Napfürdő és tequlla a maják földjén

Vágólapra másolva!
Mi is jut az ember eszébe, ha azt hallja, Mexikó? Lássuk csak! Sombrero, Hugo Sánchez, Zapata, Irapuato (0:6), Cortes, a Los Lobos, maják, aztékok, kaktuszok, tequilák. Mindenből egy csipet, és ha kihörpintettük, már utazhatunk is! Egy gyönyörű ország a történelem leheletével.
Vágólapra másolva!

Mexikóba egyszer mindenkinek el kell mennie. Na persze, csak akkor, ha egy igazán egzotikus és kellemes helyen akar nyaralni. Mehetünk hajóval vagy repülővel. A hajóutat, ami igazán kellemes, de borzasztó hosszú, ráérősebb utazóknak ajánljuk. Repülővel a lakásajtó bezárásától az első szállodai zuhanyig nagyjából 22 óra választ el bennünket. Ha jól választunk légitársaságot, akkor a kétszeri étkezés mellett korlátlan italfogyasztás jár a jegy mellé. És ennek örülünk, mivel a 11-12 órás repülő út alatt van mivel elütni az időt, ráadásul az utolsó 5-6 órát alvással tölthetjük. Szerencsés esetben valami repülőgépkatasztrófa-filmet vetítenek, és akkor biztos, hogy még egyszer meghúzzuk a butykost. A repülő észak felé repül, tekintve, hogy erre megy a légifolyosó. 11 000 méter magasból Grönland sem tűnik olyan hidegnek.

Leszállás előtt mindenki kap egy kártyát, amit ki kell tölteni és a repülőtéren bedugni egy gépbe, ami vagy zöldet jelez ,vagy pirosat. Ha zöld a lámpa, akkor rendben van, csak a konzerveket nyitják ki, de ha piros, akkor érdekes a játék. Ugyanis akkor teljes átvizsgálásra kell felkészülni, ami magában foglal minden testtájékot. Mivel nem vagyunk csempészek, ezért nincs félnivalónk és egy laza rraciasszal elköszönhetünk a marcona vámtiszttől. Érdemes spanyol szótárt bekészíteni, mert a mexikóiak nem nagyon szeretik, ha valaki angolul beszélget velük. Pláne, ha azt hiszik, hogy amerikaiak vagyunk, Gringók. Szervezett út keretében egyszerű a dolgunk, beszállunk a tranzitbuszba, és irány a szálloda. Amennyiben önállóan utazunk, akkor óvatosnak kell lennünk a helyi közlekedéssel. Legegyszerűbb a taxi. Csak vigyázni kell, mert szeretik átverni a turistákat, tehát előre kialkudjuk a viteldíjat, és magunk tesszük a csomagot a csomagtartóba, mert azt is felszámolják. Szállodába érve egy könnyű zuhany, a vizet véletlenül se vegyük a szánkba még fogmosás céljából sem. A mi érzékeny európai gyomrunknak inkább a palackos ásványvíz a szerencsésebb.

Történelem

Mexikó hemzseg a maja és azték emlékektől. Itt virágzott i. e. 2000 táján a maja birodalom, majd i. sz. 200 és 900 között érte el virágzásának csúcsát. Az első nagy hegyvidéki kultúra fővárosa Teotihuacán, az "Istenek városa", mely kb. 50 km-re északkeletre található Mexico Citytől. Egy nyüzsgő metropolisz volt 100 000 vagy több lakóval, jól meghatározott osztályszerkezettel. Lakói tudtak írni és olvasni, és volt egy 260 napos szent naptáruk. A várost a 7. században szándékosan felégették, és kirabolták, befolyása hirtelen megszűnt. A nagyváros hanyatlásának oka a mai napig rejtély. Aurája, mint a legszentebb településé, fennmaradt az azték korig, és még ma is áthatja valamiféle meghitt békesség.

Azután jött egy Hermán Cortes nevű, magát hódítónak tartó fickó, és két év alatt jól leigázta a 3000 éves cuvilizációt. 1519-ben, aki nem tartott vele, azt kivégeztette, csak az a baj, hogy az egész kultúrát kiirtotta, mindezt a civilizáció nevében. Nem ez volt az egyetlen ilyen háború Mexikó történelmében. 1810-ben egy lelkes pap - Miguel Hidalgo y Castillo - kirobbantotta a függetlenségi háborút, amely 11 éven keresztül tartott. Végül - rendkívüli véráldozatok árán - győzött a függetlenedni kívánó nemzet. 1846-1848-ban a szomszéd "nagy testvér" is háborút folytatott Mexikó ellen meg nem fizetett adósságai miatt. Vereségük következményeként a mexikóiak kénytelenek voltak lemondani a Rio Grandétól északra eső területről. 1876-ban Porfirio Diaz diktátor került hatalomra, akit csak 1911-ben, a polgárháborúban sikerült eltávolítani. A lázadók vezére Emiliano Zapata volt. 1920-ban véget ért a háború, 1929-ben az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) került hatalomra. A párt majd hetven évig uralkodott, és csak a Chipas körzetében bekövetkezett nagy zavargások után, az 1996-os választásokon sikerült megbuktatni. Mexikó majdnem teljesen az USA-tól függ gazdaságilag, hiszen csaknem minden exportja oda és importja onnan jön. Nehéz így talpra állni.