Kutyaszánnal a Bakonyban

Bár a kutyaszánhúzás nem szerepel a vancouveri téli olimpia műsorán, mégsem kell messzire utaznia annak, akik turistaként megnézné, vagy ki is kipróbálná a kutyaszánozást. A Várpalotától északra található Bakonykúton 2010 januárjában rendezik a következő futamot, ahol az érdeklődők azt is megtudhatják, hogyan lehet amatőrként élvezni ezt a sportot. A bátrabbak mindeközben a Gyergyói havasokban szervezett "aranyásó" és "hóvihar" túrákra is jelentkezhetnek, ahol kaland, erőpróba, kihívás és gyönyörű környezet vár.

Mielőtt heves tiltakozásba kezdenénk az állatok jogaira hivatkozva, le kell szögezni, hogy kutyákat a versenyeken nem ostorozzák és hajszolják. A futamok és túrák előtt az állatok azért csaholnak, mert izgatottak és türelmetlenek. A szabadban töltött időt élvezik, estére kiadós vacsorát és szalmaalmot kapnak, így éjszaka nem fáznak. Ráadásul a valódi szánhúzó kutyákat, mint amilyen a szibériai husky, a malamut, a grönlandi szánhúzó kutya, a szamojéd lajka nem kell idomítani. A szakemberek szerint egy kis gyakorlásra, a versenyeken pedig csak bátorításra van szükségük, mert az ösztönös hozzáállásuk igen jó.

A kutyaszánhajtás története

Sokan azt hiszik, hogy a kutyaszánozás kizárólag a sarki zónához kötődő közlekedési eszköz, pedig ez nem igaz. Európában, békében és háborúban egyaránt megszokott jelenség volt. Hollandiában például kutya-vontatta kétkerekű kocsin szállították a tejet. Belgiumban az első világháború idején kutyák vontatták a teherszállító kordékat, amiket a menekültek szállítására használtak. Szintén az első világháborúban, az osztrák-magyar hegyivadász alakulatoknak például kutyaszános szállító egységei is voltak. A németek kutya-vontatta géppuskás csapatokat szerveztek, ugyanekkor a francia hadsereg több száz szánhúzó kutyát tartott arra a célra, hogy a sárba ragadt járműveket kiszabadíthassák.

Síléccel és terepkerékpárral is lehet kutyaszánozni

A versenyeken nemcsak szánnal, kocsival, sível lehet indulni, hanem terepkerékpárral, rollerrel, vagy a kutyákkal együtt futva. Rengeteg szánhúzó számot különböztetnek meg, de mindegyik alapvetően két stílus köré csoportosul. Az egyik a "nome" a másik a "skandináv" stílus. Míg az egyiknél párosával (két oszlopba) fogják be a kutyákat, a másiknál a sítalpas hajtót akár egyetlen kutya is húzhatja. Magyarországon alig ötvenen művelik kutyaszánhajtást, de ezek fele kizárólag rekreációs tevékenységként űzi ezt a sportot.

Januárban irány Bakonykúti

Magyarországon a földrajzi lehetőségekhez alkalmazkodva néhány kivételtől eltekintve a gyorsasági osztályban rendeznek versenyeket, ezek tehát sprint versenyek. A turisták és az érdeklődők ősszel és tavasszal úgynevezett dryland (hó nélküli) versenyeken drukkolhatnak, télen viszont, (ha a hóviszonyok kedvezőek) szán versenyeket kísérhetnek figyelemmel. Ezeket a futamokat főleg Monoron, Bakonybélen, és Bakonykútiban rendezik. A helyszínek kiválasztásánál a legfőbb szempont a biztonság, vagyis, hogy olyan pályaútvonalat találjanak amely balesetmentesen leküzdhető kb. 35 km/órás sebességnél is.

A legközelebbi verseny január 15-én lesz a Bakony keleti lábánál húzódó Bakonykútiban. Burok-völgy természetvédelmi területen, páratlan természeti környezetben a sportolók és a turisták is egyformán élvezhetik a programot. Errefelé rengeteg a turistaútvonal, a falu pedig már felkészült a vendégek fogadására: kirándulókat tájékoztató táblákkal és igényes szálláshelyekkel várják. A legtöbben azért jönnek, hogy ellessenek valamit a profiktól és, hogy megtudják, mi kell ahhoz, hogy az ember egyszerű hétvégi turistaként is élvezhesse a kutyaszánozást.

Mi kell az amatőr kutyaszánozáshoz?

Ajánlott minimum két kutya, egy könnyű szán, egy EU normás szállító doboz, párnázott hámok, és megfelelő húzó kötélzet. A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy egész évben legalább napi 4 órát törődjünk a sporttársakkal, mert ők, nem indító kulccsal működnek. Ezeknek a jószágoknak lelkük van - mondta az [origo]-nak Dr. Verla József aMagyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség korábbi elnöke.

Kutyaszános kalandtúrák az Erdélyi-havasokban

A Gyergyói-havasokban, Kelemen-havasokban és a Görgényi-havasokban legalább ötféle, hosszabb- rövidebb kutyaszános túra között válogathatunk. Völgyek, szikla szorosok, és fenséges fenyvesek között átélhetjük az alaszkai aranyásók mindennapjait, de jelentkezhetünk valamivel kalandosabb "hóvihar" és "jégkristály" túrákra is. Az útvonalak és programok a Hargita-hegység, a Hagymás-hegység, a Kis-Békás völgye és a Gyilkostó csodálatos téli látnivalóihoz kötődnek.

A túrák között találunk egynapos kiruccanást ebéddel és panziós szállással. A bátrabbaknak több napos kutyaszános vándorlásokhoz menedékházas, forralt boros, kandallós estéket kínálnak. Az igazi felfedezők (akik profi felszereléssel rendelkeznek) a hómezőkön a szabad ég alatt, vagy sátorban aludhatnak. Az estéket tábortűzrakással, a kutyák etetésével és gondozásával, bográcsozással, a Jack London regények felelevenítésével és sztorizással töltik.

A saját gépkocsival érkező vendégeinket általában a szálláshelyeken fogadják. Akik a Budapest-Marosvásárhely között közlekedő fapadossal érkeznek, azoknak 12 ezer forintért transzfert is biztosítanak a túra indulási helyszínére.

A legtöbb kirándulás érinti a Pongrác-tetőt (1255m) a régi keskenyvágányú vasút vonalán a Gyilkos-tavat, a Magas-bükköt (1358m) és Csíkmadarast. Szálláshelyek a kisvárosokban és településeken vannak, de igény szerint a szervezők a téli kempingezésre is nyitottak. Az egynapos kalandtúrák 130-160 eurós áron foglalhatók.

A turisták szerint az a legnagyobb élmény a kutyaszánhúzós túrákon, hogy mindenki számára érzékelhető az a közös munka, ami az ember és a kutya között sporttársi viszonyként már kialakult, és ami nap mint nap, újra és újra létrejön. A kutyás élmények mellett pozitívumként említik még a kalandot, az erőpróbát, a kihívásokat, minden elsajátítható újdonságot, és gyönyörű környezetben eltöltött időt.

Sz.K.