Krakkó, a fiatalok városa

Be kellett, hogy lássuk: Krakkónak már sikerült felismernie azt fontos dolgot, amit fejletettebb társadalmak politikai iránytűként is használnak országaik tökéletesítéséhez. Tudniillik a tudománynak, a kultúrának, az oktatásnak, és a fiatalok támogatásának központi szerepe van a Krakkó életében. A város ugyanis hosszútávra tervez. Krakkóban így nemcsak a lendület, de a potencia is megvan ahhoz, hogy egyszer kulturális világvárossá váljon.

Krakkó az egész lengyel kultúrát meghatározó város. Magától értetetődő, hogy egyre többen kíváncsiak arra az érdekes kettősségre, amely kevés városnak adatott meg Európában. Nevezetesen, hogy Krakkó nemcsak impozáns történelmi, és kulturális örökség, hanem az örökséget őrző, ugyanakkor abból táplálkozni és alkotni is képes, kezdeményező emberek tömege lakja. De mindent összevetve, Krakkó nemcsak a tudományok és művészetek, de egyben a fiatalok városa is. Sokan hasonlítják Szegedhez, vagy Pécshez. Nem véletlenül. A város 17 felsőoktatási intézményében közel 130 ezer hallgató tanul, akik semmihez nem fogható élettel teli, izgő-mozgó mindenre figyelmes és rezdülékeny várost "csinálnak".

Érdekes még az is, hogy a fiatal diplomások sem hagyják el a várost tanulmányaik befejeztével, hanem tovább gyarapítják Krakkó mára már egymilliósra duzzadt lakosságát.

A Főtér

A krakkói Főtér a középkori Európa legnagyobb tere volt hajdanán. Itt volt a piac, ide hozták az árut a kereskedők, és az iparosok is itt próbálták értékesíteni portékáikat. Később csarnokokban folyt a kereskedelem, és az akkori árkádsorok megmaradt boltívei alatt ma is kézművesek árulnak.

Szintén a Főtéren, a posztócsarnok szegletében áll a Mária templom. Egyszerű tornyai szinte semmitmondóak a sokatlátott európai utazók számára, de bent, a magas karcsú hajók, és a fából faragott szárnyas oltár látványától a legedzettebbek is megtorpannak egy pillanatra. Később kiderült, hogy az oltár Wit Stwosznak, a híres nürnbergi fafaragónak a munkája. A templom egyik tornyából egyébként minden órában felhangzik a XIII. századi Krakkó elleni tatár támadás emlékét őrző harsonaszóló, a hejnal.

A városháza tornyai alatt húzódó pincerendszerben szinte sértetlenül megmaradtak az egykori kínzókamrák. Egy pillanatra megcsapott bennünket a sötét középkor bűzös lehelete. De nem bántuk, mert ez olyan "jóleső" iszony volt. Tudtuk, hogy ezek nem hollywoodi díszletek, amit ma felépítenek, holnap meg lebontanak, hiszen a kőfalak és a járatok nagyonis valódiak.

A Főtéren mindig nagy a forgalom, nemcsak a műemlékek miatt, hanem mert a teret övező régi polgárházak is érdekesek. A közeli kávéházak és éttermek versengenek egymással a belső díszítés eredetiségében és abban, hogy ki tud különlegesebb ételeket felszolgálni. A pincérek gyakran tekintgetnek a szemközti teraszokra, hogy vajon mennyien lehetnek a konkurens napernyői alatt. A Főtér Krakkó szalonja.

A Kazimierz negyed

Kazimierz 1939-ig elsősorban a krakkói zsidók által lakott városnegyed volt. Itt áll a híres Remuh Zsinagóga, valamint a legrégebbi lengyelországi zsidó épület, a Régi Zsinagóga, amely ma múzeumként üzemel. Kazimierz a lengyel és a zsidó kultúra közös emlékeinek és műemlékeinek egyik leggazdagabb tárháza. Egy hét is kevés lenne felfedezni. Kazimierz negyed girbe-gurba keskeny utcácskái minden év júniusában és júliusában a legforgalmasabbak. Ilyenkor a világ szinte valamennyi zsidó közössége képviselteti magát a Zsidó Kulturális Fesztiválon.