leglátványosabb épületénél, a Fő téren magasodó, 1912-ben épült Víztoronynál kezdtük. Érdekesség különben, hogy az idő múlásával csökkent az épület magassága, ami a régebbi, kevésbé pontos leírások szerint még 45, az újabb mérések szerint viszont csak 41,3 méter.
A Víztorony szerepe a vízellátásban a 70-es évekig tartott, ma már azonban teljes mértékben a turizmus szolgálatában áll. Egy 420 millió forintos projekt keretében az évtized elején szépen felújították.

Siófok emblematikus épülete, a VíztoronyForrás: Kovács István

Ha valaki szeretne felülről letekinteni a városra és a Balatonra, akkor mindenképpen menjen fel a torony felsőbb szintjeire, ahová panorámaliftekkel lehet feljutni. Felül a lenyűgöző kilátáson kívül – hiszen innen egészen a Tihanyi-félszigetig el lehet látni - kávézó, oxigénbár és a Samsung interaktív élményközpontja működik. A Szentkirályi nevével fémjelzett oxigénbár külön érdekessége, hogy forog a tengelye körül, így az asztalunknál ülve akár folyamatosan élvezhetjük a körpanorámát.

A múlt mementói

S ha a Víztorony az idők során „összement" kissé, megvan a maga sorsa a szintén a Fő téren emelt I. világháborús emlékműnek is, amely egy kicsivel odébb vándorolt az idők során. Az egykori Sió Áruház bontása miatt – amelynek helyén a Sió Pláza épült – ugyanis útban volt, és ezért elszállították az eredeti helyéről. A 2011-ben befejeződött területrendezés során azonban újra felállították az emlékművet, a mostani pozíciója körülbelül ötven méterre van a régi helyétől.

Az I. világháborús emlékmű a Fő térenForrás: Kovács István

Bár nem a Fő téren, hanem valamivel odébb, a Béke téren található, de tematikailag ide kívánkozik a siófoki Trianoni emlékmű is, amelynél felemelőbbet, egyben modernebbet a magam részéről még nem láttam a hasonló alkotások között. Az emlékműegyüttes alapja egy zöld színű, üvegszerű félköríves idom, amelyből egy kettős kereszt válik ki.

A Trianoni emlékmű, a mögötte emelt betonfalon Wass Albert soraivalForrás: Kovács István

Mögötte egy betonfal helyezkedik el, körülbelül 15 méteres körívben, rajta egy magyar zászló leng a magasban, míg a falba vésve egy táblán egy, a nemzeti összefogásra buzdító Wass Albert-idézet szerepel.

A Jókai park árnyas fái között mindig kellemes sétákat lehetett tenni, ez a terület régóta kiemelt turisztikai helyszín volt Siófokon – 2006-ban ezt is átépítették. Emellett a Szent Miklós park szintén új külsőt kapott.

Makovecz-rajongók és persze mindenki más számára is ajánlott a siófoki evangélikus templom meglátogatása, amely tervezőjéhez méltó, különleges és rendhagyó építészeti megoldásokkal épült. A napjainkban már a város egyik jelképének számító, Makovecz Imre tervei alapján organikus stílusban született épület 2014 óta országos műemléki védelem alatt áll.

A Makovecz Imre tervei alapján épült evangélikus templomForrás: MTI/Demecs Zsolt

Ez volt az első Makovecz Imre által tervezett templom Magyarországon. A „Krisztus hajójának" is nevezett épület négy része a négy égtáj felé mutat és négy bejárata van. Aki elsétál a templomig, érezni fogja az építmény faszerkezetének kellemes illatát is. A szükséges faanyag jó részét egyébként Siófok finn testvérvárosa, Oulu küldte, ezért hálából az épület körüli közterületet Oulu parknak nevezték el.

Különleges élményt kínál a Kálmán Imre zeneszerző siófoki szülőházában kialakított emlékház is, amely a róla elnevezett sétányon található. A múzeumnak sok külföldi látogatója is van, a 2010-es évek elejétől számos orosz turista keresi fel. Talán nem véletlenül, mert az operettszerző feleségének édesanyja a pétervári cári udvar udvarhölgye volt. Kálmán Imre operettjei egyébként a kommunizmus ideje alatt is nagy népszerűséget élveztek az akkori Szovjetunióban.

A Kálmán Imre Emlékmúzeum bejárata a zeneszerző nevét viselő sétányonForrás: Kovács István

Mindenképpen keressük fel a múzeumparkban a zenepavilont, ahol a zeneszerző ülő alakos szobra fogad minket. Nagyon eredeti ötlet, hogy itt az okostelefonunkkal saját magunk állíthatjuk be, hogy az operettszerző melyik művét szeretnénk meghallgatni.A Kálmán Imre sétányon emellett meglátogattuk az Ásványmúzeumot is, amely az egyik legtöbb kincset bemutató hazai ásványkiállítás. Tulajdonosa Kövecses-Varga Lajos, aki tizenöt évvel ezelőtt egy új ásványfajtát is talált, amit Koch Sándor neves magyar mineralógusról kochsándoritnak nevezett el. A kochsándorit első példánya a siófoki Ásványmúzeumban található.

Irány a vízpart!

Persze, ha már a magyar tengernél jártunk, nem hagyhattuk ki magát a Balatont sem. A város partvonala két szakaszra osztható: a Sió-csatornától nyugatra fekvő rész Ezüstpart néven ismert, a keletre eső fele pedig az Aranypart. A szállodák nagy része és a város szórakoztató központja, a Petőfi sétány az Aranyparton található.

Egy fergeteges koncert a Siófoki Plázson, amely a város szórakoztató központjának ütőereForrás: Facebook/Plázs Siófok Official

Az elmúlt időszakban alaposan megváltozott a korábban a hetvenes évek hangulatát - és egyben színvonalát - idéző sétálóutca, a Petőfi sétány arculata is. Egy, még 2006-ban befejeződött területrendezési- és fejlesztési program során elegáns térburkolatot, árnyékolástechnikai elemeket, utcabútorokat, hangulatos teraszokat, szökőkutakat kapott.

A sétány mentén helyezkedik el a jól ismert fizetős Nagystrand, amely már szintén nem a „régi". Ha mondjuk egy, a nyolcvanas évekből idecsöppent időutazó a programajánlóban szereplő kifejezéseket böngészné, valószínűleg alaposan elkerekedne a szeme, mert van itt street workout pálya, lehet kölcsönözni SUP szörföt, a forgalmas hétvégéken pedig többek között a következőkkel várják az odalátogatókat: kangoo, TRX, streetball és zumba. Nekünk annak idején még be kellett érnünk a lábtenisszel és a strandröplabdával.

A Balaton partja 1917-ben, Siófokon, amikor még természetes föveny borítottaForrás: Fortepan
A boldog békeidőktől a pesti művészvilágig

Siófok a 19. században indult jelentős fejlődésnek, amikor 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi-járat már a várost is érintette. A település életében fontos változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban, amelynek örökös elnöke gróf Széchenyi István lett. Ugyanebben az évben bocsátották vízre a Kisfaludy kerekesgőzöst. A város életében újabb fordulópontot hozott a Déli Vasút megépítése 1861-ben. Az addig poros falu az ország fürdőkultúrájának egyik központja lett. Elkészült a Sió-zsilip, a kikötő, gombamód nőttek ki a földből a kis üdülőpaloták.


Jellemző a balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt: Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar és Tölgyessy Arthur. Azután 1878-ban vízre emelték a svájci stílusban, fából épült „fürdőházat", amelynek díszesen faragott homlokzatán büszkén hirdette a felirat: „Magyar Tenger", és valóban Európa minden részéről jöttek ide a kikapcsolódásra vágyók. Siófok akkoriban szinte megtestesítette a K. u. K.-korszak boldog békeidőbeli báját.


Újabb jelentős eseményt jelentett a település életében a Siófok Balatonfürdő Rt. elnevezésű tőkebefektetői-csoport megalakulása. Ekkor indult meg a nagyobb szállodák, a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok hamarosan a budapesti nagypolgárság, a művész- és színészvilág – Kabos Gyula, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád – kedvelt tartózkodási helyévé vált. Később, 1962-ben szállodasor épült, hat évvel később pedig Siófok városi rangot kapott. Majd a rendszerváltást követően, a kétezres években olyan jelentős fejlesztések indultak, amelyek mára alapvetően megváltoztatták a város arculatát.

Az viszont semmit sem változott a korábbi időkhöz képest, hogy akárcsak régen, most is hatalmas a vendégforgalom Siófokon. Ráadásul egyre többen vannak olyanok is, akik nem egy komplett nyaralás eltöltésére érkeznek ide, hanem csak egy hosszú hétvégére.

Siófok valóban a nyár fővárosa: strandolók az AranypartonForrás: siofok.hu

Napjainkra a Balaton-parti üdülőváros a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferencia-központjává lépett elő, így a nyári szezont követő hónapokban is érdemes ide ellátogatni. Az eredmények pedig önmagukért beszélnek, mert a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat tekintve ma ez Magyarország harmadik legnépszerűbb települése.

KAPCSOLÓDÓ CIKK