Megnéztük Rózsa Sándor koponyáját

Rózsa Sándor koponyája

Korábban, rövid budapesti látogatásaim alkalmával mindig csak a jól ismert múzeumok népszerű kiállításaira jutott időm. Nemrég azonban Budapestre költöztem, gondoltam, legfőbb ideje, hogy a főváros kevésbé ismert múzeumait is felkeressem végre.

Valószínűleg nincsenek sokan, akiknek egy unalmas délutánon potenciális programként a Rendőrmúzeum, a Földalatti vagy az Orvostörténeti Múzeum ugrana be elsőre. Pedig egyik sem rossz ötlet, persze a téma iránti érdeklődés azért egyik esetben sem árt.

Pirulagömbölyítő doboz és gyomorvarrógép

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba jelenleg nem könnyű bejutni, mert épp nagy munkálatok folynak a környéken, így út helyett homokon, törmelékeken és mindenféle rámpákon kell átküzdeni magunkat. A múzeumnak helyet adó épületben működött Semmelweis József „Fehér Elefánthoz" címzett vegyeskereskedése, és itt született fia, a későbbi világhírű orvos, a múzeum névadója, Semmelweis Ignác.

Az állandó kiállítás végigvezet bennünket az ókori gyógyítástól a forradalmi felfedezéseken át az újkori orvoslás nagy alakjainak tevékenységéig. Kiderül például az is, milyen hatásuk volt a vallásháborúknak vagy a földrajzi felfedezéseknek az orvoslás fejlődésére.

19. századi fogorvosi szék, lábbal hajtható fúróval Forrás: Tóth Judit

Az első teremben mindjárt egy érdekes makettbe, a padovai anatómiai teátrum kicsinyített másába botlottam. Ma már kissé morbidnak tűnik, de a speciális középkori létesítményben évente egyszer a nagy nyilvánosság számára rendeztek boncolást, amelyet a nemes urak a legjobb helyekről, az első sorból, míg a hallgatók a felsőbb emeletekről nézhettek végig.

A kiállítás számomra legizgalmasabb darabjai azok a korabeli tárgyak, melyeket – és ezt nehéz elhinni – egykor tényleg gyógyításra használtak. Némelyiknek már a neve is hátborzongató: van itt például égetővas, fúrófejes korongfúró, a koponyatrepanálás nélkülözhetetlen eszköze, parasztfoghúzó, csontvakaró, mandulametsző vagy gyomorvarrógép. Egy ősrégi röntgengépet is láthatunk a kiállításon, és az első hazai röntgenfelvételek egyikét is, melyet nem is akárkiről készítettek: a kép Eötvös Loránd kezét ábrázolja.

Azt is itt tudtam meg, hogy az első nyilvános fürdőt hazánkban 1007-ben István király létesítette, és a visegrádi királyi palotában már volt szauna. A múzeum egyik legérdekesebb kiállítási tárgya egy életnagyságú viaszfigura, amely egy firenzei viaszbábuműhelyben készült, és 1789-ben II. József ajándékozta a pesti egyetemnek, hogy így járuljon hozzá az oktatás színvonalának emeléshez.

Anatómiai viaszbábu a firenzei Pitti-palota műhelyéből Forrás: Tóth Judit

Kántor is itt van

A Keleti pályaudvar közelében található Rendőrmúzeum egészen 1996-ig csak az orvostanhallgatók és a rendőrtiszti főiskolások számára volt látogatható, azóta azonban, ahogy Daka Bélától, a múzeum tárlatvezetőjétől megtudtam, a világ minden tájáról érkeznek ide. A nyugalmazott alezredes a látszólag érdektelen tárgyak iránt is azonnal felkelti az érdeklődést. Nem véletlen, hogy már a Fábry-show-t is megjárta egy bűnügyi dizájncenter erejéig.

A kiállítás rögtön egy érdekes tárggyal indul, Rózsa Sándor koponyájával. A leghíresebb betyár 1878-ban halt meg gümőkórban, a szamosújvári börtönben. Halála után csak a testét temették el, a fejét megtartották, az osztrák orvosok ugyanis arra voltak kíváncsiak, vajon egy olyan haramiának, akinek az apja és a testvére is bűnöző volt, van-e agresszióra utaló elváltozás az agyában. Koponyáján még az a begyógyult sérülés is látható, amit egy fokos okozott. Az ütést állítólag egy nő mérte a fejére.

Rózsa Sándor koponyája Forrás: Tóth Judit

A rendőrség történetét bemutató termek mellett van egy kriminalisztikai kiállítás is, ahol Kántor, a híres rendőrkutya fogadja a látogatókat. A fegyverek engem abszolút hidegen hagynak, így ezeken a részeken át is siklottam volna, ha nem tudtam volna meg a tárlatvezetőtől, hogy néhány ártatlannak tűnő tárgy valójában házilag fabrikált fegyver. Akárcsak egy James Bond-filmben, van itt például sétapálcából, töltőtollból vagy épp biciklikormányból készült pisztoly is.

A kiállítás egy része korhatáros, és később kiderül, hogy nemcsak a kiskorúak, de az érzékeny lelkű emberek számára is ki lehetne tenni egy figyelmeztető/tiltó táblát. A fotókkal illusztrált korabeli eseteken keresztül az igazságügyi szakértők munkáját lehet végigkövetni, akárcsak a CSI, a Dr. Csont és a többi hasonló sorozatban, csak a csillogó körítés helyett itt a 60-as, 70-es évek Magyarországának sötét valóságát látjuk.

Kántor és a sorozatban őt alakító Tuskó kutya Forrás: Tóth Judit

A gazdag örökösnőre itt nem Chanel ruhában találnak rá a tengerparti villájában, hanem a Május 1. Ruhagyárban készült műszőrme bundában, és a sármos nyomozók és szép rendőrnők helyett a valódi áldozatok szörnyű tragédiáját látjuk. A képeket nem is tudtam végignézni, annyira megrázóak voltak. Persze aztán jöttek kevésbé sötét témák is, mint a pénz- és okirat-hamisítás, de addigra már nem tudtam kiverni a fejemből a korábban látottakat. És még azután sem, sokáig.

Múzeum a föld alatt

A Deák téri aluljáróban, ahol talán a legkevésbé számítana erre az ember, van egy kicsi múzeum, ahol egy vonaljegy áráért megismerhetjük a kisföldalatti történetét. A Földalatti Vasúti Múzeum tulajdonképpen a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakasza, amelyet 1955-ben, a vonalkiegyenlítés során iktattak ki a forgalomból.

A világ első földalattija Londonban indult útnak 1863-ban, a második pedig Budapesten, 1896-ban, a millennium évében. Az ünnepségek fő helyszínére, a Városligetbe korábban csak omnibusszal lehetett kijutni, amelyen azonban mindig nagy volt zsúfoltság. A földalatti vasút tervét, tekintettel a közelgő ünnepségekre, gyorsított eljárásban fogadták el. Az építkezés is rohamléptekkel haladt, a teljes szakaszt 21 hónap alatt építették meg.

A kiállításon a tervezéstől az építkezésen át az átadásig, majd a későbbi átépítésekig követhetjük végig a földalatti történetét. A képeken láthatjuk azt is, hogy a földalatti bizonyos szakaszai kezdetben még a felszínen haladtak. Persze a téma nemcsak két dimenzióban van feldolgozva: régi szerelvények is vannak a kiállításon, ezeket 1975-ben daruval emeltek be a vágányokra, a nyitott födémen keresztül.

Ezután a szerelvény után nem kell rohanni Forrás: Tóth Judit

A múzeumtól nem messze, a 3-as metró Deák téri megállójában is van egy érdekes látnivaló, Joao Vieira portugál művész színes csempéi. A falon egymás mellett sorakozó szövegek kibogozásáig én még soha nem jutottam el. Pedig színes betűkből magyar és portugál költők verseit lehet összeolvasni. Persze, néhány metró valószínűleg elmegy majd, mire jutok valamire, a magyar költők versei ugyanis portugálul, a portugáloké pedig magyarul olvashatók.