Már nem csak Budapest és a gulyás jelenti Magyarországot

A New York Times online kiadása a minap közölte le szokásos évi összeállítását a következő esztendő divatos, "kötelezően ajánlott" országairól, városairól, amit mindenképpen érdemes felkeresni. A nagy múltú lap évek óta először ajánl olvasóinak magyarországi úti célt, mégpedig a tokaji borvidéket, ami azt a szerencsés folyamatot érzékelteti, amelynek révén talán Budapesten és a gulyáson kívül más hazai értékeket is megismernek külföldön.

A neves amerikai lap kiemeli, hogy a borvidék kezdi újra megtalálni régi nagy hírnevét, s ezt az itt készített minőségi desszertborok is garantálják. Beszédes ugyanakkor, hogy Tokajt és környékét kifejezetten olcsónak találja a szerző, legalábbis ahhoz képest, hogy egy hasonló adottságú európai borvidéken sokkal több pénzt kell leszurkolni egy borkóstolással egybekötött hétvégéért.

Éppen ez lehet az a tényező, amivel a jó adottságokkal és színvonalas szolgáltatásokkal rendelkező helyek felzárkózhatnak a már ismert régiók és városok mellé és jó eséllyel válhatnak népszerű úti céllá a nyugati turisták körében. Egy nemrégiben napvilágot látott kutatás eredménye azt mutatja, hogy Magyarország kifejezetten előkelő helyen áll a nyugat-európia turisták megítélésében ár/érték szempontjából. Azaz az ideérkező külföldi vendégek felismerték, hogy nálunk olcsón juthatnak kitűnő szolgáltatásokhoz. Ez pedig kifejezetten nagy előnyt jelent a szomszédos országokkal szemben, feltéve, ha a hazai kínálattal is elégedettek és ismerik is a magyarországi látnivalókat.

Az ismertség, pontosabban annak hiánya sajnos a legfőbb gátja a beutazó forgalom növekedésének. A Magyar Turizmus Zrt. által korábban készített felmérés kimutatta, hogy például az észak-európai országokból érkező turisták többnyire az ország neve hallatán csak Budapestre és a gulyáslevesre asszociálnak.

A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a főváros mellett a magyarok vendégszeretete és a magyar kultúra az, ami leginkább motivál egy magyarországi utazást. Mérsékelten vonzónak találták a megkérdezettek a már említett ár/érték arányt, a gasztronómiai és természeti értékeket, a Balaton és a hazai idegenforgalomban kiemelten kezelt termál- és gyógyvizes, valamint wellness szolgáltatások csak többé-kevésbé bizonyultak vonzónak.

Kritikaként is felfogható, hogy az országot kevéssé gondolják modernnek, fiatalosnak, divatosnak. Sajnálatos, hogy sokan a térképen sem tudják pontosan hová helyezni Magyarországot, amelyet ennek ellenére minden ötödik észak-európai lakos szívesen felkeresne. A norvégok keveset tudnak Magyarországról, a finnek magyarországi utazásuk után igen kritikusnak bizonyultak, s az itteni üdülés a svédekre gyakorolja a legkedvezőbb hatást.

Az amerikai beutazók körében végzett felmérés szerint az európai országok közül Magyarország a 20. helyen áll - derül ki a Magyar Turizmus Zrt. honlapján olvasható adatokból, a hazánkba látogató amerikai állampolgárok számarányukat tekintve ugyanakkor a 13. helyen állnak a 2004-es adatok szerint, ennél sokkal jobb viszont a szállodai vendégéjszakáik száma, amelynek alapján az ötödik helyre sorolódnak.

A régióban az amerikai turisták számára még mindig Prága és Budapest jelenti a legfőbb vonzerőt, előbbi kedvessége és bája, utóbbi pedig a gazdag és unikális kulturális öröksége miatt. A felmérésből kiderül ugyanakkor, hogy például a budapesti szállodai helyzetet sokkal kedvezőtlenebbül ítélik meg az amerikaiak, mint a prágait. Hiányolják a turisztikai infrastruktúra - Nyugat-Európához viszonyított - fejletlenségét, az idegen nyelvek ismeretét, de ezeket ellensúlyozza a magyarok vendégszeretete és a gasztronómiai kínálat.

Az amerikai turisták elsősorban az ország megismerését tartják a legfőbb motivációnak, 75,4 százalékuk városlátogatásra és körutazásra érkezik Magyarországra. A tengerentúli látogatók 34 százaléka az egészségturizmus miatt érkezik, de vonzerőt jelentenek a régészeti emlékek és épített örökségünk is.

A tengerentúli vendégek többsége költségtudatos, tehát a kedvező ár/érték arány itt is pozitív befolyásoló tényező, többségük a jómódú idősebb korosztály képviselője, s 14 százalékuk szívesen térne vissza később is. Azt ugyanakkor még az amerikai turisztikai szakemberek is elismerik, hogy túlságosan keveset tudnak a régióról, még a nagyobb városokról, Prágáról és Budapestről is hiányosak az ismereteik, a többi területről, vidéki látnivalókról pedig szinte semmilyen ismeretük nincs, ez pedig megnehezíti a térségbe irányuló turistautak értékesítését. .

Ennek egyik komoly oka a régió viszonylagosan nehéz megközelíthetősége, már ami a légiközlekedést illeti. Az amerikai, de az európai turisták számára erős korlátot jelent, hogy a közvetlen régióban csupán a budapesti és a bécsi repülőtérre érkeznek közvetlen járatok az Egyesült Államokból, a magyar főváros légikikötőjébe ráadásul mindössze két társaság gépei a Malévval együtt.

Ez a tény főként a keleti országrész turisztikai látnivalóit érinti hátrányosan, bár az M3-as autópálya bővítésével a távolabbi helyek is a korábbinál gyorsabban elérhetők Budapestről. Az infrastruktúra és a vidéki látnivalók ismeretlensége a legfőbb akadálya, hogy olyan, európai színvonalú turisztikai látványosságok maradnak ki az idegenforgalom fősodrából, mint például a villányi borvidék, az Őrség, vagy még inkább a Zemplén, ahová Budapestről is legalább 3 óráig tart az út. Az utak, repülőterek és szálláslehetőségek hiánya mellett azonban sokkal nagyobb hátrányt jelent a hiányos országmarketing, amit aligha lehet sikeresen folytatni kiöregedett magyar származású színészek szerződtetésével.