Szentpétervár nosztalgikus utazásra csábít

A nyugati turisták számára mindig is izgalmas úti célnak számító Szentpétervár ma már az egykori keleti tömb országaiból is sokakat csábít, valljuk be nem alaptalanul. Észak Velencéje kellemes nosztalgikus hangulatba ringtatja azokat turistákat, akik nem restek véget vetni az unalmas tengerparti nyaralásaiknak: széles sugárutak, 400 híd, 78 csatorna, a világ harmadik legjelentősebb múzeuma, Auróra, szoljankaleves , 126 forintos buszjegy, és közel ötmillió turista. Szentpétervár mostantól közvetlen Malév-járattal is elérhető.

Áprilisban a szikrázó napsütés ellenére a hőmérséklet alig 3-4 fok. A Néván lassan vonulnak a franciaágy-nagyságú jégtáblák, a sapka is elkél. A négy és félmilliós Szentpéterváron mindenki sietősen és kissé egykedvűen megy a dolga után. A turistalátványosságok közelében sorakozó árusok, azonban lelkesek. Ők beszélnek angolul, nagyokat köszönnek és közben az 5-7 darabos matrjoskababákról törölgetik a port.

Ezek a kis gömbölyded fabábuk egyesek szerint olyan marketingfejlesztésekre gyakoroltak hatást, mint amilyen kindertojás, vagy éppen a lego. Szergej Maljutin orosz festő és Vaszilij Zvezdocskin fafaragó ötletét a turistákon kívül még anno az 1900-as párizsi világkiállításon is díjazták. Azok az utazók, akik ritka példányokat vagy a szokásosnál nagyobb kínálatot keresnek ezekből a fababákból, látogassanak el a matrjoskapiacra a Gribojedova csatornához.

Városi séták, látványosságok

A matrjoskapiac mellett álló Vérző Megváltó Székesegyház (2a Gribojedova) Szentpétervár egyik leglátványosabb épülete, amely egykor II. Sándor emlékmúzeumaként épült. A székesegyház abban különbözik a többi pravoszláv templomtól, hogy falait ikonok helyett mozaikok díszítik, mitöbb a tartóoszlopokkal együtt teljesen beborítják. A székesegyház sokszínű hagymakupoláját messziről észrevenni. Bent a templomban 2-3 órás vezetések is indulnak, annyi a látni és mondanivaló. A belépő 250 rubel.

A székesegyháztól sétálva eljutunk az Astoria szállóhoz, a Sándor-kerthez, közben az Iszak téren megnézhetjük I. Miklós cár lovas szobrát, aki Ferenc József kérésére csapatokat küldött Magyarországra, az 1848-as forradalom és szabadságharc leverésére. A városban egyébként két tucat lovas szobor található, de láthatunk, a Goethét, Gogolt, Kutuzovot, Nagy Pétert, Dosztojevszkijt, és Lenint ábrázoló szobrokat is.

A városi séták közben egyre világosabbá válik, hogy miért is nevezik Szentpétervárt észak Velencéjének. Az egykori Leningrádban közel 400 híd köztük nyolc felnyitható, 78 kisebb-nagyobb csatorna, 41 sziget egészen sajátos hangulatot kölcsönöz a városnak, ami valóban Velencére emlékezteti a turistákat.

Városalapítás és történelem előtti idők

Évezredekkel ezelőtt, az archeológusok szerint a Finn-öböl partja is a város közelében húzódott, sőt a XIX. században a Néva medre is majdnem dupla olyan széles volt, mint ma. Ennek következtében a talaj mocsaras, és ma sem túl termékeny, épp csak krumpli, répa, cékla káposzta termelésére alkalmas.

Annak idején I. Péter cár elrendelte, hogy a városi kikötőbe úgy kaphatnak behajtási engedélyt a külföldről érkező hajók, ha szállítmányukkal együtt nagy mennyiségű terméskövet is hoznak magukkal. A helyiek ezekkel igyekeztek feltölteni a mocsaras területeket.

Ma a város történelmi központja viszonylag kis területen helyezkedik el magába foglalva közel negyven látványosságot. A Néva deltájának környékén található az Admiralitás és az egyik legnagyobb történelmi jelentőséggel bíró látványosság a Péter-Pál-erőd, melynek építése tulajdonképpen egybe esik a város születésével.

Péter-Pál-erőd

Az erőd a forradalomig börtönként is szolgált, de kivégzéseket nem hajtottak végre. Ma a turisták egy európai színvonalú börtönmúzeumban ismerkedhetnek az egykori cellákkal, használati tárgyakkal, börtönrajzokkal, a híres börtön ábécével, valamint Gorkij és Trockij cellájával.

Az erőd épületegyüttesének központi része, a Péter-Pál-katedrális. Az épület ugyan ortodox, de kialakítása inkább a bazilikákéhoz hasonlít vagy a korabeli német és holland építményekhez. Hosszú csúcsos aranyozott harangtornyán (122,5 m) egy keresztet tartó angyal egyensúlyoz.

A legenda szerint villámcsapásban megrongálódott angyalfigura olyan magasan volt, hogy a cári időkben egyetlen bádogos sem vállalkozott, hogy kikalapálja a sérüléseket. A korabeli vezetés úgy döntött, hogy aki elvállalja a munkát, fizetségül annyi vodkát ihat, amennyit akar. Egyetlen bádogos ember jelentkezett a munkára, aki aztán halálra is itta magát.

A templomban 34 szarkofág található a cári dinasztia tagjaival egészen III. Sándorig bezárólag. Öt és fél, hat tonnás rodonin, jaspis és carrarai márvány síremlékek között a feliratokon kívül a kétfejű sas motívuma segít eligazodni. Amelyik szarkofágon ez látható, ott a cári család valamelyik tagja nyugszik.

Auróra

Négy háborút és 2 forradalmat megélt cirkáló néhány év restaurálás után, múzeumhajóként galambszürkén és csendesen ringatózik a Néva vizén. A Nahimov Tengerészeti Iskola használja és üzemelteti a múzeumot, az ő tengerész kadétjai állnak őrséget a fedélzeten, és napi rutinfeladatokat is ők végzik. A hajóra bárki beléphet, a fedélzeten szabadon sétálhat, és térítés nélkül bámészkodhat a hajótest belsejében kialakított múzeum kiállítási tárgyaiban.

Igaz, a nagy kaliberű légvédelmi ágyúkat már leszerelték, de a turisták a megmaradt ágyúcsöveket szeretik forgatgatni. Olyan távoli célpontokat mérnek be velük, mint a Néva túlpartján álló egykori KGB-épület, vagy a szemközti házsorok tetején látható állami gázszolgáltató neonreklámja.

Ermitázs

A Palota téren álló Ermitázs a londoni Tate-tel és a párizsi Louvre-ral együtt, a világ talán legjelentősebb múzeuma, közel 3 millió kiállítási tárgyal, melynek "csak" az egy tizede látható a turisták számára. Ha mind a 365 terem 300 ezer tárgya előtt csak egyetlen percet időzünk, nyilvánvalóvá válik, hogy Ermitázst egy szuszra bejárni egyszerűen lehetetlen. Ráadásul majd' 22 kilométert kell gyalogolnia annak, aki mindent szeretne végignézni.

Érdemes tehát előre kiválasztani, hogy melyik kor vagy melyik nemzet kiválóságaira vagyunk kíváncsiak. A főbejáratnál elhelyezett információs brosúrák segítségével könnyen eligazodhatunk a történelem előtti korok, az antik művészet, a nyugat-európai művészet, köztük a német, flamand, francia festészet nagyjai, valamint a fegyvertár, a kelet művészete, az orosz kultúra és a numizmatika világában.

Leonardo da Vinci jelenleg ismert fennmaradt képei közül (12 darab) kettőt itt az Ermitázsban láthat a nagyközönség. Itt őriznek továbbá 8 Tiziano-, 37 Matisse-, és 31 Picasso-festményt is. A múzeum talán legnépszerűbb második emeletén külön szobákban csodálhatjuk meg Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne, Claude Monet, Édouard Manet, Auguste Rodin, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, Henri Matisse és Pablo Picasso alkotásait.

A belépő 350 rubel és plusz 200 rubel, ha fényképeket vagy videofelvételt is készítenénk. A földszinten a látogatóknak modern multimédiás központ, a diákoknak internetes munkaállomások, ajándékbolt, számos könyves stand és kávézó is található.

Evés-ivás

Malaja Morszkaja és Gorocsovaja utca kereszteződésénél található De Vinci-étteremben az orosz konyha remekeit kóstolgathatjuk, igaz, nem túl olcsón. Osztatlan sikere van például a savanykás füstölt húsos, tejföllel tálalt és kaporral meghintett krumplilevesnek, (Szoljanka, 360 rubel) a hússalátának (270 rubel) és a lazackaviárnak (500 rubel). Cukorszirupos almadarabkás palacsinta (blincsiki) pedig az egyik legnépszerűbb desszertféleség.

Többféle palacsintát is kóstolhatunk a Teremok (tyirimók) feliratú árusoknál, amelyek a kis bódéktól kezdve a beülős gyorsétterem jellegű helyekig mindenféle formában megtalálhatók a városban. A palacsintákat többnyire háromszögbe hajtogatják és kaviártól a halon át az édes túróig mindennel megtöltik.

A Tyirimókokban hagyományos orosz reggelit is rendelhetünk, hajdinakásával, (grecsnyevaja kasa) morsszal, (szederből vagy más gyümölcsből készült ital) és kvásszal, vagyis kenyérhéjból erjesztett üdítővel.

Évente 5 millió turista: mind másként látja

Az intenzíven fejlődő Szentpéterváron a nyugati turistákat a konstruktivizmus rideg szépsége ragadja magával, addig a volt szocialista országokból érkező utazókat ugyanez egyfajta nosztalgikus hangulatba ringatja. Az olyan pazar látványosságok azonban, mint a Vérző megváltó székesegyház, az Ermitázs gazdagon díszített termei, vagy a várostól 26 kilométerre fekvő Carszkoje Szelo borostyánszobája nemzetiségtől függetlenül minden turistát ámulatba ejt.

"Az infrastrukturális beruházások ettől függetlenül szinte létfontosságúak" - mondja Marianna Margovna a szentpétervári Befektetési és Stratégiai Projekt elnökhelyettese. A szolgáltatások ugyanis nem lennének képesek lépést tartani a megnövekedett számú turisták igényeivel, akik jelenleg közel 5 millióan (közülük 2,2 millió külföldi, ebből 5-6000 magyar) érkeznek a városba.

Oleg Ermilov, a Magyarországon csak orosz specialistaként ismert 1000 Út utazási iroda vezetője úgy gondolja, a Malév szentpétervári járatnyitása, jó alkalom lesz, hogy idehaza is még többen észrevegyék, mennyi mindenben hasonlítunk egymásra, mennyi közös vonásunk van és mennyivel több közös ügyünk lehetne.

A városban közben a Péter-Pál-székesegyház harangjai elütik a hetet. A Márványpalota homlokzatán a nagyóra azonban még mindig fél hatot mutat, (Lenin halálának időpontja). A turistákat ez nem téveszti meg: Szentpéterváron ugyanis nem állt meg az idő.