Védetté nyilvánítanák a Nyugalom Tengerét

A rohamosan fejlődő és néhány éven belül tömegessé váló űrturizmustól féltik amerikai kutatók az első Holdraszállások helyszíneit, illetve az otthagyott, ma már történelmi emléknek számító tárgyakat, járműveket, lábnyomokat és a híres kifeszített amerikai zászlót. A kutatók ezért azt szorgalmazzák, hogy nyilvánítsák védetté ezeket a leszállási zónákat - írja az ABC News.

Az Új Mexikó-i Állami Egyetem "űrrégésze", dr. Beth O'Leary a majdan érkező űrturisták leginkább az egykori történelmi események helyszíneire lesznek kiváncsiak, elsősorban a Nyugalom Bázis nevű helyre, ahol közel 40 éve Neil Armstrong először lépett a Hold felszínére.

A műemlékekről és ezek helyszíneinek védelméről szóló ausztráliai konferencián a professzorasszony felvetette, hogy ezeket a helyszíneket az amerikai törvények és az ENSZ idevonatkozó szabályozásai alapján kellene védetté nyilvánítani. Az amerikai szövetségi hatóságok ugyanakkor óvakodnak bármilyen egyoldalú lépéstől, nehogy az a Hold feletti uralom megszerzésére tett kísérletnek tűnne.

A kutatónak annyit azért sikerült elérnie az elmúlt évben, hogy Új Mexikó állam történelmi emlékhelyként ismeri el az első Holdraszállás területét. O'Leary szerint az érintett helyszínek és az itt található tárgyak megóvását még azelőtt meg kell kezdeni, hogy az ember újra célbaveszi a Holdat és az űrturisták tucatjai teszik a lábukat égi kísérőnk felszínére.

Az első Holdraszállás

Talált tárgyak

A NASA anyagi támogatásával, valamint frilmanyagainak felhasználásával O'Leary és csapata nerm kevesebb mint 106 különböző tárgyat katalogizált, amelyeket az Apollo 11 legénysége hagyott a Hold felszínén. A Hold Örökség nevű program keretében olyan tárgyakat és emlékekekt listáztak a kutatók mint Armstrong híres első lábnyomai, vagy a kifeszített amerikai zászló. Természetesen vannak kevésbé ismert és emblematikus tárgyak a Hold felszínén, mint például vizelet gyűjtő tasakok, szerszámok, vagy a Holdraszállásokor használt csizmák.

Utóbbiakat azért kellett a Hold felszínén hagyniuk az űrhajósoknak, mert mintegy 20 kilogramnyi holdkőzetet is magukkal hozta a Földre, s mivel a leszálláskor kissé meghibásodott leszállóegység csupán egyetlen alkalommal kísérelhette meg a felszállást, minden felesleges úslytól meg kellett szabadulniuk az asztronautáknak.

A híres lábnyomok a mai napig látszanak, mivel a Hold felszínén nincs errózió, de például a leszállóegység közelében elhegyezett zászlót a felszálló űrhajóból kiráamló gázok elfújták eredeti helyétől. A felszínen hagyott egyéb tárgyak jelenlegi állapotát csak megbecsülni lehet, mivel a nappal ok és éjszakák közötti nagy hőmérsékletkülönbség tönkretehetett néhányat közülük.

A Hold megóvásának ügye nem egyedül az Egyesült Államok feladata. O'Leary becslése szerint a hidegháború idején nem kevesebb mint 100 tonnányi objektum került a Hold felszínére, s közöttük vannak a Szovjetúnió által felbocsátott szondák is - írja az ABC News.