Újabb kiskaput zárhat be az EU a fapadosok előtt

Úgy tűnik, egyre fontosabbnak tartja az Európai Unió a légi utasok védelmét: a múlt héten a repülőjáratok késése által okozott károk megtérítéséről hoztak a fogyasztóknak kedvező döntést, szerdán pedig arról szavaztak, hogy kapjanak kártérítést azok az utasok, akik rendelkeznek kiállított repülőjeggyel, de később csődbe megy a légitársaságuk.

Olyan ítéletet hozott a múlt héten az Európai Bíróság a légijáratok késéséről és törléséről, amelynek a légitársaságok utasai örülhetnek, a légitársaságok viszont bosszankodhatnak. Brüsszelben egyenlőségjelet tettek a három órát meghaladó késés és a járatok törlése közé, vagyis az eddigiekkel ellentétben ugyanolyan jogai lesznek a hosszú késést elszenvedő utasoknak, mint azoknak, akiknek törlik a járatát.

Az utasok érdekében

A jövőben a légitársaságok tehát nem trükközhetnek azzal, hogy a járattörléseket hosszú késésnek állítják be. Mindezek ellenére a gyakorlatban aligha változik sok minden, hiszen a légicégek a jövőben is nyilván mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy elkerüljék a kártérítések kifizetését, az utasok, pedig ezután is mehetnek majd a bíróságra, ha szeretnék viszontlátni a pénzüket.

Forrás: [origo]

A Európai Bizottság 261/2004-es rendelete értelmében - a repült távolságtól függően - már eddig is 250 és 600 euró közti kártérítésre kötelezték a légitársaságokat járattörlés esetén, a késések miatt ugyanakkor nem járt kártérítés. A rendelet a járattörlésnél is hagy kiskaput a légitársaságoknak, mivel a légicégek abban az esetben mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, ha úgynevezett "elháríthatatlan külső körülmények" vezettek a törléshez - mondta az [origo]-nak Ács Gábor, a Fapadosinfo szerkesztője. A légitársaságok ezt úgy értelmezték, hogy lényegében minden ilyennek számít, beleértve a műszaki hibát is.

Minden késés elháríthatatlan ok miatt történik

A szabályozás nem fejti ki részletesen, hogy pontosan mi minősül elháríthatatlan akadálynak. Az értelmező bírósági ítélet szerint a műszaki probléma nem ilyen, kivéve akkor, ha a normál működésen túli okból fakad. Az is hiányzik ugyanakkor a rendeletből, hogy mit jelent pontosan a "normális működés". A definíciók hiánya miatt a legtöbb késésnek várhatóan továbbra "elháríthatatlan" oka lesz. Arra sincsen garancia, hogy ezután az utasok egyáltalán értesüljenek arról, hogy pontosan mi is volt a meghibásodás oka.

Forrás: Getty Images

Gazdasági érdek a fizetés kikerülése

A légitársaságok mindent bevetnek a kártérítések minimalizálására: nem szívesen fizetnek 200-250 eurót olyan utasnak, aki mondjuk 10-20 euróért vásárolta meg repülőjegyét. Ráadásul elvileg olyan esetekben is a légitársaságnak kellene fizetnie, amikor nem is az ő hibájából történik a késés. Gyakran előfordul, hogy egy repülőgépen az indulás előtt felfedeznek valami hibát és a kockázatoktól tartva ezt inkább kivizsgálják, de ha az amúgy is drága vizsgálat eltart mondjuk 4 óráig, máris fizethetnek 100-150 utasnak a jegyáraknál sokkal nagyobb összegű kártérítést.

Több tucat per Magyarországon is

Bár a pórul járt utasok elenyésző hányada tereli csak jogi útra ügyét, Magyarországon így sem ritkák a kártérítési perek. Az [origo] kérdésére Salamon András, turisztikai ügyekre és légitársasági perekre szakosodott ügyvéd elmondta, hogy a Wizz Air székhelye szerinti illetékes monori bíróságon vannak olyan napok, amikor reggeltől estig a diszkont légitársaság elleni kártérítési perek zajlanak. Salamon eddig nagyjából 60 utas ügyében járt el és a perek mindegyike a felperesek győzelmével ért véget. Erről megkérdeztük a Wizz Airt is, de a cég nem reagált a megkeresésre.

Forrás: [origo]

A magyar jogrend szerint a problémás esetekben a légitársaság székhelye szerint illetékes bíróságnál lehet perre menni. Külföldi légitársaságok esetében, ha rendelkeznek magyarországi képviselettel, akkor szintén a helyileg illetékes bíróság jár el. Az uniós szabályozások szerint ha nincs egy adott országban képviselete a légitársaságnak, - ahogy például az EasyJetnek és a Ryanairnek sincs Magyarországon -, akkor az indulás vagy az érkezés helyén fordulhat bírósághoz a megkárosított utas.

Kártérítés csőd esetén is

Szerdán döntött az Európai Parlament egy másik, szintén a légiutasokat védő tervezetről. Eszerint a jövőben kártérítést kell fizetni azoknak az utasoknak, akik egy később csődbe ment légitársaságnál váltottak jegyet. A képviselők arra kérték a Bizottságot, vizsgálja felül a meglévő jogszabályokat, vagy javasoljon újat, hogy a hoppon maradt utasok megfelelő ellátását és hazautazását biztosítsák. A javaslat felveti egy tartalék kompenzációs alap létrehozásának lehetőségét. Szintén felmerül a szövegben a kölcsönös felelősség elve. Eszerint az adott irányba utazó, üres helyekkel rendelkező légitársaságoknak kellene hazavinniük a pórul járt utasokat.

Forrás: MTI

Brian Simpson, az EP közlekedési bizottságának elnöke a javaslat vitáján azt mondta, az utasok közül sokan teljes megtakarításukat egy-egy családi nyaralásra költik, és nem megengedhető, hogy a pénzük önhibájukon kívül eltűnjön a lefolyóban. 2000 óta 77 légitársaság ment csődbe az Európai Unióban, ezen a nyáron a SkyEurope-pal is ez történt, legutóbb pedig hétfőn kért csődvédelmet az olasz Myair légitársaság.