Szőrhímzők, csárdák, fürdők - Hódmezővásárhely lett az év települése

Kőszeg Veszprém, Szarvas, Sárospatak és Kaposvár után az ország egyik legszebb népművészeti hagyományait ápoló Hódmezővásárhely kapta idén az Év Települése címet. Több más díjat is bezsebelő dél-alföldi városban a gazdasági nehézségek ellenére nemcsak hisznek a fejlődésben, de tesznek is érte. Hagyományőrzés, ingyenes koripálya, gyógyszálló, nyugdíjas lakópark és legalább 10 remek csárda: Magyar Örökség díjas város Budapesttől kétórányira.  

A helyiek élvezik, a turisták meg ámulnak

Bár a város címerében a Hold és néhány csillag is megtalálható, a Hódmezővásárhely nevében szereplő "Hód" tagnak még sincs nincs köze az égitesthez, pedig ezt sokáig így hitték. A "vásárhely" rész viszont sokkal egyértelműbb. Ebben a jellegzetes alföldi mezővárosban már évszázadokkal ezelőtt is kereskedtek, főleg tiszai hallal, jó minőségű gabonával és fazekas portékákkal.

Hódmezővásárhelyen ma közel 50 ezren élnek és a megyében található többi városhoz képest itt a legalacsonyabb az elvándorlási kedv. Ha csak a steril számadatokat nézzük, - mondjuk az infrastrukturális és turisztikai mutatókat - nincs is min csodálkozni. A vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya például 90 százalékos, és ami meglepő, hogy ez még fejlett nyugati országrészben fekvő Győr adatainál is jobb. Az elmúlt években átadott szennyvíztisztító, a nyugdíjas lakópark, az informatikai hálózat, a fedett uszoda, a gyógyszálló, az Algyőhöz vezető négysávos, illetve a várost elkerülő autóút, mind arról gondoskodnak, hogy a helyieknek gyorsabb jobb és kényelmesebb legyen az életük. Ez, ha közvetve is, de a turistáknak is jó.

Magyar Örökség díjas város

A vidéki nagyvárosok kínosan ügyelnek a közterek tisztaságára, a látványos virágosításra és gondozott parkokra. Ami Hódmezővásárhely esetben hozzáadott értékként a turistáknak is szembetűnik, hogy a városban sok a köztéri szobor, a díszkút, és az emléktábla. Még érdekesebbé teszik a sétákat, hogy a 1960-as évektől kezdődően egyes utcák neveit a helyi művészek alkotásaival, reliefekkel és domborművekkel jelölik. Ezek a művészi utcanév táblák különböző technikával és más-más anyagokból készültek.

Szembetűnő az is, hogy a köztereken, az épületegyüttesekben, de még a városi programkínálatban is lépten-nyomom a magyar hagyományokkal és a nemzeti kultúrával találkozhatnak az idelátogatók. Többek között ezért kapta Hódmezővásárhely a Magyar Örökség díjat. Érdekes, hogy ezt az elismerést eddig csak többnyire művészeknek és közintézményeknek ítéltek oda, de városnak még soha. A zsűri megítélése szerint Hódmezővásárhely azonban ugyanúgy felmutatta azokat az értékeket, amelyek a múltban és a jelenben is hozzájárultak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához.

Fazekasság, szőrhímzés: hungarikumként sem szégyenkezne a helyi népi iparművészet

A 20. század fordulóján a város volt a fazekasság fellegvára, itt dolgozott a legtöbb fazekasmester. A városhatárban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. Olyan sokan művelték a mesterséget, hogy a híres vásárhelyi kerámia stílusa még a városon belül is eltérő. Míg az újvárosié a zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, a csúcsiak pedig fehér alapon kobaltkék mintákkal dolgoztak.

A helyi fazekasoknál lehet érdeklődni műhelylátogatás és korongozás után is. Szénási János Eke utcai műhelye például díjmentesen látogatható. A helyi fazekasság történetéről a Csúcsi Fazekas ház ipartörténeti kiállításain (Rákóczi u. 101.) és az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban tudhatunk meg többet.

Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai alkotóit a Hímzőműhelyben, a Szent István utcában látogathatjuk meg.

Fürdőzés: sport, pihenés, egészségmegőrzés egy helyen

A Dél-Alföldön alig kell lefúrni, ahhoz, hogy az ember jó minőségű termálvízre bukkanjon. Ahogy a helyiek mondják, elég egy százas szöget leütni és máris jön a víz. Szeged, Makó, Kiskunfélegyháza mellett itt Vásárhelyen is igen jó fajta, 2200 méter mélyről jövő, 76 °C-os, alacsony keménységű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag víz tör a felszínre. Erre alapozza a város ma is a már csaknem 80 éves fürdőkultúráját. A komplexum sportuszoda részében 3, a strandfürdő részen pedig 8 medencét gondoznak. A belépő alig 1000 forint.

Szálláshelyek és csárdák

A város legimpozánsabb szálláshelye a Best Western hálózat 90 szobás helyi egysége, ami tisztán hozza a megszokott négycsillagos sztenderdeket. Hasonlóan magas színvonalon pihenhettek egykor az utazók a ma már műemléki védettség alatt álló egykori Fekete Sas Szállóban. Ebben a klasszicista stílusban épült vendéglátóhelyen egykor vendéglő állt, később szállodai szobák, egy étterem, egy kávéház, egy söntés és egy sörcsarnok is helyet kapott. Ma az eddigi felújítás munkálatoknak köszönhetően, egyelőre a kávéház, a söröző, illetve egy rendezvény és egy bálterem működik.

Rusztikus és falusias élményekért, a mennyezetgerendás 50 cm vastag vályogfalas Söndör Tanyára, vagy a Kun Tanyára érdemes kinézni.

Középkategóriában jó választás lehet a Kenguru Panzió és a hozzá tartozó autentikus magyar csárda, ahol a halászlé mellett mandulás panírba forgatott pisztrángot is felszolgálnak. Ezen kívül a városban és a környéken Algyőtől Szegvárig legalább tíz hagyományos magyar csárdát találunk.