Huszonhat éve épül a phenjani megahotel

Vágólapra másolva!
Észak-Korea fővárosában, Phenjanban áll egy gigászi épület, amely, ha valaha elkészül teljes egészében, a világ legmagasabb szállodája lehet. A bökkenő, hogy a hatalmas építményt 1980 óta építik, teljesen üresen áll, s a létezéséről még csak beszélni sem szabad - írja az ABC News.
Vágólapra másolva!

Bár Észak-Koreában hivatalosan titkolják a Ryugyong Hotel létezését, azon kevés külföldi, aki eljuthatott Phenjanba, mind megerősítette, hogy az óriási piramis alakú, tetején hét betonkoronggal "díszített" épület valóban létezik. Pedig az észak-koreai vezetés próbálja a lehető legnagyobb titokban tartani, még fényképezni sem szabad, sőt biztonságát kockáztatja, aki nyilvános helyen beszél az épületről.

Az építéséről több, egymásnak ellentmondó történet és legenda létezik, egy dologban azonban mindenki egyetért, a monstrum gyakorlatilag bármely pillanatban összedőlhet, ugyanis nem tudni milyen silány minőségű anyagokat építettek bele a kivitelezők. Az a kevés bátor helyi lakos, aki beszélni mer az épületről, egybehangzóan állítja, hogy egészen pontosan 1980-ban kezdték el az építkezést, de 26 évnyi munka után sincs olyan állapotban, hogy akár csak egy éjszakát is eltölthessünk benne. Andrew Morse, az ABC News riportere szerint a hatalmas monstrum valósággal rátelepszik a városra és a gigászi piramis a messzi távolból is látható.

A 105 emeletes épület közelébe senkit sem engednek a katonák, de annyi messziről is látható, hogy ablakok nincsenek rajta, a szerelvények sincsenek beszerelve, a belseje teljesen üres és éjszakára sem világítják ki. A piramis tetején található betonkorongokon - ezekbe forgó éttermeket álmodott a tervező - hatalmas toronydaru áll, de a helyiek régóta nem látták működés közben.

Mindenesetre, ha valaha is befejeződne az építkezés, ez lenne a világ legmagasabb szállodája és a legmagasabb épületek sorában is az előkelő hetedik helyet szerezné meg. Ami pedig bizonyára ennél is fontosabb volt a megrendelők számára: az Egyesült Államok összes építményénél magasabb lenne. Az elképzelések szerint természetesen ötcsillagos szállodát alakítanának ki az épületben, ami szintén merész piaci magatartásra vall, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy az országban egyszerre mintegy 300 külföldi tartózkodik hosszabb ideig. S bár kétségtelen tény, hogy az ország déli részén található demilitarizált övezetbe egyre több dél-koreai turista érkezik, kérdéses, hogy a hihetetlen nyomorban élő ország - az elmúlt években becslések szerint 1 millióan haltak meg éhínség következtében - pontosan kinek is szánná a gigantikus luxushotelt.

Egyes feltevések szerint az építkezés válasz egy dél-koreai szállodaipari befektető szingapúri beruházására. Egy másik feltételezés szerint az észak-koreai vezetés az 1988-as dél-koreai olimpiára érkező turistaáradatot szerette volna kihasználni, csak épp nem készült el időre az épület. Azóta pedig annyira nem sürgős.

A befejezés elmaradását persze okozhatja nyersanyag és energiahiány, na és persze az is, hogy az észak-koreai vezetés mostanában egyéb fejlesztésekre koncentrál. Az egyik legenda szerint már az építkezés elején komoly problémákba ütköztek a kivitelezők, amelyeket csak görgettek maguk előtt, mert ezekről senki sem mert beszámolni a szeretett vezérnek, Kim Ir Szennek.

Többször napvilágot látott olyan mendemonda, hogy külföldi befektetőt próbálnak találni a szálloda befejezésére, de legalább 300 millió dollár kellene a beruházáshoz, ráadásul a felhasznált gyenge beton miatt az egész épület mállik, ezért ha esetleg mégis érkezne egy befektető, az egészet előbb le kellene bontani, majd újra kezdeni az építést. Addig is, amíg megszületik a legjobb megoldás, az észak-koreai hatóságok sokaknak talán régről ismerős metódus szerint oldják meg az épület eltűntetését: egyszerűen kiretusálják az építményt a fényképekről, térképekről, és az útikönyvekből, mintha nem is létezne.