Szigorú szabályok mellett túrázhatunk a Dráván

vízitúra, kenu, kenutúra, folyó, evezés
Vágólapra másolva!
Aki a vadregényes Dráván készül vízitúrára, jó, ha idejében beszerzi a külön engedélyeket, de az sem árt, ha tisztában van a számtalan szigorú szabállyal. A folyón például egy időben maximum 35 ember túrázhat együtt, a horvát oldalon csak vészhelyzet esetén köthet ki, de sötétedés után és okmányok nélkül már meg se próbáljon vízre szállni.
Vágólapra másolva!

Forrás: MTI/Beliczay László

A hazai vízitúrázók elsőszámú célpontja a Tisza és a Duna, de a gyakorlottabbak a nehezebb, gyorsabb sodrású folyókra is rámerészkedhetnek. Az utóbbi időben egyre népszerűbb lett a vízitúrázók körében déli határfolyónk, a Dráva, de az itteni túra szervezésekor több mindenre kell figyelni, mintha mondjuk a Tiszán tennénk ugyanezt. Mivel a folyó a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, a folyón csak külön engedéllyel és előre bejelentve túrázhatunk. A folyón ráadásul a túrán résztvevők számát is korlátozzák: egy időben legfeljebb 35 ember túrázhat együtt. Az engedélyeket a nemzeti park igazgatóságától lehet beszerezni, de mivel a folyón csak korlátozott számú evezős tartózkodhat, célszerű egy profi túravezető céghez fordulni, mert ezek nemcsak a szükséges felszerelést biztosítják, de a határőrizeti engedélyt is beszerzik.

Sötétedés után, pláne okmányok nélkül nem túrázhatunk
Mivel a Dráva vidéke több, fokozottan védett állat- és növényfaj élőhelye, különleges szabályok vonatkoznak a vízitúrák résztvevőire. A túrán például csak érvényes úti okmányokkal vehetünk részt, hiszen a Dráva, határfolyó. Evezni csak napkelte és napnyugta között szabad, sötétedés után szigorúan tilos a vízen tartózkodni.

A Dráván szigorú szabályokhoz kötik azt is hogy a túrázók, hol táborozhatnak, illetve, hogy napközben mely pihenőhelyeken köthetnek ki. Tilos például a nyílt felületű zátonyokon, szigeteken kikötni és tartózkodni. A kijelölt táborhelyeken kívül tilos éjszakázni, ha mégis megtesszük, komoly büntetésre számíthatunk. Minden vízitúrán alapszabály, de a Dráván különösen az, hogy minden táborhelyet az eredeti állapotban kell hátrahagyni. A szemetet zsákokba kell tenni és a táborhelyeken lévő konténerekbe kell elhelyezni. Tüzet is csak a kijelölt helyeken gyújthatunk, és a védett területen tilos bármiféle védett növény- és állatfaj gyűjtése.
Mivel a folyó többször keresztezi a magyar-horvát határt, fontos tudni, hogy a horvát oldalon csak vészhelyzet esetén szabad kikötni, fürdeni a folyó teljes hazai szakaszán tilos (a Dráván eddig egyedül a Barcshoz közeli Őrtilosnál sikerült megteremteni a biztonságos fürdőzés feltételeit). A túrakenukkal is kizárólag a magyar oldalon közlekedhetünk ezeken a részeken. A folyó egy bizonyos részén hajóforgalom van, erre is fokozottan kell figyelni a túrák során.

A Dráván az alábbi helyeken lehet táborozni és kikötni:

Éjszakázásra kijelölt táborhelyek:
- Őrtilos vasútállomás (236 fkm)
- Vízvár kompkikötő (191 fkm)
- Barcs, Dráva-híd (152,3 fkm)
- Szentborbás vízház (133 fkm)
- Drávasztára kikötő (116 fkm)
- Vejti rév (98 fkm)
- Drávaszabolcs közúti híd melletti rakpart (78 fkm)

Csak pihenő és megállóhelyek:
- Bélavár, Suli-árok torkolata (198,7 fkm; bal part)
- Heresznye csónakkikötő (185 fkm; bal part)
- Babócsa, Jelkus (177,8 fkm; jobb part)
- Barcs, Jamina (158,3 fkm; bal part)
- Barcs Csomoros-sziget (149 fkm; sziget)
- Drávatamási - DDNP Természetismereti Oktatási Központ (144,2 fkm)
- Felszőszentmárton, sarkantyú (126 fkm; bal part)
- Kisszentmárton-Majlátpusztai torkolat (96 fkm; bal part)

Forrás: MTI/Beliczay László

Egy szervezett túra 25 ezer forintba kerül
Egy Őrtilostól Drávaszabolcsig tartó hatnapos túráért 18 900 forintot kell fizetni az egyik túraszervező cégnél. Ez az összeg tartalmazza a túrakenuk, lapátok, mentőmellények, műanyag tárolóhordók díját, a túraszervezés és a túravezetés díját, valamint a szállítást is. Ezen felül 6 ezer forint környezetterhelési díjat kell fizetni a nemzeti park felé. Az oda- és visszautazás költségét, illetve az étkezést a résztvevőknek kell megoldaniuk.

Szükséges felszerelések a vízitúrához
Ha mégis egyedül vágnánk neki a szervezésnek, néhány alapfelszerelésről magunknak kell gondoskodni. A jelenleg érvényben lévő Hajózási Szabályzat szerint a túrák során a hajóknak rendelkezniük kell az utasok számával megegyező evezővel, minimum egyliteres vízmerőedénnyel, vagy szivaccsal az esetleges vízszivárgások ellen. Minden hajóban kell, hogy legyen egy legalább 5 méter hosszú kötél, a hajó rögzítéséhez a súlyának 5 százalékát kitevő horgony, vagy valamilyen egyéb súly, és egy fehér fényű lámpa tartalék izzóval.

A legfontosabb kötelező felszerelési tárgy a mentőmellény. Ezt sok esetben nem viselik az evezősök, ami egyrészt veszélyes, másrészt büntetést is vonhat maga után, ha a rendőrök észreveszik.
Azoknál a túráknál, ahol nem vesszük igénybe a csomagszállítást végző autókat, célszerű valamilyen vízhatlan tárolóeszközt magunkkal vinni. Ilyen célra leggyakrabban műanyag, jól zárható hordókat, vagy zsákokat használjunk, amelyeket a legtöbb túraszervező cégnél mi magunk is kibérelhetünk, de szükség esetén kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A vízhatlan hordók előnye, hogy boruláskor nem merülnek el, így mindig kéznél lehet a szükséges száraz holmi.