Gyönyörű lehetne, de mérgező

Az Indiai-óceánból kiemelkedő Maldív-szigetek régóta a luxus és gazdagság szinonimái. Turisták ezrei látogatják a természeti szépségekben tobzódó, Srí Lankától 650 kilométerre, délnyugatra fekvő szigetcsoportot. Joggal merül fel a kérdés, vajon milyen áron lehet megőrizni az alapvetően idegenforgalomra építő egzotikus helyek eredeti szépségét, tisztaságát, érintetlen természeti kincseit.

A válasz egyszerű. Úgy, hogy a nem kívánatos szemetet hajóval elszállítják valahová máshová. Itt kerül a képbe Thilafushi, a mérgező sziget. A szigetcsoport fővárosának, Malénak a nyugati részén halmozzák fel a régió összes szemetét. A hulladéktermelés olyan nagymértékű, hogy a sziget területe naponta egy négyzetméterrel növekszik. Thilafushi kezdetben csak egy kis homokpad volt és fokozatosan vált szemétlerakó központtá.

Thilafushi, a Maldív szigetek szemétlerakója Forrás: Wikipedia

Amikor az 1990-es években a főváros nyugati peremét kijelölték szemétlerakó helynek, még nem gondolkodtak szelektív gyűjtésben. Ennek következtében aztán szép számban keveredtek mérgező anyagok az alapvetően háztartási hulladékok közé, melyek végül az óceánba kerültek, egyszerre veszélyeztetve a szigetvilág környezetét és az emberek életét.

Thilafushi, a Maldív szigetek szemétlerakója Forrás: AFP

Még manapság is túl gyakori a mérgező anyagok jelenléte, a permanens szemétégetés állandó fekete füstje olykor egész napra befeketíti az eget. Az ipari létesítmények száma megduplázódott az utóbbi évtizedben a szigeten, Thilafushi ma a nehézipar központja, metángáz palackozás és cementgyártás a fő profilja. Az egymást váltó külföldi vendégmunkásokat betonházakban helyezik el.

A helyi környezetvédő csoportok Thilafushit mérgező időzített bombának nevezik. Számos terv született a szemétsziget rehabilitására, de ezek közül még egyetlen egy sem valósult meg, a szeméthegy pedig napról napra növekszik.