Burgenland egész évben várja a Liszt-rajongókat

Vágólapra másolva!
Idén egész Európa Liszt Ferenc munkássága előtt tiszteleg, és több országban is felhangzanak a zeneszerző művei a koncerttermekben. Liszt Ferencet sok országban magukénak tekintik, bár nemzeti hovatartozása vitatott. A legtöbb program Ausztria legkeletibb tartományában, Burgenlandban, a művész szülőföldjén várja az érdeklődőket.
Vágólapra másolva!

Az idei Liszt-év alkalmából a zeneszerző életének fontosabb állomásain, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és idehaza is nagyszabású rendezvénysorozatokkal várják a vendégeket, és várhatóan minden ország a maga szemszögéből igyekszik bemutatni Liszt személyét és munkásságát.

Liszt népszerűsége, - tehetségén és virtuozitásán túl - annak köszönhető, hogy olyan, politikailag független művész volt, aki nem kötődött egyetlen királyi udvarhoz vagy egyetlen városhoz, sőt egyetlen intézményhez sem. Liszt volt az első utazó-zeneszerző Európában, aki ha úgy tetszik, a mai értelemben vett európaiság letéteményese lett. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma, mind otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.

Liszt nemzeti hovatartozása és származása ugyanakkor ma is vitatott, ám a legtöbb tudományos írás tényként kezeli, hogy Liszt apja magyar, anyja osztrák volt, és születési helye pedig Doborján, (németül: Raiding) amely abban az időben Magyarországhoz tartozott. Liszt nemzetiségét ma is sokan sokféleképpen magyarázzák, és ez legtöbbször a kutatók nemzetiségétől, illetve politikai pártállásától függően változik.

Forrás: EPA

Lisztomania: Akkoriban nem volt ülőhelyes nézőtér, csak dühöngő

A három éve épült új koncertterem közvetlenül Liszt Ferenc raidingi szülőháza mellett található, a látogatók tehát könnyedén köthetik össze a zenei programokat múzeumlátogatással.

Az osztrák Liszt Társaság szervezésében bemutatandó 2011-es programok a Lisztomania néven futnak majd, amelyet Heinrich Heinétől kölcsönöztek. A Lisztomania ugyanis olyan fogalom, amelyet először Berlinben, Liszt Ferenc híres koncertturnéja alkalmával használtak 1841-ben, amikor a mester néhány héten belül több mint húsz koncertet adott, óriási sikerrel. A Lisztomania kifejezéssel Heine azt a hisztérikus, önuralmát elvesztő, visító, leginkább női publikumot jellemezte, amely abban a pillanatban, ahogy Liszt Ferenc leült a zongorához, szó szerint extázisba esett.

Liszt nyilvános fellépései akkoriban annyira látogatottak voltak, hogy a nézőtérre nem is tettek be székeket, így jobb híján csak állóhelyek voltak. A sikere tehát elsöprő volt, még akkor is, ha sokan rossz szemmel nézték Liszt " illetlenül világi játékát".

Liszt programok a szülőháznál

Doborján egyébként alig ezerlelkes mezőváros. Liszt Ferenc szülőháza ma emlékmúzeum, egykor szarvasmarha és juhtartásra szolgáló nádfedeles ház volt. Itt született a nemesvölgyi származású Liszt Ádám fiaként 1811-ben a nagy zeneszerző. Innen vitte apja a kilencéves kisfiút a közeli nagyvárosba, Sopronba, hogy a gyermek elkápráztassa zongoratudásával a közönséget, és innen indult el egész Európát meghódító nagy ívű karrierje.

Forrás: EPA

Az emlékmúzeumban számos kiállítási tárgy között látható a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, jó néhány kotta, kézirat és emléktárgy, de megmaradt a mester régi orgonája és halotti maszkja is. A falon az egyik eredeti fénykép Pesten, Schrecker fotószalonjában készült, de látható az 1881. április 7-én a szülőháza előtt készült kép is, (amikor a soproni zenebarátok emléktáblát helyeztek el az épületen), és az ünneplők között ott van a már az ősz hajú zeneszerző is.

A "The Sound of Weimar" nevű rendezvénysorozat keretében 2012-ig összesen nyolc alkalommal csendül fel Liszt Ferenc valamennyi zenekari műve eredeti zenekari beosztásban, az 1849-1860 közötti ősbemutatók előírásainak megfelelően, világhírű Liszt-előadóművészek közreműködésével. A szervezők fölkérték például az elismert "Liszt-specialistát" Martin Haselböcköt, a Bécsi Akadémia karmesterét, aki egyes vélemények szerint úgy szólaltatja meg a műveket, ahogyan azokat Liszt valójában megkomponálta.