A világ egyik legizgalmasabb városában jártunk

square of old town

Ha hangulatos utcácskákban, kávézókban, belga csokoládét majszolva szeretnénk átélni a flamand hangulatot, Antwerpen jó választás lehet. De ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy néz ki egy gyémántüzletnegyed, vagy ha a festőzseni Rubens képeit akarjuk látni, akkor a flandriai város egyenesen kötelező célpont. A világ egyik legérdekesebb városában jártunk.

A nagyjából félmilliós lélekszámú Antwerpen inkább tűnik nyüzsgő, milliós metropolisznak, mintsem nyugis, folyótorkolati településnek. Hihetetlen sokszínűsége, a hideg időszakban is tapasztalható mozgalmassága miatt hamar megértjük, miért választotta a Lonely Planet 2008-ban a világ tíz legérdekesebb városa közé.

Antwerpen akár egy hosszú hétvégére is remek választás lehet.

Az árak persze magasabbak, mint itthon, de a kulturális, történelmi érdekességek, a remek ételek és a fantasztikus sörök garantálják, hogy még télen is feltöltődve utazzunk haza innen.

Antwerpen Budapestről olcsón, könnyedén megközelíthető úti cél lehet Forrás: Origo

Séta az ékszerdobozban

Antwerpen a Brüsszel Midi pályaudvarról kevesebb mint fél óra alatt elérhető vonattal. De jó választás az is, ha a hollandiai Eindhovenbe repülünk Budapestről fapados járattal, ahonnan busszal alig másfél óra alatt célhoz érhetünk.

Az utóbbi megoldás olcsóbb és gyorsabb, mint a brüsszeli verzió,

mert a belga főváros külső repteréről még be is kell jutni a centrumba, úgyhogy mi is ezt választottuk.

Az antwerpeni központi pályaudvarnál szálltunk le az eindhoveni buszról. Az 1905-ben átadott, óriási boltíves épület lenyűgöző építmény, amelyben naponta több tízezer ember fordul meg. Érdekes volt látni, hogyan lavíroznak a helyi és a távolsági buszok a környező kis utcákban, ugyanis a gyalogosok jelentős része a járda helyett egyszerűen az úttesten közlekedik.

Az Antwerpen-Centraal épülete Forrás: AFP/Bibikow Walter

A pályaudvart elhagyva macskaköves, szűk utcácskák, apró kávézók, csokoládéboltok, több száz éves épületek között bolyonghatunk. Vagy végigmehetünk a város legfontosabb bevásárlóutcáján, a Meiren.

A köztéri műalkotások mellett az igazi érdekességet és csábítást a csokoládéboltok jelentik.

Ha viszont a piacokat kedveljük, a kissé nyelvtörő hangzású Vreemdelingenmarkton szombatonként különleges ételeket és italokat, valamint termelői élelmiszereket szerezhetünk be a világ minden tájáról.

Számos helyen felújítások zajlanak, a városmagon kívüli részeken pedig egyre több az új épület. Ha elhaladunk a KBC-torony mellett (régi nevén: Boerentoren), jól nézzük meg, mert ez a 90 méteres épület volt az öreg kontinens első felhőkarcolója.

A 19. századi irodalmi alkotás ihlette "Flandriai kutya" az antwerpeni katedrális előtt Forrás: Shutterstock

Antwerpen nagyon eleven város. A Schelde folyó partján legalább annyian nyüzsögtek, mint a főtéren (Grote Markt), pedig ott már bőr alá csípett a kora téli időjárás. A Grote Markt, amely egyébként régen marhapiac volt,

nagyon hasonlít a másik híres belga város, Brugge főterére.

Mindkét településen gyönyörű a több száz éves városháza, és rengeteg belga és városi lobogót fúj a szél. A környező utcákban megtalálhatjuk az egyes mesterségek céheinek, egyesületeinek több száz éves épületeit. A tájékozódást gondosan kihelyezett táblák könnyítik meg, így azt is megtervezhetjük, gyalog vagy villamossal érdemes-e a következő célpontnak nekivágnunk.

A főtér Belgium egyik legszebbje Forrás: Juhász Péter

A gyémánt fővárosa

Antwerpenről úgy tartják, a gyémánt fővárosa. Itt, illetve a városon keresztül bonyolódik a világ gyémántkereskedelmének java, a világ felszínre hozott nyersgyémántjainak nagy része itt köt ki. S bár szerte a világon vannak kiváló csiszolómesterek, a legjobbak állítólag továbbra is Antwerpenben működnek. Régen a kereskedés főként zsidó családok kezében összpontosult, és még ma is akad néhány zsidó gyémántkereskedő dinasztia.

A főpályaudvar közelében elterülő gyémántnegyed város a városban:

kamerák, fokozott rendőri jelenlét biztosítja, hogy az üzlet zavartalanul folyhasson.

A városrészben a gyémánttörténelmet bemutató múzeumot is találunk. A negyed amúgy azért is figyelemreméltó, mert nem kizárólag ultramodern épületekből áll: a mai napig cégérek hirdetik az egyes kereskedési helyeket, vagy emlékeztetnek arra, mivel foglalkoztak ott a múltban.

Sok érdekességet látni a régi kikötőben is Forrás: Juhász Péter

Számunkra a kikötő izgalmasabbnak bizonyult a gyémántnegyednél, ahol a lényegi történések úgysem a szemünk előtt zajlanak. Az óváros régi kikötője egyrészt olyan, mint egy hajóskanzen, másrészt itt találjuk a város középkori erődjét, a Het Steent (jelentése: a kő). Ezt eredetileg

a viking portyák után építették,

majd változatos karrierje során többször átkeresztelték, átépítették, le is rombolták, egy időben még börtönként is működött.

A most álló épület hajómúzeumnak ad otthont. Közelében egy amerikai és kanadai katonák előtt tisztelgő, második világháborús emlékmű is helyet kapott. A Het Steen bejáratánál a várost egykor terrorizáló flamand óriás, Wapper szobra áll, az egyik homlokzaton pedig egy ősi skandináv isten, Semini reliefje kapott helyet. A város lakói korábban Semini gyermekeinek nevezték magukat.

A Het Steen előtt Wapper, az óriás szobra Forrás: Juhász Péter

Rubens nélkül nincs Antwerpen

A folyó azonban a kereskedelmen kívül a turizmus miatt is fontos Antwerpennek. A parton egymást érik a csokoládézók, sörözők, éttermek. Antwerpenben nagyon népszerűek a halból készült fogások, mi egy

nagyon ízletes, egyáltalán nem túlárazott fish&chipset kóstoltunk egy főtérhez közel helyen,

kézműves sörrel kísérve. Az étlapon csak ilyen étel volt néhány variációban, úgy látszik, a tulajdonosok filozófiája szerint egy dolgot kell csinálni, azt viszont minél jobban.

Minőségi halételt lehet kapni a központban is, elérhető áron Forrás: Juhász Péter

A múzeumkedvelők számára Antwerpen maga a paradicsom. A már említett hajózási és gyémántmúzeum mellett több művészeti kiállítás várja a látogatókat, az építészetileg is különleges MAS-ról nem is beszélve, amely a kortárs művészetek iránt érdeklődők számára bakancslistás tétel. A legismertebb azonban a Rubens-ház (Rubenshuis), amely a központban, a Palais de Meir közelében áll.

Peter Paul Rubens, a flamand festőzseni háza igazi nemzeti intézmény,

nem csoda, hogy rengetegen keresik fel. A mester éveken át lakott és alkotott itt tanítványaival, asszisztenseivel közösen, a műtermet a saját tervei szerint alakították ki. Az épületben a Rubens-festményeken kívül számos korabeli művész munkáját is megcsodálhatjuk.

A Rubens-ház kötelező látnivaló Antwerpenben minden művészetrajongónak Forrás: Juhász Péter

Ezért az élményért véleményem szerint nem sok a 10 eurós (3200 Ft) belépőjegy, amelyet akár előre megvehetünk az interneten, vagy a helyszínen az épülettel szemben felhúzott pavilonban. Többnyelvű prospektus segít az eligazodásban, sőt a vaku nélküli fotózás sem tiltott, legalábbis ha diszkréten műveljük, nem szólnak érte.

A Rubens-ház kertje is fantasztikus látvány, igazi oázis a város közepén.

Ha abban a hitben élnénk, hogy mester és tanítvány vetélkedése ismeretlen volt több száz évvel ezelőtt, a kiállítás ki fog józanítani minket. Rubens nemcsak kortársaival, hanem bizony saját tanítványaival is versenyezett a figyelemért, elismertségért – no és persze a megbízásokért. A házban arról is képet kaphatunk, hogyan próbált meg egy-egy tehetséges tanítvány a mester babérjaira törni, vagy épp hogyan másolták lélektelenül Rubenst.

A Rubens-ház kertje: még télen is sok a zöld Forrás: Juhász Péter

Aki még több látványosságra kíváncsi, annak nem lesz elég egy hosszú hétvége a sokszínű városban. Érdekes színfolt például a kínai negyed, de rengeteg városi parkban is múlathatjuk az időt a kávézók és az ezerféle sört kínáló kiskocsmák helyett. Nem akarok állást foglalni abban a kérdésben, melyik éri meg jobban, Brugge vagy Antwerpen. Egy biztos, akármelyiket választjuk úti célként, nem fogunk csalódni.