Kéktúrázók a Balaton-felvidéken

Vágólapra másolva!
Esős, vagy hűvösebb időben ideális program lehet a  a Balaton-felvidékre kalauzolnak mindeket. Ezt a területet sokan az ország egyik legszebb vidékének tartják, s a Kéktúra 4. és 5. szakaszát végigjárva mi is megbizonyosodhatunk erről. A két túra teljes hossza közel negyvennégy kilométer. Nem hosszú szakaszok ezek, viszont bővelkednek látnivalókban, érdekességekben.
Vágólapra másolva!

Keszthelyről indulunk tovább, hogy egy rövid séta után Gyenesdiásra érjünk. Bár az itt található Festetics-kilátó nem esik a túra közvetlen útjába, érdemes rövid kitérőt tennünk. A kilátó a Kerek-hegy legmagasabb pontján áll. Legfelső emeletére felkapaszkodva gyönyörű kilátásban lehet részünk. Keleti irányban a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, délre a Somogyi-dombság terül el. Tiszta időben észak-nyugaton az Alpok, délen a Mecsek vonulatai is láthatóak.

A kilátóból visszatérve a kék jelzésre, az első pecsételő hely, Vállus felé indulunk. A pecsételést követően a falut elhagyva, a Láz tető oldalában visz tovább utunk. Hamarosan elérjük a Kő-orr meredek emelkedőjét. A jelzések nem visznek fel teljesen a tetőre, de útközben több helyről ismét szép kilátásban lehet részünk a Tapolcai-medencére és a Tanúhegyekre. Ezen a szakaszon gyakran vezet az út rendezett szőlős kertek, présházak között. Innen már lefelé visz az út tovább, egészen Lesenceistvándig, ahol újabb pecsétet szerezhetünk. A kis településről végig aszfalt úton haladva, hét kilométer után érünk el Tapolcára, a 4. túra végállomására. Tapolcán a vasútállomáson pecsételhetünk.

Forrás: [origo]

Tapolca fő nevezetessége a Malom-tó. A Tapolca-patak felduzzasztásával létrejött tó, ma a város kedvelt kirándulóhelye. Nevének megfelelően régi malomépületet (ma vendéglőként működik) és felújított malomkereket is láthatunk itt. A tó partján, kőfalra épült házak egyedi, kicsit olaszos, mediterrán hangulatot árasztanak. A tó mellett a felduzzasztott Tapolca-patak partján is rendezett sétány várja a kirándulókat. A város másik érdekessége a Tavasbarlang. A víz által kialakított barlangrendszer négy kilométer hosszú, ebből több mint a fele (2,5 kilométer) látogatható. A felszínről 75 lépcsőfok vezet a barlangokhoz, ahol kis csónakokkal közlekedhetünk a különböző termek között.

Forrás: www.kirandulastervezo.hu

De térjünk vissza a kék jelzésre, ami az egykori várra épült iskolától nem messze hagyja el a várost, és a Szent György-hegy felé halad. A 415 méter magas hegy az oldalában álló bazaltoszlopokról (bazaltorgonákról) ismert országszerte. Az oszlopok vulkáni tevékenység hatására alakultak ki, a kitörő láva formálta a hatalmas oszlopokat. Az oszlopok mellett vezető lépcsősoron érdemes felmenni, mert egyrészt szép a kilátás, másrészt az oszlopok felülről is érdekes látványt nyújtanak. Aki további látványra vágyik egy másik kitérővel a Szent György-hegy csúcsára is felkapaszkodhat, a környéken szinte már megszokottá vált remek kilátásért.

A Szent György-hegyről lefelé ereszkedve, Szigliget felé vesszük az irányt. Egy kellemes, kilenc kilométeres séta után érjük el a települést. Mielőtt beérnénk Szigligetre egy kis utcán kapaszkodhatunk fel a várhoz. A pénztárnál pecsételnünk is kell, majd egy újabb emelkedő után érünk fel a Felsővárhoz.

Forrás: MTI

A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A vár legrégebbi része az öregtorony, amely délen, a legmagasabb ponton áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították. A 17. század végén villámcsapástól leégett. Csak ismételni tudjuk magunkat, a várból is gyönyörű a kilátás.

A várból leereszkedünk a falu központjába, ahonnan már csak három kilométernyire található a badacsonytördemici vasútállomás, ami az ötödik túra végállomása.