Árvától Fülekig - vártúra a Felvidéken

Északi szomszédunk, Szlovákia nem csak a téli sportok kedvelőinek egyik kedvenc úti célja. A Felvidéken szinte egymást érik a szebbnél szebb - és nem utolsó sorban a magyar történelemhez kapcsolódó - látnivalók. Mi most a teljesség igénye nélkül néhány felvidéki várat mutatunk be.

Komárom

Első állomásunkhoz félig át sem kell haladnunk a Dunán, hiszen a komáromi vár és erődrendszer (akárcsak maga a város) a Duna két partján fekszik. A Duna bal partján, a szlovák területen találjuk az Óvárat és az Újvárat, a jobb parton, pedig a Monostori, a Csillag és az Igmándi erődöt. Az erődrendszer Közép-Európa legnagyobb újkori erődrendszere. Az erőd-komplexumból a magyar területen lévő erődök maradtak fent jobb állapotban, turisztikai szempontból is sokkal fejlettebb ez a rész, mint a szlovák oldal. A Monsotori erődben a Hadtörténeti Múzeum állandó kiállítása (Várak, erődök, Vitézek), illetve a Kenyér Múzeum tekinthető meg.

A Monsotori erőd egész évben, az Igmándi erőd tavasztól-őszig, a Csillag erőd szintén tavasztól-őszig, de csak hétvégenként látogatható. A belépőjegy árak mérsékeltek: egy felnőtt jegy 900 Ft, családi jegy (2 felnőtt, 2-3 gyermek) 1800 Ft-ba kerül. Lehetőség van tárlatvezetésre is külön díjazás ellenében. A szlovák területen lévő létesítmények megtekintése jóval bonyolultabb, csak vezetővel 10 fős csoportokban lehetséges, amennyiben a látogatást hétvégére tervezzük, úgy azt öt nappal érkezésünk előtt be is kell jelenteni.

Pozsony

Komárom után következő állomásunk Pozsony. Egy felvidéki túra során szinte kihagyhatatlan. A Pozsonyi vár a Duna szintje fölé 85 méter magasan emelkedő dombra épült. Története során többször átépítették, a legjelentősebb változáson Mária Terézia idejében esett át. A vár korona tornyában őrizték 1784-ig a magyar koronázási ékszereket. 1811-ben szinte teljesen leégett és csaknem százötven évig romos állapotban állt, mígnem a szlovák kormány hozzáfogott a teljes restauráláshoz, mely 1968-ban fejeződött be. A várpalota területén a Szlovák Nemzeti Múzeum időszakos és állandó kiállításai láthatóak. A főpalotában történelmi bútorokat, órákat bemutató kiállítás kapott helyet. Érdekes látnivaló még a kincseskamra, ahova önálló bejárat vezet a várudvar bejárata mellett. Itt helyezték el a csaknem 25 ezer éves Moraváni vénusz szobrát. A vár területéhez tartozó parkból remek kilátás nyílik Pozsony városára. A vár 10 órától 18 óráig (télen 17) hétfő kivételével minden nap látogatható. A belépő jegyek árai 2-3 euró között mozognak.

Trencsén

Pozsonytól északra 126 km-re találjuk következő várunkat a Trencséni (Trencin) várat. A meredek sziklára épült vár Európa egyik legterjedelmesebb vára. A 11. századtól királyi vár, jelentősége elhelyezkedése és fokozatosan fejlődő kiépítettsége miatt egyre nőtt. A vár fontosságának növekedésével párhuzamosan a város is folyamatosan bővült és fejlődött. A vár leghíresebb tulajdonosa (Terncséni) Csák Máté volt. Csákot, aki több felvidéki vár tulajdonosa is volt, gyakran a "Tárta és a Vág Urának" is nevezték. A későbbiekben a többszöri tulajdonosváltás eredményeként az erőteljes csáki létesítményhez több épület is került, ilyenek a Jeremiás - és a Malom -torony, a Lajos, Borbála és Zápolyai paloták. 1790-ben tűzvész pusztított a várban, s ezután a vár jelentős hanyatlásnak indult. A ma látogatható terület a Trencséni Múzeum kiállításának része. Fő látnivalók a Máté torony, a palota együttes, az Ágyú-bástya, valamint a Szerelemkút, melyhez romantikus monda kötődik Omarról és Fatimáról. A monda szerint Omar három évig vájta a kutat (ami valójában 80 méter mély) hogy vizet vigyen a vár urának, aki cserébe szabadon bocsátotta Omar szerelmét, Fatimát. A várat a város központjából egy nagyjából 15 perces meredeken ívelő sétával érhetjük el. A vár főszezonban 9-17.30 óráig, mellékszezonban 15.30 óráig látogatható. A belépőjegy árak 2-4 euró között mozognak a látogatási idő hosszának függvényében.

Bajmóc

Trencséntől csupán 65 kilométerre keltre fekszik az itt bemutatott várak közül a kedvencünknek választott Bajmóci (Bojnice) várkastély, melyet a helyiek (szerényen, de okkal) Európa legszebb várkastélyának tartanak. A várkastélyt egy 11. századi vár helyén építették. Az utolsó tulajdonos, Pálffy János gróf átalakítása révén érte el a mostani, végleges formáját. A várat megpillantva nem lehet kérdéses, hogy mintául a francia Loire menti kastélyok szolgáltak. A várkastély bejárata előtt áll Mátyás-király híres, több mint 600 éves és 12,5 méter átmérőjű bajmóci hársfája. A várban ma a Művészettörténeti Múzeum kiállítása látható. A kiállított tárgyak közt a 19. és a 20. század fordulójából származó eredeti berendezéseket és műtárgyakat látni. A várkastély megtekintése során ne mulasszuk el a vár alatt húzódó cseppkőbarlang felkeresését sem! A barlang összeköttetésben van a 26 méter mély várkúttal. A kastélyban árpilis végén, május elején rendezik meg a Nemzetközi Szellem és Kísértetfesztivált, amely az évek során nemzetközi ismertségre tett szert. A várat nyáron 9-17 óráig, télen 9-15 óráig csak csoportosan kereshetjük fel. Nem megszokott, de a hely jellegéből adódóan lehetőség van éjszakai látogatásra is, szintén csoportos keretek között. A belépőjegyek nappal 5, éjszaka 7 euró körüli áron vásárolhatóak meg. Kevéssé szimpatikus, hogy a fényképezésért és kamerázásért külön egy, illetve öt eurót kell fizetnünk.

Árva

Bajmócot elhagyva észak, észak-kelet irányban, egészen a lengyel határ közelében találjuk Árva (Orava) várát. A környék legnagyobb turisztikai látványossága az Árva folyó felett egy sziklaszirtre épült. A mostani kőből készült vár alapjait a tatárjárás után kezdték építeni, először román és gótikus, majd az adott kor uralkodó stílusirányzatának megfelelően barokk és neogótikus stílusban. Végső, mai formáját a Thurzó család tulajdonlása alatt 1611-ben nyerte el. A korábban említett várakhoz hasonlóan Árva várát sem kerülte el a tűzvész, mely után jött a törvényszerű hanyatlás. Mostani állapotába csak a második világháború utáni újjáépítési munkálatok után került. A vár ma részre tagozódik, három alsó, középső, felső vár a hozzájuk tartozó palotákkal, tornyokkal. A vár három bejárata érdekes módon alagúttal van összekötve, melyet a látogatók is használhatnak. A várban több kiállítást üzemeltet az árvai múzeum: a legrégibb termekben régészeti, a középső vár alsó emeletein természettudományi, a középső vár felső emeletén néprajzi kiállítás van. A Bajnóci várhoz hasonlóan itt is lehetőség van éjszakai várlátogatásra. A várat a városból tíz perces meredek sétával érhetjük el. Az évszakok függvényében reggel nyolc órától délután három-öt óráig látogatható a vár. A belépőjegyek 5 euróba kerülnek. Külön 2 eurót kell fizetnünk a várban található kápolna megtekintéséért.

Fülek

Árvától (szlovák viszonylatban) viszonylag messze 169 kilométerre, közvetlenül a magyar határ mellett áll Fülek (Filakovo) vára. A történelem során először a tatárjáráskor találkozhatunk a vár említésével, mégpedig szokatlan módon, ugyanis a vár túlélte a tatárok pusztítását. Később a törökök elleni harcok idején megerősítették, ennek ellenére már 1554-ben az oszmán birodalom kezére került. Ekkor a környék közigazgatási és katonai központja. Később a török hódoltság után jelentősen veszített fontosságából, majd hanyatlásnak indult.

Legjobb állapotban a vár bejáratánál álló Bebek-bástya maradt fent. Falában az 1682-es Thököly féle ostromból maradt ágyúgolyót láthatunk. A bástyában vár- és várostörténeti kiállítás működik. A felső várban a palota, az óratorony és az ágyúbástya maradványa magasodik A várból gyönyörű kilátás kínálkozik a környékbeli tájra. A városközpontból 5 perc sétával érhetjük el a várat. A vár áprilistól-októberig, 10 órától 18 óráig, 2 eurós belépőjegy ellenében látogatható.

Krasznahorka

Továbbhaladva kelet felé, ugyan csak a határ mentén találjuk a legendás Krasznahorka várát. A vár egy csupasz hegycsúcsra épült a Rozsnyói-katlanban, feltűnő és impozáns látványt nyújt. Egyik fő látványossága Jókai Mór "A lőcsei fehér asszony" című regényéhez témául szolgáló Andrássy-Serédy Zsófia múmiája. A gótikus stílusú vár 1320-ban épült, a török vész idején megerősítették, ekkor három ágyúbástya, ágyúterasz épült hozzá reneszánsz stílusban. 1642-től az Andrássy család tulajdona. Az 1700-as évek közepén barokk kápolnát építettek a vár bejáratához. A 18. század második felében az egyik bástyát Szűz Mária születésének kápolnájává alakították. A várban a Betléri Múzeum működik. A kiállítás megtekintése során a vár történelmét és az adott kor nemességének életvitelét ismerhetjük meg. A vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt vár a Felvidéken, számos eredeti belső rész is látható, ilyen a vár konyhája és fegyvergyűjteménye. A várat Krasznahorkaváraljából harminc perces sétával lehet megközelíteni, de a kényelmesebbek egészen a várig autózhatnak. Nyáron 8.30-tól 16-30 óráig, míg ősszel és télen öt meghatározott időpontban (9.30-15.30-ig) keddtől-vasárnapig látogatható a vár. A belépő 4 euró, a fényképezésért 3, a videózásért 10 eurót kell pluszban fizetni.