A barcánfalvi kolostor
A település Máramaroszigettől 23 kilométerre fekszik. A falu 1720 körül épült ortodox fatemploma Máramarosziget fatemplomainak egyikeként a Világörökség része. A faluban lévő kolostor fatemploma 62 méteres magasságával a második legmagasabb fatorony Európában.
Békítő szoba, Berethalom
A békítő szoba funkciója az volt, hogy ide zárták be hoszú hónapokra a válni készülő párokat, hogy így rendezzék egymás közt a nézeteltéréseket.
Ady Endre szülőháza Érmindszenten
A Trianoni békeszerződésig Szilágy vármegyéhez tartozó faluban született Ady Endre 1877 november 22-én. A költő szülőháza ma is áll. Az 1900- ban épített Ady-kúria a falu végén áll, jelenleg emlékmúzeum működik benne. Az udvar másik végében található a régi parasztház jellegű épület, melyben Ady született. Ebben a család régi bútorai láthatók.
Börtönmúzeum, Máramarossziget
A város börtönmúzeuma a kommunista államterrornak állít emléket. Falai között raboskodott többek között Márton Áron püspök.
Szaplonca, vidám temető
A falu leghíresebb látnivalója a vidám temető. A nyolcszáznál is több fakeresztet 1935-től 1977-es haláláig Stan Ioan Patras fafaragó, később tanítványa, Dumitru Pop-Tincu készítette tölgyfából és festette ki élénk színű (főleg kék) olajfestékkel. A gyakran humoros sírfeliratok a halállal megbékélt elhunytak fiktív monológjai. Az évtizedek folyamán a régebbi keresztek alja korhadni kezdett, színeiket a nap kiszívta. A fafaragónak a faluban emlékmúzeuma is van.
Torockó
Torockó az egyik legszebb fekvésű erdélyi település és ennél fogva a turisták elsőszámú célpontjai között van. Az impozáns Székelykő hármas csúcsa alatt fekvő település egykor bányászváros volt, lakói elsősorban betelepült székelyek. A hegy mellett 18. századi unitárius erődtemploma a legfőbb nevezetesség és világvisznylatban is ismert jellegzetes házai és népviselete miatt.
Vajdahunyad vára
Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovagvárrá. Később a 17. században Bethlen Gábor irányításával átalakították. A várban 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak helyt. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
A 19. század hatvanas éveiben közadakozásból kezdték meg a vár évtizedekig elhúzódó helyreállítását, amelyet előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányított. A kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek "visszaalakítani" a várat, ennek eredményeként egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be. Steindl alakította ki a tetők mai formáját is. A vár első tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907-1913).
Az 1896-os budapesti milleniumi kiállítás Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportja jelentős részben a vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Az ún. Vajdahunyadvár előbb fából épült föl a budapesti Városligetben, majd a nagy siker miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát.