Egyre többen fedezik fel a Dunakanyar bal partját is

Szivárvány a szigetcsúcs felett

A Dunakanyar bal partja eddig a kiaknázatlan lehetőségek tárháza volt, de az utóbbi években nagy a változás. A településeken hétvégén és hétköznap is egyre nagyobb a sürgés-forgás. Nem is méltatlanul: Zebegény, Kismaros, Nagymaros és Verőce számtalan felfedeznivalót rejtenek – mindezt pedig egyórányira Budapesttől.

Gyerekkoromban volt szerencsém a nyarak javát Nagymaroson tölteni, ugyanis a tágabb családom egy része itt él. Gyerekként nem is kívánhattunk volna többet, mint amit a Duna-part adott: hosszú forró napok a nagymarosi homokszigeten, kenuzás az áradó Dunán a sétányon, sátrazás az ártéri erdőben az elmaradhatatlan szúnyoghadakkal kísérve, csavaros fagyi a kis fabódéból a halassal szemben (a kis faház ma is megvan, aki csavaros nosztalgiafagyizásra vágyik, ne legyen rest ide betérni – a választék két íz, de az érzés megfizethetetlen).

Számtalan érzés, hangulat és kép tartozik ezekhez a nyarakhoz.

A hetvenes-nyolcvanas években épült nyaralók tömegeit gondosan karbantartották. Az emberek a hosszú nyári napokat a folyó partján töltötték, a gyerekek pedig végtelen napokat strandoltak végig, várakat csepegtetve a dunai iszapból. A lepencei strand vagy a nagymarosi halas emlékképei biztosan sokakat rögtön felültetnek a nosztalgiavonatra.

Szigetcsúcs szivárvánnyal Forrás: Pénzes Géza

A Dunakanyar turisztikailag később inkább a jobb parton fejlődött: Visegrád, Szentendre és Esztergom városa műemlékeivel, zegzugos utcáival, éttermeivel és kézműves áruival tökéletes egynapos programot biztosított az utazásszervező cégeknek.

Mindeközben a bal parton maradtak a nyár nyújtotta örömök, de tömegeket nem vonzottak a romantikus települések.

A víkendházak java része elhagyatott volt, egyedül a túrázók voltak azok, akik rendületlenül rótták az erdei utakat, és kedvükre kalandoztak a Börzsönyben.

A Malom-patak egy álmos nyári reggelen Törökmezőn, a Börzsönyben Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A kétezres évek vége felé én is egyre inkább a természetjárás kínálta élmények irányába fordultam, felnőtt szemmel teljesen más perspektívából vizsgálva a környéket.

Egyre többször kaptam magam azon, hogy itt töltöm a hétvégéimet,

és újra meg újra rácsodálkozom, mennyi mindent nem ismerek még. Hol gyalog, hol kajakkal tértem vagy tértünk vissza többedmagammal, télen-nyáron jártuk a börzsönyi turistautakat, vagy szeltük a folyó habjait.

Kajakkal a Dunán Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A városok és falvak nyáron élénk, télen álmos bája, a Duna-parti séták, a színes-szagos őszbe beépülő tevékenységek, mint a szüret, dió- vagy almaszedés, a kis utcácskák, rejtett ösvények felfedezése egy kerek egésszé tette az itt töltött időt.

Nagymarosi kapu Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Kedvenc őszi programmá vált a Zebegényi Sárkányfesztivál, és szombat délelőtt a nagymarosi termelői piac látogatása.

A nagymarosi termelői piac portékái Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Aztán a bal part az utóbbi években valahogyan robbanásszerű fejlődésnek indult – többek közt köszönhetően a fiatal vállalkozóknak, akik jó ütemben ismerték fel a falvak és városok eddig kiaknázatlan lehetőségeit.

Egymás után nyílnak az éttermek, bisztrók és cukrászdák,

egyre több elfeledett épület öltözik új köntösbe, és a vízparton is megjelentek a „hiánypótló" szórakozóhelyek.

Hétköznap este a Nomád bárban a Duna-parton Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Ennek köszönhetően sokan úgy vélik: megéri több napra is szállást foglalni az egyre nagyobb kényelmet nyújtó helyi vendégházak egyikében. Reneszánszát éli a "víkendelés", köszönhetően az Észak-Amerikából begyűrűzött „cabin fever"-nek (szép magyar nyelven a „faházláznak") és a szélesebb palettát nyújtó lakberendezési és felújítási trendeknek. Sokan kapnak kedvet a hétvégi házak rendberakásához és a végleges vagy részleges (egynyári) kiköltözéshez.

Számomra mind a mai napig a Dunakanyar elsődleges vonzereje a természet.

Talán nincs is még egy ilyen hely Magyarországon, ahol kedvére válogathat a természetszerető ember, hogyan is töltse el az idejét. Rövid távú töltődésre elég csak korán lesétálni bármelyik település Duna-partjára, és figyelni, hogyan szűrődnek át a nap első sugarai a folyó felett gyakorta elterülő ködpára foszlányai közt.

Napfelkelte Nagymaroson, szemben Visegrád Forrás: Pénzes Gyöngyvér

Picit hosszabb, de egyáltalán nem a megerőltető programok közé tartozik bármely Duna-parti település kálváriájának meglátogatása. Mivel ezek a hegyoldalban találhatóak, gyakran párperces sétával fantasztikus kilátópontokra juthatunk fel.

Virágzik a vízi és biciklis élet is.

A térség bejárása sokféle variációban történhet: a kocsit elhagyva érdemes néha bringára pattanni, evezőlapátot ragadni, vagy bakancsot húzni, hogy más-más perspektívából tudjunk rácsodálkozni a Börzsönyre és a Visegrádi-hegységre.

Kajakkal a Duna közepén Forrás: Pénzes Gyöngyvér

A Dunakanyar bal partja tehát újra virágzik. Azt, hogy ennek a hosszú távú hatásai milyenek lesznek, még korai lenne megjósolni, de ha körültekintően és nyitott szemmel jár az egyszeri (vagy többszöri) turista, még sokáig élvezhetjük a flóra, fauna és helyi lakosok által sok szeretettel kialakított helyek varázsát és atmoszféráját.

Szódásüvegek egy nagymarosi borospincében Forrás: Pénzes Gyöngyvér