Öt év alatt 48 új repülőtér

Az elkövetkező öt évben összesen 48 új repülőtér építését tervezik Kínában. A tervnek az építkezés majdani kivitelezői és a repülőgépgyártók örülnek, a környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor aggodalmaiknak adtak hangot.

A kínai gazdaság rohamos növekedésével évről évre milliókkal nő a légi utazások száma az ázsiai országban, belföldi és külföldi szakaszokon egyaránt. A növekedés hatására a kínai légitársaságok pánikszerű repülőgép-vásárlási akciókba kezdtek, a két legnagyobb gyártó, a Boeing és z Airbus legnagyobb örömére.

A China Daily című lap tudósítása szerint az ország 2006 és 2010 között mintegy 140 milliárd jüant költ majd repülőterek fejlesztésére, ami éppen duplája az előző 15 évben hasonló beruházásokra fordított összegnek. Ez alatt az idő alatt a jelenlegi 142-ről 190-re nő majd a kínai légikikötők száma. A három legnagyobb nemzetközi repülőtér, a pekingi, a sanghaji és a guangdzsoui légikikötő bővítési munkálatai már meg is kezdődtek.

A legutóbbi megaterminál ép Guangdzsouban épült az elmúlt évben, amelynek eredményeképpen 2009-re a repülőtér 27 millió utas fogadására lesz képes. Pekingben pedig a világ legnagyobb repülőtéri termináljának építkezései zajlanak.

A hatalmas iramú építkezések ellenére 2010-ben még mindig csupán 200 repülőtér szolgálja majd ki az ország, 1,3 milliárdos lakosságát, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol több mint 10 ezer repülőtér áll rendelkezésére a kb. 300 milliónyi lakosnak. A kínai hatóságok ezért elsősorban a jelenleg elmaradottabb területeken építenének új légikikötőket, illetve a meglévő, kisebb forgalmú repülőtereket fejlesztenék regionális központokká például Wuhanban, Kunmingban, Chengduban, vagy Guilinban. Kna ráadásul idén februárban bejelentette, hogy - a repülőgépgyártók nagy-nagy örömére - 2010-ig minden évben 100 új utasszállító repülőgépet vásárol és évente 1000 új pilótát képez ki.

A következő öt évben várhatóan megduplázódó kínai légi forgalom ugyanakkor a környezetvédők aggodalmát is kiváltja, akik szerint a nagy repülőgépek felelősek az ózon réteg 10 százalékának pusztulásáért. Hasonlón aggasztónak ítélik a légiközlekedés biztonságát is, mivel kétséges, hogy elegendő képzett pilótát és légi irányítót találnak majd - írja a The Guardian.