Egy élménnyel kevesebb, egy szigettel több

A túlhalászat és a globális felmelegedés mellett a turizmus negatív hatásai fenyegetik a legjobban az egyedülálló élővilágáról híres Galápagost. Mostantól a környezettudatos utazók és az ökoturisták az olcsó repjegyek, illetve hajóutak ellenére sem indulnak a szigetekre, mert úgy gondolják csak így lehetséges megóvni a világ egyik legértékesebb és leggazdagabb ökoszisztémáját. Az óceánjárókkal érkező gyanútlan és tudatlan családosoknak fogalmuk sincs, hogy ruhájukon, csomagjaikon keresztül idegen fajokat  hoznak a szigetre, amelyek szintén megbontják a sziget élővilágának érzékeny egyensúlyát. Az ecquadori kormány közben 110 dolláros belépő bevezetésére készül.

A kutatók a tizenhárom nagy és hat kisebb szigetből álló Galápagos-szigetcsoportot élő laboratóriumként kezelik. Az itt folyó munka segítségével mérhetik a klímaváltozás aktuális állapotát, az élővilágra kifejtett hatását, ugyanakkor jó eséllyel dolgozhatnak ki megfékező, és az élővilágot megmentő stratégiákat. A megelőzéshez ugyanis már túl késő.

A kutatók jelezték a helyi hatóságok felé, hogy például a tengeri áramlatok erejének és hőmérsékletének változásai beláthatatlan következményekkel járnak az élővilág számára. A Galápagos-szigetek ugyanis meglehetősen különleges és erőteljes áramlatok találkozásánál fekszik. Ezek között az áramlatok között van például az oxigénben és tápanyagban gazdag Cromwell-áramlat, amely többek között cápáknak, oroszlánfókáknak és bálnáknak szállít elegendő mennyiségű táplálékot. A klímaváltozás okozta károk olyan dominó-effektust indíthatnak el a tengerek élővilágában, amelyek a szigeten dolgozó kutatók szerint mindféleképpen kihatással lesznek (és vannak) a szárazföldi fajokra is. A biológusoknak jó okuk van feltételezni, hogy a szigetek körül élő vízi élőlények közül már minden ötödik faj eltűnt.

Forrás: AFP

A turizmus sem segít

Az egyik legnagyobb probléma, hogy a megnövekedett vízi-és légiforgalom (2001 és 2006 között 193 százalékkal nőtt) következtében egyfelől rengeteg turista érkezik, akiknek évről-évre egyre nagyobb igényeik vannak például a szálláshelyeket illetően, másfelől pedig a turisták igényeit kiszolgáló teherszállítmányokkal és (élelmiszerek, gyógyszerek, ajándéktárgyak) turistahajókkal különböző idegen fajok (rovarok, lárvák, pókok) kerülnek a szigetre. Míg 1900-ban még csak 112-őt, 2007-ben már 1321 fajt dokumentáltak a kutatók.

Forrás: Getty Images

Az idegen fajok elterjedése és szaporodása veszélyezteti az őshonos fajokat, így Galápagos ökoszisztémájának érzékeny egyensúlya megborulhat, figyelmeztetnek a biológusok. Az elmúlt években a szigetre került úgynevezett invazív fajok közül a tűzhangyák bizonyulnak a legveszélyesebbnek, mert megtámadják a madárfiókákat, és a fiatal teknősöket. Legalább ekkora problémát okoznak a túlszaporodott vadkecskék, amelyek tizdelik a teknősök táplálékául szolgáló füvet.A híres galápagosi teknősökön kívül máris a veszélyeztetett fajok közé tartozik a nagyon ritka, a kéklábú szula és a galápagosi pingvin.

Forrás: AFP

Jelenleg évente 173 ezer utazó érkezik ide, a többségük ártatlanul, egyszerű turistaként a Cruise Tour néven ismert kirándulások keretében. Ezek lényege, hogy a célállomásig hajóval érkeznek a vendégek, majd kikötés után a szárazföldön folytatják a felfedezést a hajón megszokott magas színvonalú szolgáltatások mellett. A Celebrity Expedition nevű óceánjáró például minden második héten a Galápagos szigetek Santa Cruz nevű földdarabján köt ki. Ez a túra főleg a családosok körében kedvelt, mert teljes ellátást nyújt, sőt túrafelszerelést és kísérőt is ad a szigetek felfedezéséhez. Csak a Celebrity Expedition fedélzetéről kéthetente 100 fő lép a szigetekre. A legtöbbjüknek fogalma sincs, hogy milyen károkat okoznak a világ egyik legértékesebb ökoszisztémájában.

Belépő 110 dollár

Az UNESCO, - amely néhány évvel ezelőtt a világörökségi listára helyezte Galápagost - most erősen kritizálja a helyi hatóságokat és szigetegek birtokló Ecuadort, amiért nem tesz határozott lépéseket sem a honos fajok védelme, sem pedig a turistaérkezések szabályozásának érdekében. Az ecuadori kormány lomhasága részben annak tudható be, hogy a Galápagosra irányuló turizmus az állami jövedelem egyik fő forrása. Így ha közvetlen tilalmat nem is, de egyéb szigorításokat, többek közt a 110 dolláros egyszeri belépési díjat hamarosan bevezeti. Ezen kívül idén életbe lép a szállodaépítések korlátozásáról szóló rendelet, és elindulnak sziget áramellátását biztosító szélerőművek turbinái is. Közben az ökoturisták felhívják az utazók figyelmét, hogy senki ne higgye, hogy a tervezett 110 dolláros belépési díjjal a Galápagos szigetek megmenthető. Egyes vélemények szerint a szigeteken legalább 10 évre teljes belépési tilalmat kellene elrendelni.