Helyek, ahol nem kell a mobil után nyúlni

Ma már nem tudunk létezni mobiltelefon nélkül, mégis örülünk, ha véletlenül olyan helyen járunk az országban, ahol nincs térerő és süket a készülék. Bármilyen furcsa, még manapság is létezik olyan szerencsés része az országnak, ahol nem tudunk sms-ezni, telefonálni, csengőhangot letölteni és egyéb haszontalan dolgot tenni hozzánk nőtt telefonunkkal. Néhány hely ezek közül.

Valószínűleg senki nem az alapján tervezi meg nyaralását, vagy hosszú hétvégéit, hogy az ország mely szegletében nem működnek a mobiltelefonok, ha mégis véletlen egy ilyen vidékre visz az útja, először bosszankodva, majd egyre nagyobb megelégedéssel veszi tudomásul, hogy nem működik a maroktelefon. Nincs a percenkénti idegesítő csörgés, nincs a kényszer, hogy ébredés után egyből a mobil után nyúljunk és néhány nap után már hiányérzetünk sincs, ha kimarad a táskából, nem kerül be a kabátzsebbe a nélkülözhetetlennek gondolt eszköz.

Természetesen akkor sem reménytelen az ügy, ha kifejezetten ilyen lefedetlen helyet keresünk az országban, ugyanis a három ismert mobilszolgáltató honlapján megnézhetjük azt a térképet, amely az aktuális, de mindenképpen a legfrissebb országos lefedettséget mutatja. Ezek alapján könnyen találhatunk megfelelő helyet az országban. A három szolgáltató közül a leginkább részletes térképet a Vodafone oldalán találjuk, ahol könnyen észrevehető az a néhány fehér folt, ahol az előfizetők hiába is próbálkoznának a telefonálással. Az ilyen fehér foltok közül meglehetősen sok található a Balaton északi partvidékén, a Káli-medencében, a Bakony vonulatai között vagy éppen az Őrségben.

A Bakony

A Bakony szívébe talán a legegyszerűbb Veszprém érintésével eljutni. Ha Budapestről indulunk, az M7-es autópályán Székesfehérvárig, majd innen a 8-as főúton Várpalotán át Veszprémig kell autózni. Innen észak felé fordulva a 82-es úton haladva, s elhagyva a remek sípályáiról ismert Eplényt, Zircnél kanyarodjunk balra, ahol már kis is van táblázva Bakonybél.

A Magas Bakonyi Tájvédelmi Körzet bejáratánál fekvő parányi kis falucska azon kevés bakonyi települések egyike, amely még őrzi a hegység régi hangulatát. Bakonybél már csak azért is kiváló túra-kiinduló pont, mivel a környéken sorakoznak a hegység legmagasabb csúcsai, a Kőris-hegy, a Kék-hegy, vagy a Papod-hegy.

A faluba érkező hétvégi túrázók jól teszik, ha rögtön a Szent Maurícius monostor felkeresésével kezdenek, ugyanis az épület nem látogatható szabadon. Áprilistól szeptember végéig hétfő kivételével minden hétköznap 14 órakor indul vezetett templomkalauzolás, a hétvégi időpontokra előzetes egyeztetés szükséges. A templom melletti ajándékboltban az apátok által saját kezűleg készített termékek közül válogathatunk. A szerzetesek a monostor kertjében lévő ágyásokban gyógynövényeket termesztenek, amelyekből aztán különböző gyógyhatású készítményeket, lekvárokat, sőt likőröket is készítenek.

A környék számtalan túralehetőséget kínál, közülük is az egyik legkézenfekvőbb a Bakony legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy, illetve az ott lévő kilátó. A falu szomszédságában lévő Köves-hegyet megkerülve, az erdészet betonútján gyalogolva érhetük el a kék és zöld jelzésű ösvény kiindulópontját. A Barátok-útjának is nevezett ösvény észak felé haladva enyhén emelkedős szakaszokon halad, balra az 515 méter magas Tönkölös-hegy, hátunk mögött a védett erdővel borított, épp ezért a turisták elől elzárt Nagy Som-hegy. Másfél kilométernyi gyaloglást követően az út kettéválik, s a zöld-fehér jelzést követve a Száraz-Gerence oldalában haladhatunk tovább, a Százhalom felé. A csúcsot a Márvány-völgyön keresztül érhetjük el.

A fővároshoz közelebbi túrázó-helyekkel ellentétben a Bakony ezen részén gyakorlatilag alig találkozhatunk kirándulókkal. Ez egyfelől szomorú, hiszen kár, hogy - például a Börzsönyhöz képet - kevesen keresik fel ezt a gyönyörű vidéket, másfelől örömteli, mivel így nyugodtan élvezhetjtük az erdő csendjét.

A túra végcélja, a 709 méter magas Kőris-hegy csúcsa, ahol sajnos a tájba zavaróan belerondított radarkomplexum tűnik először az ember szemébe. A ronda fehér gömb mellett van a Vajda Péter-kilátó, ahonnan viszont fantasztikus látványt nyújt a környező táj. A háromszintes faépítmény tetejéről tiszta időben a Balaton, sőt még az ausztriai Alpok első csúcsai is látszanak.

Őrség

Talán nincs az országnak még egy olyan hangulatos, egységes és mégis teljesen elkülönülő és szerencsére kellőképpen elzárt vidéke, mint az Őrség. A bűbájos falvak, a változatos táj szinte azonnal magával ragadja az embert. Ráadásul egyedül itt találhatók meg hazánkban a különleges szerkezetű szerfalvak. Közülük is a Szalafőn lévő Pityerszer a legkülönlegesebb, ahol mintha megállt volna az idő a 19. század elején.

Az ország legnyugatibb vidéke nevét a történelem során betöltött védelmi funkciójáról kapta. Az itt található falvak a gyepűrendszer védelmére letelepített őrállók szálláshelyeiből alakultak ki.

Az Őrség falvai szerencsés helyzetben vannak, hiszen fekvésüknek köszönhetően nemcsak a magyar, de a szlovén és az osztrák turista sem ritka errefelé. Nyáron biciklis turisták és túrázók, tavasszal és ősszel vadászok keresik fel előszeretettel a vidéket, ahol manapság már számtalan szálláslehetőség kínálkozik. A térség falvai és szálláshelyei ideálisak gyerekes családok számára, hiszen a házak melletti hatalmas kertekben kedvükre játszhatnak az apróságok.

A vidék központja, Őriszentpéter mellett a szomszédos falvakban, a már említett Szalafőn, a szomszédos Kondorfán, vagy Farkasfán számtalan vendégház és fogadó áll a turisták rendelkezésére. Vannak köztük önellátó helyek is, de néhány háznál lehetőség van ellátás igénybevételére is.

A környék túraútvonalain remek séták tehetők és a domborzati viszonyokból adódóan nem kell attól tartanunk, hogy meredek emelkedőkre kell felkapaszkodnunk. A turistautak puha talajú fenyőerdőkön, hatalmas nyílt legelőkön és szelíd dombokon visznek keresztül, a kirándulónak az az érzése, hogy ennél nyugalmasabb vidéket már elképzelni sem lehetne.

Aki erre jár, semmiképp se hagyja ki a környék talán legérdekesebb látnivalóját, a Szalafőn található pityerszeri falumúzeumot. A hét szerből álló faluban a pacsirtáról (pityer) elnevezett szer - dombtetőn álló telep - a legmagasabb. A szalafői szerek a Zala völgyét övező dombláncok tetején épültek, s a települések egyik jellegzetessége, hogy a házak között nincsenek kerítések. Az egyes porták határát, öreg fák, vagy mesterségesen emelt földhányások jelezték.

A ma már falumúzeumként működő és belépőjegyért látogatható Pityerszer négy portából áll, ezek közül három eredeti, a negyedik házat pedig a szomszédos Papszerről telepítették át, hogy így rekonstruálják az eredeti településszerkezetet. A lakóházak mellett különböző gazdasági épületek is megtekinthetők.

Káli-medence

A Káli-medence a Balaton felvidék és talán egész Magyarország legbájosabb kistérsége. A Káli-medence sajátos éghajlatát és természetföldrajzát is a Balaton határozza meg. A medence egyedülálló, szinte mediterrán klímáját a tó felöl érkező nedves légáramlatok, és a medencében megrekedő meleg levegő okozza. Itt olyan növények honosak, amelyek az ország területén sehol máshol nem találhatóak meg.

A Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet hoztak létre. A medencében igen változatos földtani viszonyok uralkodnak, leghíresebb képződmények a "kőtengerek". A kőtenger az egykori Pannon tenger medrének maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények, csigák, kagylók elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A másik geomorfológiai érdekesség a Hegyestű-, amely a Káli-medence keleti szélén található Monoszlónál - mintegy 3, 5 - 4 millió évvel ezelőtt, sekély beltengerben történt vulkánkitöréskor keletkezett.

A turisták a vulkáni kráterben sétálgathatnak, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható. A legalább 50 m magas fal kőoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetünk részt. A hegyestű szintén a Balaton felvidéki Nemzeti Park része, fokozottan védett terület, látogatása korlátozott.

Érdekes program lehet egy séta a majorságban, amely a kőtenger szegletében meghúzódó takaros település Salföld és egyben a térség egyik legkedveltebb turistalátványossága. A salföldi major, ahol őshonos állatokat láthatunk, mint amilyen a szürke marha, a rackajuh, a bivaly, a mangalica, a komondor főleg a családosok és a külföldi turisták által kedvelt program. Kihagyhatatlan még a Kornyi tó környéke a Fekete hegy, Kékkút, Szentbékálla és Köveskál.