Kevesebben utazunk, de többet költünk a nyaralásra

A lakosság tavaly 322 milliárd forintot költött turizmusra, ami a háztartások összes nemzeti fogyasztásának 2,5-2,6 százaléka - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványában megjelent, "A többnapos belföldi utazások jellemzői, 2007" című tanulmányából.

Tavaly a magyar lakosság 42 százaléka vett részt a belföldi idegenforgalomban, legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást.

A 2004 és 2006 közötti időszakban jelentősen nőtt a lakosság utazási aktivitása, az utazások száma és az utazásra fordított szabadidő, folyó áron pedig 37 százalékkal emelkedett az utazásra fordított fogyasztási kiadás. Ezt követően 2007-ben csökkent az aktivitás, az utazók azonban valamelyest élénkebben vettek részt a turizmusban: bár csökkent az utazások száma, nőtt az erre fordított idő, folyó áron 11 százalékkal emelkedett a fogyasztásuk egy év alatt.

Szálláshely-szolgáltatások vásárlására 87 milliárd forint, vendéglátó szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 93 milliárd forint, közlekedésre - beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is - 71 milliárd forint jutott - derül ki az összeállításból.

A KSH szerint a legalább ötnapos távolléttel járó utazáson a magyar lakosság csaknem negyede vett részt minimum egyszer 2007-ben, az utazásokat meglehetősen nagy szezonalitás jellemezte.

Az ország elmaradottabb régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese, mint az a fejlettebb régiókban látszik. A fővárosban és Pest megyében lakók körében az utazáson részt vevők aránya 34, míg az ország többi területén mindössze 18-23 százalék körüli volt.

A saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érző háztartások 43 százaléka tett belföldön 4 naposnál hosszabb utazást, míg a szűkös körülmények között élőknek csupán 11 százaléka.

Kiemelkedően nagy, 43 százalékos arányban utaztak a társas vállalkozások tulajdonos tagjai. Az alkalmazottat is foglalkoztató egyéni vállalkozóknál 30, az alkalmazásban állók esetében 27, míg a nyugdíjasoknál mindössze 17 százalékos volt ez az arány.

A tanulmány szerint az egyedülállók - ők jellemzően idős, nyugdíjas emberek - 18 százaléka utazott az időszak során. A kéttagú háztartásokban élők közül a fiatal párok 31 százaléka utazott, másfélszer annyian, mint az idősebbek, 30 százalék fölötti aktivitást tapasztaltak a gyermeket, illetve gyermekeket nevelő párok körében.

A lakosság a 6,4 millió utazása során összesen 47,8 millió napot töltött el. Az utazás 66 százaléka személygépkocsival, 17 százaléka autóbusszal, 16 százaléka vonattal történt, az utak harmadánál rokon vagy ismerős biztosított szálláslehetőséget, saját második otthont 25 százalékban vettek igénybe, de a szállodák, illetve az ifjúsági szállók részesedése is 10 százalék fölötti volt. Az utazások felét a 25-44, illetve a 45-64 éves korosztályba tartozók tették, közel azonos arányban.

Az egyik legnépszerűbb belföldi üdülési célpont a Balaton, az összes utazás, illetve az utazásra fordított idő 27-28 százaléka irányult ide. Különösen a központi régió, ezen belül is Budapest lakossága vette célba a balatoni szálláshelyeket. A többi régióra elsősorban az adott területi egységen belüli utazások voltak a jellemzők.

Az utazások fő motivációja az üdülés, pihenés volt, valamivel több mint negyed rész jutott a rokonok, ismerősök meglátogatására. Régiós különbségek annyiban mutathatók ki, hogy míg a Balatonnál eltöltött idő 77 százaléka a szórakozást, pihenést szolgálta, addig a Budapest-Közép-Dunavidéken töltött időnek ez mindössze 22 százalékát tette ki, ebben a régióban jelentősebb, 29 százalékos volt a rokonlátogatások aránya.

Az öt- és annál több napos utazásokon elköltött 152 milliárd forint folyó áron mintegy 13 százalékkal haladja meg az előző évi értéket. Ebből az összegből a Közép-Magyarországon lakók részesedése több mint 40 százalék, azaz 61 milliárd forint. A hosszú utazásokra fordított kiadásból 51 milliárd forintot szállásra, 46 milliárdot étkezésre, 23 milliárdot pedig közlekedésre költöttek az utazók.

A magyar lakosság közel 60 százaléka nem utazott turisztikai céllal, sem hétvégére, sem hosszabb időre. Az utazások nélkülözésének oka területileg meglehetősen egységes képet mutatott, leggyakrabban azzal indokolták a távolmaradást, hogy anyagilag nem finanszírozható az utazás, vagy éppen egészségügyi probléma hátráltatja azt.