Kezdődik a nagy ivászat Münchenben

Amikor 1810-ben október 12-én a müncheni polgárok összegyűltek, hogy megünnepeljék I. Lajos király és Teréz hercegnő házasságát, aligha gondolták, hogy 200 év múlva már közel 7 millióan látogatnak el a bajor fővárosba, hogy a 14 nagy sörsátor egyikében legurítsanak néhány korsó sört. Szombaton délben a müncheni polgármester ismét csapra veri az első hordót, és kezdetét veszi a jövő vasárnapig tartó Oktoberfest.

De miért is tartják szeptemberben az Oktoberfestet? Az első fesztiválokat még valóban októberben rendezték, de az időjárás akkortájt már annyira szürke, esős volt, sőt néha már havazott is, hogy néhány müncheni kocsmáros elhatározta, inkább szeptemberben kezd. 1872-től kezdődően az első októberi hétvégén már véget is ér az esemény.

I. Lajos király egyébként még kicsit másképp képzelte el az ünnepséget, sokkal inkább az ókori olimpiák mintájára. Kezdetben például még lovasversenyt is rendeztek. Hagyományos elemek még most is vannak, a fesztivál házigazdái és a sörfőzdék látványos külsőségek között vonulnak be, az első vasárnap pedig 9 ezer ember vesz részt több országból a 7 kilométer hosszú folklórparádén.

Ám a főszerep ma már kétségtelenül a söré, amelyből összesen 60 ezer hektoliter fogy el az ünnepség során. Csak azok a sörfőzdék jogosultak termékeiket eladni a fesztiválon, amelyek München városhatárán belül működnek. Jelenleg hatan árulják sörüket: az Augustiner Brauerei, a Hacker-Pschorr Brauerei, a Löwenbrauerei, a Paulaner Brauerei, a Spaten Brauerei és a Staatliches Hofbräuhaus. Ezek teljesítik az 1487 óta érvényben lévő müncheni sörtisztasági előírásokat és az 1906 óta előírt német szabványt is.

A sör egyébként nem olcsó: idén a literes korsót - mert itt ez a standard mértékegység - 9,10 és 9,50 euró (2600-2700 forint) között mérik (vigyázat, a korsók eltulajdonítását szigorúan büntetik). Sörkorcsolyaként lehet hozzá perecet is enni, de aki komolyabb ételre vágyik, ehet kolbászt, nyárson sült húst, még ökröt is. Aki pedig mindezt fel akarja kavarni, felülhet a körhintára, az 50 méter magas óriáskerékre vagy a hullámvasútra.

A rendezvény alapvetően békésnek mondható, ám egy ekkora esemény során nyilván elkerülhetetlen, hogy a túlzott alkoholfogyasztás problémát okozzon. A szervezők ezért arra kötelezték a sátrakat, hogy 18 óráig csak hagyományos fúvószenét játszanak, más zene csak ezután szólhat.

A müncheni fesztivál a világon a legnagyobb ilyen típusú rendezvény, de hasonló, egy-két hetes sörünnepet szinte minden német faluban és városban rendeznek. Sőt a tradíció a külföldre kivándorolt németek körében is tovább él, például az Egyesült Államokban is több felé tartanak hasonló összejövetelt.

"Inkább fahéjasalma-fesztivál, mint sörfesztivál" - osztja meg élményét az [origo] egyik munkatársa. "Amikor ott voltam, akkor körülbelül 6 óriássátor volt, mindegyik egy-egy nagy bajor sörgyáré. Benne lehetetlen ülőhelyet találni, előre kell foglalni. A sör drága, viszont legalább nem az a jelentése a fesztiválsörnek, mint nálunk - amit kóstoltam, az nagyon finom volt, pedig csak sima lager volt. Hatalmas tömeg, vidámpark a gigantikus Mars-szobor előtt. Aki a sört szeretné ünnepelni, az menjen bármikor, csak ne a sörfesztivál ideje alatt."