Óriásvarangy és vérmétely - állatok a nyaralás ellen

Mi a közös az ausztrál varangyban, a balatoni szúnyogban és az egyiptomi mételyben? Mindhármat irtják, mégis tönkreteszi a nyaralást, sőt egész kistérségek turizmusát fenyegetik. A dél afrikai páviánok, a velencei galambok és queenslandi medúzák sem kifejezetten turistabarátok. Lehet egyáltalán tenni valamit? 

Még soha nem készült felmérés arra vonatkozólag, hogy egy állatfaj milyen hatással lehet egy ország, vagy egy régió turizmusára, de a floridai delfinek, az ausztrál koalák, a kanadai púposbálnák, vagy a kínai pandák esetében nem nehéz elképzelni, hogy tetemes bevételt jelentenek, vagyis kifejezetten jó hatással vannak a turizmusra. Szintén rengeteg látogatót vonzzanak az afrikai kontinens turisztikailag fejlett országai, ahol kizárólag az állatokból és az őket megleső szafarizókból élnek a helyi szolgáltatók.

Idehaza is sok az érdeklődő a szürke marhák, pulikutyák és rackajuhok iránt, sőt, a világon egyedülálló tiszavirágzásra például öt kontinensről érkeznek az ökoturisták. Ezek után szinte abszurdnak tűnik, hogy bizonyos fajok negatívan is befolyásolhatják a családi nyaralást, hovatovább egy egész ország turizmusát.

Varangyok és irukandzsik

Az ausztrál partoknál egy jó ideje egy aprócska állat, az irukandzsi kelt riadalmat. Ez egy vízben élő, gyufafejnél alig nagyobb medúzafajta, amelynek mérge talán a leggyorsabb hatású, és egységnyi mennyiségeket összehasonlítva egyike a legveszélyesebbeknek az emberre nézve. Eddig összesen 70 strandolóval végzett. Csípésük elviselhetetlen fájdalmat, sokkos állapotot, és halált is okozhat, attól függően, hogy mekkora a bevitt toxin mennyisége. A gyomorgörcsös végtagfájdalmakkal és heves hányással járó állapot akár órákig, de napokig is eltarthat. A pokoli kínok közt fetrengő áldozatokat ellenszer hiányában csak erős fájdalomcsillapítókkal tudják kezelni, de ezek jóformán semmit nem hatnak. Bizonyos enyhébb lefolyású esetekben, a háztartási ecet csökkentheti a felszívódni készülő méreganyag mennyiségét.

Általában novembertől májusig tart a rajzás, de idén januárban is tetemes mennyiségben gyűltek össze a queenslandi partok mentén, ahol hónapokra le kellett zárni a starndokat. Az irukandzsi esetében ugyanis a kifeszített hálók sem segítenek, hiszen az állat egészen kicsi. Az irukandzsik elszaporodtak, és bár a turistákat még nem riasztották el, az mindenképp kiábrándító hogy a világ legszebb strandjain még csak a lábunkat sem tehetjük be a vízbe. Megoldás egyelőre nincs.

Legalább ekkora problémát okoz Ausztráliában egy varangy,a Bufo Matinus, ami már elborzasztotta az utazókat, most viszont komplett turistaprogramként javasolja lemészárlásukat az észak-ausztráliai Darwin polgármestere. Természetközeli élményként hirdetve, az ötlet egyelőre nem nyerte el a turisták tetszését. Ausztrália teljes északkeleti része évtizedek óta szenved az óriásvarangyoktól, amelyek a helyi növény-és élővilágot veszélyeztetik.

A varangyokat több mint száz évvel ezelőtt a kártevők ellen telepítették be Dél-Amerikából. Mivel azonban a békáknak nincsenek természetes ellenségei, ezért túlságosan elszaporodtak.

Az 1,3 millió négyzetkilométernyi Északi-területeken összesen 92 millióra becsülik a varangyok számát. Ez hetven béka négyzetkilométerenként, ami azt jelenti, hogy egy lakosra 418 példány jut. Az óriásvarangy húsz centiméteres hosszával a világ legnagyobb kétéltűi közé tartozik. Az általa kiválasztott mérgező anyaggal egy kutyát is képes megölni.

Queensland állam hatóságai korábban lakossági megmozdulást szerveztek a békák elleni hadjáratban. Akkor egyetlen nap alatt tízezer példányt gyűjtöttek össze a kétéltűekből, majd mélyfagyasztóban megölték és pépesített trágyává zúzták őket. Az ausztrál kormány már túl van a biológiai fegyverek (génmanipuláció, természetben előforduló vírusok) bevetésén. Az állatvédők eddig még nem tiltakoztak, de megoldás sincs.

Egyiptomi csigák és mételyek

A kártékony csiga tudományos neve Dendropoma maximum, amely több korallfajon is képes megtelepedni. A problémát az okozza, hogy egyes korallzátonyokon jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban a Dendropoma-sűrűség. A Vörös-tenger északi részén például két és félszeresére nőtt a számuk az elmúlt tíz évben. A csiga elszaporodásának fő oka, hogy a káros anyagok - köztük a nitrát és a foszfát - nagyobb mennyiségben jutnak a tengerekbe. Ez a korallzátonyok feletti vízoszlopban megnöveli a szerves anyag koncentrációját, amelyből a szűrögető élőlények, így a Dendropoma maximum is jócskán hasznot húznak. Nem így a búvároktatók és a snorkeltúra szervezők, akik a korallokban és látványos halakban bővelkedő páratlan szépségű Vörös tengerhez érkező turistákból élnek.

Egyiptom helyzete éghajlatából és a Nílus-delta közelségéből adódóan egyébként is speciális az utazókra nézve. Virológiai szempontból világ egyik legveszélyesebb országában a globális felmelegedés soha nem látott mértékben növelheti a paraziták számát, ami óvatosságra inti a védőoltásokkal amúgy is felelőtlenül bánó európai turistákat. A bilharziát okozó (vérmétely betegség, egyiptomi vérvizeléses kór) mételyek a WHO adatai szerint már most is 280 ezer végzetes esetet jelentenek évente. Megoldás a megfelelő tájékoztatás és az utazás előtti tájékozódás.

Dél-Afrika: a páviánok lökdösődnek, harapnak és lopkodnak

Segélyhívó és 60 fős osztag támogatja Dél-Afrikában a Jóreménység-foknál sétálgató turistákat a páviántámadásoktól. Az emlősök nem törnek az ember életére, épp csak élelmet keresnek az elrabolt hátizsákokban és kézitáskákban. Ezért a szakértők nem is javasolják, hogy az utazók megpróbálják visszaszerzi az elcsent táskákat, mert olyankor történnek a sérülések. Mivel a páviánokból kiveszett az ember iránt érzett félelem, nem lehet csak úgy riogatni vagy megfélemlíteni őket. A 60 fős felügyelő osztag tagjai is kizárólag férfiak, mert a szakértők rájöttek, hogy a páviánok a nőktől egyáltalán nem tartanak. A felügyelők ostorral és petárdával próbálják távol tartani az állatokat a turistáktól, akik sokszor meg sem nézik a híres kilátót, mert félelmükben csak az autóból szemlélődnek.

A velencei galambok épületeket is képesek romba dönteni

Egy ideje már tilos az etetésük, az általuk hátrahagyott szemét azonban komoly problémát jelent a város számára. A városvezetés azzal indokolta a galambetetést tiltó döntést, hogy a madarak kicsipkedik az illesztéseket, megrongálják a burkolatot és a szobrokat, nem beszélve az éves szinten tonnaszámra keletkező madárürülékről. Előfordult már az is, hogy történelmi épületek nem csak esztétikailag, hanem statikailag is komoly kárt szenvedtek a galambok miatt. Jelenleg hetente mossák a középületek homlokzatát és a tereket, de ez sem egészségügyileg sem pedig esztétikailag nem elég. A Szent Márk tér környékén körülbelül 40 ezerre becsülik a galambok számát, amelyek lépten-nyomon piszkítanak, rengeteg fertőzést terjeszthetnek, és allergiás tüneteket is okozhatnak.

Sz. K.