Kína szent taoista hegycsúcsai

Lehetünk északon vagy délen, keleten vagy nyugaton, zarándokútjaink szent hegyekhez vezetnek. A túraösvények sokszor igen megeröltetőek, hosszú kilométereken felfelé ívelő lépcsők vagy szűk hegyszirtek vezetnek a csúcsok lélegzetelállító látványához, melyeket valaha az isteni párbeszéd és a kegyes önművelés színtereként tartottak számon.

Kínában három vallás és filozófia él egymás mellett, a legrégebbi a pragmatikus konfucianizmus, ami azt hangsúlyozza, hogy az egyénnek saját érzelmi világára és emberi kapcsolataira kell koncentrálnia a természetfeletti erők helyett, ennek kiegészítője a taoizmus, mely a létező természetes erőket veszi elsőként figyelembe illetve a dolgok viszonylagosságára épít és az Indiából érkezett, uralkodók által sokat támogatott buddhizmus, mely erőteljesen másvilág központú.

Mivel a konfuciánuszi tanok természetüknél fogva inkább ideológiává váltak és mivel a buddhizmus külföldi eredetű, a valódi kínai vallásnak a taoizmust tekintik. A taoizmus megalapítójának Lao Tzu-t tarják, aki ie. 604 körül született, bár létezését egyes kutatók igencsak kétségbevonják. Tulajdonképpen semmit nem tudunk róla, még valódi nevét sem, az egyetlen fennmaradt emlék, életműve, a mindössze ötezer karakterből álló Tao Te Ching, magyar fordításban az Út és Erény könyve, melyben először jelenik meg a mindent átható tao, azaz az út eszméje.

A legenda szerint Lao Tzu levéltárosként dolgozott a császári könyvtárban, de nem tudta elviselni az akkori idők társadalmi zűrzavarát és elhatározta hogy visszavonul a sivatagba. Ekkor 160 éves volt. Kína nyugati határánál felismerte egy őr a bölcs mester hírében álló Lao Tzu-t és megkérte, hogy dokumentálja tanításait. Ekkor készítette, egyetlen éjszaka alatt, a Tao Te Ching-et. Hogy a Lao Tzu legenda igaz-e, vagy az Út és Erény könyve több ismeretlen szerző bölcseletének gyűjteménye egyetlen közös név alatt, megosztja a történészek véleményét. Ami azonban kétségtelen, hogy Lao Tzu jelensége és írásai a taoizmus eszméjének alapjait jelentették, ami a konfucianizmussal párhuzamosan több mint kétezer éve meghatározója a kínai társadalomnak és kultúrának.

A taoisták szent hegyeket neveztek meg, melyekről úgy vélték, hogy az istenek és a halhatatlanok lakják, és melyek békés környezetet nyújtanak az önműveléshez. A korai taoista szerzetesek ezek között a hegyek között éltek, később néhányan elfogadták az uralkodó meghívását és a számuka épített templomokba vonultak a fővárosok közelébe. A taoizmus fejlődésével és virágzásával a szent hegyek mentén, melyeket az öt égtáj (beleértve a közepet) alapján azonosítottak, szintén templomokat és kisebb falvakat építettek. Keleten található a Tái Shan, nyugaton a Huá Shan, délen a Déli Héng Shan, északon az Északi Héng Shan és középen a Song Shan. A legenda szerint a hegyek Pangu, az első Alkotó fejéből és végtagjaiból nőttek ki.

Tái Shan

A legkeletibb fekvésű hegy, éppen ezért a legnagyobb jelentőséget szentelik neki, úgy tartják, hogy egy kommunikációs csatornaként szolgál ember és Isten között. A feljegyzések szerint 72 uralkodó érkezett zarándokútra, és ennek első fennmaradt emléke egy ie. 219-ből fennmaradt kőfaragás. Zarándokok hosszú sorát láthatjuk felfelé menetelve a több mint hétezer lépcsőn kilenc kilométeren keresztül, több méter magas kőfaragások mentén, melyek legtöbbször korai versek az ide látogató költők munkáiból. A csúcson templomok, éttermek és boltok várnak. Az Azúr Felhők Hercegnőjének Temploma a kínai nők zarándokútja, ide érkezenek az anyák unoka után imádkozni, vagy zarándokok a szemek gyógyulásáért és a gyermekbetegségek visszafordításáért.

Huá Shan

Úgy tartják, hogy a hegy egy ötszirmú virághoz hasonlít, ezért Virágos Hegynek is szokták nevezni. Tizenöt kilometer lépcső vezet a Zöld Sárkány Csúcshoz, ahonnan még további túraösvények visznek a legmagasabb csúcsokhoz akár kétezer méter fölé. A hegy megmászásához erős kondíció szükséges, az ösvény sokszor hatalmas szakadékok mentén, keskeny hegygerincen vezet, ahol ha megcsúszunk kevés esélyünk van túlélni a zuhanást. A zarándokutat sokszor a Tízezer Lépés Szakadékának vagy a Fület Érintő Szikláknak hívják.

Déli Héng Shan

Összesen hetvenkét csúcsot számolhatunk százötven kilométer hosszan. Csodálatos templomai mellett, a hegyen kilenc kisebb tóra lelhetünk, harmincnyolc forrásra, tíz barlangra, huszonöt folyóra, zöld erdőségek és illatos virágos rétek között. A Déli Héng Shan hegyet tartják a legszebbnek az öt szent hegy közül.

Északi Héng Shan

A Északi Héng Shan legérdekesebb látnivalója a Függőtemplom, mely a sziklás hegyoldalba vékony fapillérek segítségével kapaszkodik. A templomnak több mint negyven terme van, melyek eredetileg a sziklákban megbúvó barlangok, ezek elé függesztettek hidakat és pavilonokat. A Függőtemplomot eredetileg 491-ben építették, de az időjárás azóta sokszor megrongálta, áradások elsodorták, így a mai építmény egy későbbi rekonstrukció. Mindenestere valódi építészeti csodaként tartják számon.

Song Shan

A Hennan tartományban lévő Song Shan, vagy Song-hegység, egyike az öt szent hegynek Kínában. Lélegzetelállító látványa, geológiai értéke és kulturális vonatkozása kapcsán mára már a Világörökség részét képezi. A Song Shan vonulata, hét csúcsával, 64 km hosszan vezet, félelmetes meredeken emelkedve ki a völgyekből, bár legmagasabb csúcsa nem magasabb 1500 méternél.

Túraútvonalunkat mi magunk állíthatjuk össze, több lehetséges variációban. A templom körüli ösvény elvezet, a shaolin szerzetesek egyik gyakorlóbázisához, a szerzetesek egykori temetkezési helyéhez, a sztúpa erdőhöz és a Shaolin Akadémiához. A magashegyi ősvényen kb. 4 km hosszan 1500 méter magason fekvő hegyoldalba erősített túrafolyosón sétálhatunk, mely szakadékokon és kisebb barlangokon vezet keresztül, 782 lépcsős függőhídja pedig a hegytetőn lévő kolostorhoz irányít. Szintén ebben a környezetben nyugszik immár 1600 éve az a Shaolin templom, mely az első és eredeti otthona a kung fu-nak.

A templom területe mára egyrészt forgalmas turistaközpont, másrészt harcművészek és szerzetesek zarándokútja, ahol egykor az évek bölcsessége mesterről tanítványra szállt. Napjainkban hetven gyakorló harcművésznek ad otthont, akik a völgyekben a turisták elől elrejtett, titkos bázisaikon fejlesztik önmagukat és tanítják az utódokat. A templom és területén több kung fu iskola működik, céljuk, hogy műveljék, továbbörökítsék és terjesszék a shaolin kung fu kultúráját, valamint kemény és szigorú nevelés útján újabb harcművészeket képezzenek.

Papp Valéria