Emeletes sírokkal a zsúfoltság ellen

London a világ egyik legnépesebb és leginkább zsúfolt városának számít, de kevesen tudják, hogy a helyi temetőkben legalább ekkora, ha nem nagyobb a zsúfoltság. A több mint 2 ezer éve lakott településen már több millió ember nyugszik a városi temetőkben, amelyek lassan telítődnek, ezért különös javaslattal állt elő a város legnagyobb sírkertje.

Az egyre szűkösebbé váló kapacitás miatt a több mint egymillió londoni végső nyughelyéül szolgáló City of London Cemetery vezetői arra próbálják rávenni a lakosokat, hogy osszák meg másokkal sírhelyeiket. A legtöbb ember természetesen hevesen ellenzi, hogy egy idegennel közös sírba temessék szeretteit - mondta az ABC News-nak Gary Burks, a temető vezetője.

Tipikus brit problémáról van szó. A legtöbb európai országban már meglévő, régi sírhelyeket használják temetkezésekre, amelyek bérleti díja egy idő után lejár, s ha nem újítja meg a család, a terület újra felhasználhatóvá válik. Nagy-Britanniában ez nem így van, a tradíciók, a viktoriánus kor tisztaságmániája és néhány elavult szabályozás miatt.

Nagy-Britannia legnagyobb részén illegális a síhelyek újrafelhasználása temetkezésre, de a londoni temető kihasználja az a törvényi kiskaput, amely 75 év után lehetővé teszi azon sírok felhasználást, amelyekben elegendően tágas hely van újabb koporsó elhelyezésére.

A temetőben vannak olyan sírok, amelyek felett egy hatalmas obeliszk hirdeti a nemrégiben elhunyt férfi nevét, hátoldalán pedig az ugyanitt nyugvó, a viktoriánus időkben eltemetett ember neve látható. Az egyik ilyen síremléket a nemrégiben lezajlott temetésre egyszerűen megfordították, s így a családi is a piaci árnál jóval olcsóbban jutott síremlékhez.

A helyzet megoldására a temető személyzete kényes műveletbe kezdett és több régi sírt is exhumált, hogy a maradványokat ugyanott mélyebbre temesse, s új halottakat helyezzen el a sírban. Az ilyen "emeletes" sírhelyek példáját a többi londoni temető egyelőre nem követi a londoniak többségének heves ellenállása miatt.

Egy sírhely olyan mint egy második otthon. Egyiket sem szívesen osztod meg egy idegennel - véli Martina Possedoni, egy 23 éves londoni értékesítő, de nem mindenki gondolkodik így. A York-i egyetem temetők történetével foglalkozó csoportjának vezetője, Julie Rugg azzal viccelődik, Anglia nagy baja, hogy nem foglalta el Napóleon, ugyanis azok az országok, amelyek átvették a Code Napoleont, egytől egyig már több mint 200 éve újrahasznosítják a sírhelyeket. A változás azzal az előnnyel is járna a terv támogatói szerint, hogy továbbra is használhatnák a szigetország szép, műemléknek is beillő temetőit.

A zsúfolt országban a korábbi évszázadokban is problémát okozott a halottak elhelyezése: kezdetben nagy tömegsírokba temetkeztek, majd a templomok udvarán helyezték el halottaikat, s a 19. században létesültek a nagy köztemetők. Londonban a legtöbb temető területét már a római idők óta használják, később a szász sírhelyek, majd a középkori és végül a viktoriánus sírok is ugyanezekre a helyekre kerültek. A londoni sírkertek többségét az ipari forradalom idején alakították ki, mert ekkor rohamosan megnőtt a lakosság száma és az addigi kis temetők mér kevésnek bizonyultak.

A viktoriánus években ráadásul higiéniai okok miatt tilos volt az exhumálás, minden egyes ilyen művelethez külön engedélyt kellett kérni, így ez is növelte a gondokat. Ezek a temetők általában nagy zöld területeken helyezkedtek el, amelyek többsége hamar turistalátványossággá is vált. A londoni Highgate temető például évente több ezer látogatót fogad.

A City of London temető Európa legnagyobb sírkertje is egyben a maga 200 hektáros területével. A temetőben minden évben ezer körüli a temetések száma és 2500 hamvasztást tartanak, de ha nem hasznosítanák újra a régi sírokat, 1-2 éven belül bezárhatnák a sírkertet - írja az ABC News.