Vártúra az ország észak-keleti végében

Vágólapra másolva!
Az ország legszebb épületeit kutató játékunkra már eddig is több tucat javaslat érkezett olvasóinktól. Ezek közül választottunk ki néhány várat, amelyek akár az ország hét épített csodája közé is bekerülhetnek.
Vágólapra másolva!

Boldogkő vára

Boldogkőváralja nevezetessége az andezittufa sziklához épített középkori vár, mely régészetileg feltárt, és melyből nagyszerű kilátás nyílik a hegység alant elterülő völgyekre, és a Zempléni-hegyen túl akár a Kárpátok vonulatára.

A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. A vár az első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől. A vár az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, majd a Drugeth család, Brankovics György, később Hunyadi Mátyás birtokolta.

Forrás: [origo]

A XV. században tovább bővítették a várat két szakaszban. A déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott. Majd megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal. Mohács után, a kettős királyság alatt gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol pedig János király birtokába volt.

A 16. században a Bebek, majd a Sárközy család a tulajdonosa, 1644-ben I. Rákóczi Györgyé lett, 1678-ban Tököly Imre is elfoglalja. I. Lipót király parancsára 1701-1702 között a várat felrobbantották és lakhatatlanná tették a császáriak. A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig. 1945 után kerül állami tulajdonba.

Forrás: [origo]

Az önkormányzati kezelésben lévő vár a Széchenyi-terv jóvoltából 2002-ben kezdett megújulni, a nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások eredményeként a vár látványa megváltozott: a kaputorony és a déli torony védőtetőt kapott, az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült, amelyet ott jártunkkor a sziklán keletkezett veszélyes repedések miatt már nem lehetett látogatni.

A palotaszárnyban a Muhi-csatát ábrázoló ólomkatona-kiállítás, a pincerészben szoborkiállítás látható. A vár bejárata alatt középkori étterem várja a vendégeket.

Ha időnk engedi érdemes átkelni a Zemplén túloldalán lévő hutafalvakba, vagy egy jó borkóstolóra a hegység keleti lankáin húzódó tokaji borvidékre.

A füzéri vár

Füzér, a földtani különlegessége miatt is számon tartott andezitkúpon épült festői vár, építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került, Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.

A fénykor ekkor kezdődött, a Perényiek ugyanis a XV-XVI. században jelentős építkezésekbe fogtak. A vár jelentősége a mohácsi csatavesztés idején erősödött meg, hiszen Perényi Péter, mint koronaőr, Szapolyai János koronázása után a koronát nem szokott őrzési helyére, Visegrádra vitte, hanem - Szerémi György szavait idézve "Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen" -, s legalább egy évig ott rejtegette.

A XVI. században a Báthoriak kezébe került, majd a Nádasdy-család birtokolta, majd Bónis Ferenc kezére jutott. Ám miután a tulajdonos részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben 1670-ben elkobozták a füzéri várat. Mivel hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. A vár ettől kezdve romos, minden szerepe megszűnt, falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak.

Forrás: MTI

A vár az elmúlt években számos komoly felújításon ment keresztül. A Füzérért Alapítvány közreműködésével több sikeres pályázat született, melyeknek köszönhetően a várban megvalósult a gazdasági épületrész fennmaradt falainak megóvása, megkezdődött a lakópalota északi-, észak-nyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója. A Széchenyi-terv keretében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közreműködésével 2001-2002 között valósult meg a vár bejáratát védő kaputorony- és bástya helyreállítása, 2004-2005-ben valósul meg a palota nyugati pinceszintjének rekonstrukciója, valamint a további helyreállítás, turisztikai hasznosítást is figyelembe vevő műemléki tervezése.

A vár területének egy része még nem látogatható, zajlik a felújítás - de az eddigi eredményekből adódóan kijelenthető, nem lesz hasztalan várni a végső eredményre.

Sárospatak

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. Az építő középkori városközpontot bástyás várfalövvel vette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a belső várat, amely egy rombusz alaprajzú reneszánsz lakótorony volt. A várat Perényi Gábor országbíró fejezte be teljesen, 1563-ban.

A várat az évszázadok során több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család.

A vár folyamatosan bővült, több alkalommal is új bástyákat, emeleteket építettek és 1647-ben készült el a vár egyik legszebb része, a Lorántffy-loggia.

Sárospatak több híres történelmi eseményből is kivette a részét: itt robbant ki a Wesselényi-féle összeesküvés 1670-ben és I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést.