Európa legdurvább fekete pályái

A legtöbb hobbisíző az évi egyhetes sítúrán talán az utolsó napok egyikén merészkedik rá egy könnyebb fekete pályára. Az európai síterepeken mindig gondosan felhívják a sízők figyelmét, hogy melyek a legnehezebb szakaszok, amelyeket csak gyakorlott sízők használhatnak. A fekete pályákat ugyanakkor új jelzésű lejtők váltják fel a nagyobb sírégiókban, így vannak már sárga és vörös-gyémánt színű pályák is.  

A nyugat-európai és amerikai síközpontokban a sízők biztonsága érdekében egyre inkább tapasztalható, hogy a nehéz, nagy gyakorlatot igénylő pályákat átnevezik, vagy a térképeken a szokásos színezés helyett máshogy jelölik meg ezeket. A jelöletlen, vagy kezeletlen pálya kifejezés nem ismeretlen a magyar síelők számára sem és várhatóan egyre több ilyet láthatunk majd a sítérképeken. A nehéz, meredek lejtők persze ettől még megmaradnak, csak legfeljebb a lifttársaságok nem vállalják a felelősséget azt esetleges balesetekért. Az alábbiakban összegyűjtöttük Európa és legnehezebb, már-már rémisztő pályáit.

Zermatt Triftji

A sárga jelzésű meredek jelöletlen pálya a legjobb síelő lábából is spagettit csinál a csúszás végére. A pálya legnehezebb része az eleje, ahol ahhoz, hogy a meredek hegyoldalra kerüljünk, előbb oldalazva, vagy hóekében célszerű elindulni. Maga a lejtő erősen buckás, oda kell figyelni, hogy épségben lejussunk. Ahhoz, hogy nekivágjunk, előbb a Gant kabinos lifttel a Hohtallira kell feljutnunk, innen pedig egy kisebb lifttel a Rote Nase csúcsára.

Tortin, Verbier

A pálya jelzése sárga, szaggatott fekete vonallal. A lejtőt sikeresen túlélők szerint vannak a fekete pályák és van a Tortin. Nagyon jó élek és teljes koncentráció szükséges hozzá. Az eséseket minden áron célszerű elkerülni, ugyanis, ha megtörténik, 150-200 métert egészen biztosan csúszunk lefelé a buckás, jeges terepen. Egy ilyen hiba könnyen a síszezonunk végét jelentheti, ezért aki erre jár, fokozottan figyeljen. A pályát a Lac des Vaux ülőlifttel érhetjük el, a pálya a Chassoure csúcsról indul. A lejtő különösen nehéz és veszélyes rossz időjárási viszonyok esetén s a szezon vége fel, ekkor ugyanis a buckák elérhetik egy autó méretét is. A pálya első átkötős része már-már átküzdhetetlenül buckás néha. Minél tovább jutunk lefelé a lejtőn, annál könnyebb lesz a terep. A pálya alján egy könnyű erdei pálya visz vissza Tortin állomásra.

Le Tunnel, Alpe d'Huez

A pályát egyetlen jelzővel lehetne lefesteni: brutális. Bár itt, Alpe d'Huezben található Európa leghosszabb fekete pályája, a 16 kilométeres Sarenne, mégsem ez a leghírhedtebb lejtő, A Le Tunnel ugyanis sokkal rémisztőbb minden másnál.

A lejtő nehézségi foka hétről hétre változik, attól függően, hogy milyenek az időjárási körülmények, jelesül a hőmérséklet. A pálya elhelyezkedése kifejezetten drámai, de a meredekség nem annyira vészes. Melegebb napos időben, jó hóviszonyok mellett az első forduló után könnyen el lehet kapni a ritmust. Hideg időben és jeges hó esetén viszont maga a pokol a lesiklás. Ha nem korrigálunk azonnal egy rossz mozdulatot, az esést követően akár 200 métert is száguldozhatunk lefelé a jeges lejtőn, aminek könnyen a kórház lehet a vége.