Vágólapra másolva!
Egy, a fenntartható turizmussal foglalkozó szaklap nemrégiben napvilágot látott elemzése szerint nagy a valószínűsége, hogy a tartósan magas hőmérséklet és az ebből eredő vízhiány miatt 2020-ra néhány felkapott üdülőhely annyira forró lesz nyáron, hogy például Málta szigetén megszűnhet a tömegturizmus.
Vágólapra másolva!

Az idei nyáron, ha Európa szívéből utazik valaki a mediterrán térség országaiba, nem tapasztal különösebb eltérést az otthoni és a nyaralóhelyen mért hőmérsékletek között.

Az európai klíma várható változása például drámai hatással lehet a máltai turizmusra az elkövetkező 20 évben, aminek az lehet a következménye, hogy a turisták tömegei inkább olyan célországokat választanak, ahol elkerülhetik a szinte már elviselhetetlen nyári meleget - derül ki a Journal of Sustainable Tourism felméréséből.

Az időjárás megváltozásával ismét esélyt kaphatnak azok az északabbra fekvő, például angliai, vagy hollandiai tengerparti üdülővárosok, amelyeket eddig elkerültek a nyaralni vágyók, ugyanakkor katasztrofális hatással lehet a Földközi-tenger partvidékén lévő nyaralóhelyek idegenforgalmára és a turizmusból élőkre is. Az idei nyári hőhullám ismét felhívta a szakemberek és laikusok figyelmét a nagyon is valós veszélyre.

A turisztikai szolgáltatók szempontjából a mediterrán régióra váró erős felmelegedés azt is maga után vonja, hogy például az északi országokban élők a nyári hónapokat elég melegnek fogják tartani ahhoz, hogy ne utazzanak el otthonról és inkább a hazai üdülőhelyeket részesítsék előnyben. Ilyen értelemben ezen országok szállodái és vendéglátóipari egységei még hasznot is húzhatnak a felmelegedésből.

Tudósok korábbi véleménye szerint az átlagos középhőmérséklet 2100-ra mintegy 5,8 Celsius fokkal emelkedik majd, aminek eredményeképpen újabb hőhullámok, árvizek, földcsuszamlások és a betegségek terjedése várható. Egyes adatok szerint a helyzet még ennél is drámaibb. Dr. Peter Cox klímaszakértő szerint 2040-re 4 Celsius fokkal is emelkedhet a hőmérséklet és a következő évszázadra Anglia éghajlata a mai Észak-Afrikáéhoz lesz hasonlatos, míg Málta vélhetően lakhatatlanná válik.

Ironikus módon a napjainkban tapasztalható rövid távú turistaforgalom-növekedés hosszú távon tovább rontja a helyzetet. Ennek oka pedig nem más mint a légiközlekedés. A globális felmelegedés egyik legfontosabb oka a nagy utasszállító repülőgépek gázkibocsátása. Az ember által elkövetett szennyezések 3,5 százalékát teszik ki a légiközlekedésből származó káros gázok. Ez az arány 2050-re becslések szerint 15 százalékra növekszik főként a fapados légitársaságok és flottájuk számának növekedése miatt.

Évente átlagosan mintegy 100 millió európai - főként angol és német - turista keresi fel a mediterrán térséget, ahol 100 milliárd dollárt költenek átlagosan. A nyaralási szokásaikban bekövetkező bármilyen változás drasztikus változás hoz maga után Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Málta és Marokkó gazdaságában, amelyeknek eddig is kiemelten fontos tényezője volt a turizmus.

A térségből nemcsak a növekvő hőmérséklet miatt állhatnak odébb a turisták, hanem az egyre növekvő vízhiány és az ezek nyomán szaporodó erdőtüzek is ezt eredményezhetik. A már említett tanulmány ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a Földközi-tenger vidéke nyár helyett tavasszal, ősszel és télen lehet ideális helyszíne az üdülésnek. Ennek ellenére a turizmusból származó bevételeik összességében jelentősen csökkennek majd.

Az elemzés konklúzióként kimondja, hogy a turisztikai iparágnak a jövőben a jelenleginél sokkal gyorsabban és érzékenyebben kell reagálnia a környezeti változásokra és többet kell tennie a káros gázok kibocsátásának csökkentésére.