Hétvége a Fertő tó két oldalán

Vágólapra másolva!
Ha nem is minden évben, de 2-3 évente kötelezően visszajárunk ide, mert a város és környéke mindig nyújt újat, változatlanul barátságos és a főváros után kifejezetten élhető. Ez alkalommal nem elsősorban a városra, hanem a környékére és a határ túloldalán lévő látnivalókra koncentráltunk.
Vágólapra másolva!

Sopronba érkezve az ember azt érzi, hogy már át is ért Ausztriába. A városba bevezető út mentén osztrákos rendben sorakoznak a bevásárlóközpontok, és a közvetlen belváros is a magyar viszonyokhoz szokott utazó számára is szokatlanul rendezett, tiszta. A legtöbb épület szép állapotban van, igaz legutóbbi ott jártunk óta mintha több lenne az üresen álló, pusztulóban lévő régi, 17-18. századi, egyébként gyönyörű polgári ház.

Szállásunk a belváros szívében álló régi, 120 éves szállodában volt, innen tényleg csak pár lépés az összes látnivaló. A Sopronba érkező belföldi vendégek többsége a Lővérekben található üdülő és wellness szállodák egyikét választja, pedig a belvárosban is találunk néhány kényelmes szálláshelyet. A szálláskínálat a panzióktól egészen a négycsillagos szállodákig tart. Sajnálatos módon ennél magasabb kategória nem áll rendelkezésre, pedig a szomszédból érkező osztrák turisták minden bizonnyal értékelnék a nagyobb választékot.

Civitas Fidelissima

Sopron területe már az őskor óta lakott vidék, a római korban pedig egy Scarbantia nevű település feküdt itt, amelynek fóruma a mai Fő tér helyén volt. A római város később a népvándorlás korában elpusztult, de maradványait, falait később felhasználták a barbárok ellen védekező letelepültek.

Az i.sz. 9-11 században a régi római városfalat kibővítették és vár is épült, s ekkor kapta a település első magyar nevét, ispánja után Suprunnak nevezték. Sopron középkori életének egyik legfontosabb eseménye 1277-ben következett be, amikor IV. László király, jutalmul a város hűségéért szabad királyi várossá tette a települést.

Forrás: MTI
Sopron belvárosa a Tűztoronnyal

A várost többször pusztította tűzvész, ezek közül a legnagyobb az 1676-os volt, amelyben Sopron teljesen leégett. Ekkor a régi középkori épületek helyén barokk házakat emeltek, újjáépítették a Tűztornyot, megszületett a mai belváros.

A település híres bányaváros, itt nyílt meg 1753-ban az első hazai szénbánya, s a 20. század második évtizedében ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati- és Erdészeti Egyetemet.

A város történelmében talán a legismertebb, de egyben a legtöbb vitát kiváltó pont az 1921-es népszavazás, amikor a város és a környező nyolc település lakossága a trianoni békeszerződés után úgy döntött, hogy Magyarországhoz szeretne tartozni. Ettől kezdve nevezik Sopront a leghűségesebb városnak (Civitas fidelissima).

Séta a városban

Egy soproni séta kötelező helyszíne a Várkerületnek nevezett, két, viszonylag forgalmas úttal körülhatárolt tulajdonképpeni óváros. Szinte eltéveszthetetlen a város központja, a Fő tér, ahol egy helyen számtalan látnivaló kínálkozik. Közülük is első a város jelképének számító 59 méter magas Tűztorony. Eredetileg várostoronynak készült, s a 13. századtól kezdve ez volt a városfalak északi kaputornya is egyben. A toronyőrök a felső rész reneszánsz kori körüljárójáról figyelték a városban, vagy környékén fellobbanó tüzeket és éjjel lámpással, nappal pedig zászlókkal jelezték a lángok irányát. Később zenész toronyőrt is alkalmaztak, aki kis trombitákkal jelezte az idő múlását, vagy ellenség, előkelőség, esetleg borszállítmány érkezését a városba.

A Fő tér másik ékessége közvetlenül a Tűztorony mellett álló barokk saroképület, a Storno-ház. A ház eredetileg a Haberleiter családé volt, akik egy emléktábla tanúsága szerint 1482-83 telén Mátyás királyt is vendégül látták itt, midőn Bécset ostromolta.

Forrás: MTI
A fertőrákosi kőfejtő

Érdemes csak úgy, céltalanul sétálgatni a belváros utcáin, szinte minden épületen emléktábla található, némelyik arról tanúskodik, hogy Liszt, vagy Haydn is játszott a vendéglátó családnak. A legtöbb lakóház a 17-18. századból való, mindegyik igazi gyöngyszem.

Látnivalók a városon kívül, határon túl

A környék bővelkedik látnivalókban, akár a határ innenső, akár a túloldalán. A vidék elsőszámú természeti látnivalója, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, a Fertő tó. Sajnos a tó csupán egynegyede található magyar területen, de a határ átjárhatósága miatt bárki körüljárhatja autóval, gyalogszerrel, vagy a tó körüli bicikliúton.

Biciklivel és autóval is jó kiindulási pont lehet a tó körüli kiránduláshoz Fertőrákos. Itt található Magyarország legszebb lajtamészkő feltárása, a Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya. Fertőrákos talán legismertebb látnivalója a Kőfejtő. A település északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját. A bányában kitermelt lajta mészkő igen kedvelt építési anyag volt egészen az első világháborúig, pontosabban a beton és a vasbeton elterjedéséig.

Forrás: MTI
Melocco Miklós Áttörés című szobra a Páneurópai Piknik Emlékhelyen

Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a Sopronkőhida közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. 18989-ben ezen a helyen nyitották meg először a keleti és nyugati blokkot elválasztó vasfüggönyt, hogy néhány óra leforgása alatt több kelet-német állampolgár juthasson át nyugatra a szabadságba. 2009-ben a húsz éves évforduló tiszteletére egy emlékparkot hoztak itt létre. A park körüli sétányon tablókon mutatják be részletesen az eseményeket és azok hátterét, a terület közepén pedig Melocco Miklós Áttörés című szobra áll. Látható még itt egy korábbi határőr torony és az államhatárt jelző táblákkal is találkozhatunk, az egykori határvonalon pedig turista és bicikliút húzódik.

Fertőrákost elhagyva Mörbischnél léphetünk osztrák területre. Az első jelentősebb állomás Ruszt városa, itt mindenképpen érdemes hosszabban is elidőzni, már csak azért is, mert a tó körüli városok közül ez a legszebb. Érdemes a belváros 16-18. században épült lakóházait, valamint a Halásztemplomot felkeresni és érdekes látványt nyújtanak a tavon kialakított, fából készült csónaktároló bódék és nyaralók is.


Ruszt városa a határ túloldalán

Ruszt után az osztrák rész központja, Neusiedl am See felé vesszük az irányt. Útközben sok látványosságra ne számítsunk, a tótól ezen a szakaszon kerülünk a legmesszebbre, csak sűrű nádasok mellett haladunk. Azért Purbach borospincéinél érdemes megállni egy rövid pihenőre, és nem árt az óvatosság, mert a környék finom borait kóstolgatva hosszabbra is nyúlhat a pihenő.

Neusiedl am See a környék központja, kiindulási pontunktól, Fertőrákostól ötven kilométerre fekszik. Aki több naposra tervezi tókerülő útját, nagyjából itt, félúton kereshet magának szállást. Az internetet böngészve 25-35 euró között találtunk két, három csillagos szállásokat egy főre, egy éjszakára, reggelivel.

A legszebb magyar vár

A határtól kicsit messzebb kell autóznunk ahhoz, hogy megcsodálhassuk a legszebb állapotban megmaradt egykori magyar végvárat, a fenséges Fraknót. A vár, csakúgy mint a környező kismartoni, vagy fertődi kastély az Esterházyak tulajdonában volt. A Rozália-hegység nyúlványára épült fraknói vár méltóságteljesen uralja a környéket, fehér tornyai már messziről látszanak és a várfalon húzódó kilátófolyosóról tiszta időben a Lővérekig is ellátni.

Forrás: Wikimedia Commons
Fraknó vára

A várat a 13. században építették, de igazán csak a 17. század elején erősítették meg olasz építőmesterek tervei alapján, miután az Esterházy család tulajdonába került 1622-ben. Részben ennek is köszönhetően a környéken ez az egyetlen olyan erődítmény, amit nem foglaltak el a törökök. Ennél fogva nem is hadászati jelentősége miatt fontos, sokkal inkább azért, mert itt látható a koraújkor magyar történelmének legjelentősebb, legnagyobb befolyással bíró és mindenképpen a legvagyonosabb nemesi családjának, az Esterházyaknak egyedülálló fegyver és műgyűjteménye.

A várhoz Sopronból két irányba is elindulhatunk: egyfelől a 84-es úton egészen az S 31-es útig, másfelől pedig a közeli Ágfalvánál egy meglehetősen nehezen megtalálható földúton átjutva Ausztriába Loipersbach, Rohrback és Mattersburg érintésével juthatunk el a várhoz. A várhoz szerpentin vezet, a bejáratnál ingyenes parkoló áll a látogatók rendelkezésére.

Soproni borok, soproni ételek

Forrás: Luka pincészet
A fertőrákosi Luka pincészet

Végezetül nem lehet teljes egy soproni kirándulás a környék jó borainak kóstolása nélkül. Ehhez a fertőrákosi Luka pincészetet ajánljuk. A falu határában, a Mörbtisch-i határátkelő irányában található a pincészet, ahová előzetes egyeztetés után pincelátogatásra és borkóstolásra lehet jelentkezni. A város éttermei közül a Vadászkürt éttermet, az Erhardt boréttermet és a Papa Joe's Steakhouse fogásait ajánljuk.