Krk, a Kvarner-öböl gyöngyszeme

Most, hogy újabb 20 kilométeres szakasszal bővült az M7-es autópálya, kicsit megint közelebb kerültünk a legrövidebb autózással elérhető, és a magyarok által is előszeretettel látogatott horvátországi nyaralóhelyhez, Krk szigetéhez.

A szép lassan elkészülő magyar és a már teljes egészében használható horvátországi sztrádaszakaszokon végigdübörögve legfeljebb 6-7 óra alatt elérhetjük a Kvarner-öblöt és az impozáns hídon átkelve, máris Krk szigetén találjuk magunkat. A szigeten ugyan működik egy parányi repülőtér, de a rövid távolság miatt, gyakorlatilag időveszteséget jelentene - nem beszélve a magasabb költségekről -, ha Budapestről zágrábi átszállással, repülővel próbálnánk megközelíteni a szigetet. Választhatjuk a vasutat is, de ebben az esetben is át kellene szállnunk Zágrábban, majd pedig Rijekából busszal kellene átkelni Krk-re, ami megint csak időigényes vállalkozás. Szóval legjobb megoldás az autó.

Kevesen tudják, hogy Krk a legnagyobb horvátországi sziget, mintegy 410 négyzetkilométeren helyezkedik el, a területén található 68 településen 16 ezer lakos él. A szigethez 20 kisebb nagyobb szigetecske és zátony tartozik és érdekesség, hogy a szigeten két tó és három kisebb folyó is található.

Az autópályáról lekanyarodva át kell haladnunk az 1430 méter hosszú Krk hídon. A hidat 1980-ban adták át a forgalomnak és az akkor még Tito névvel büszkélkedő átkelő jellegzetesség az a 390 méter hosszú impozáns beton ív, amely az útpályát tartja. A hídon való átkelésért 15 kunát kell fizetnie az autósoknak és motorosoknak.

A szigeten 8-10 nagyobb település található, de közülük talán a két legizgalmasabb a sziget gazdasági, adminisztratív és vallási központjának számító Krk városa, illetve a sziget dél-keleti csücskében fekvő Baska.

Krk városa 25 kilométerre található a hídtól. Ezen a területen már a római korban katonai helyőrség állomásozott, később pedig a Frangepán-család birtokához tartozott. A városban számtalan középkori építészeti emlék található. Közülük is az egyik legszebb az eredetileg az 5. században épült Mária Mennybemenetele Katedrális a város védőszentjeinek, Szent Margitnak és Szent Quirinusznak a kápolnáival. A város falain belül kiváló állapotban maradt fenn egy római kori városrész, illetve a Frangepán-család egy 12. századból származó kastélya. A városban tett séta során nem szabad kihagyni a Vela placa-t, a fő teret, ahol a 15. századból származó városháza és egy gyönyörű reneszánsz szökőkút áll.

A szűk utcákon, sikátorokon igazán este érdemes sétálni, ekkor kinyitnak a hangulatos éttermek, kávézók és megtelik emberekkel a város. A legtöbb étterem és bár ugyan a tengerparton, a kikötő mellett kapott helyett, de a legjobb helyeket a kis eldugott utcákban találhatja meg az utazó. A cikkíró szerény véleménye szerint az egész horvát partvidéken a legjobb tintahal épp Krk városában, a harangtorony melletti, kis téren lévő hangulatos, "kiülős" étteremben kapható.

A kiadós vacsora után az ember még leül egy frissítő pelinkovacra a kikötő egyik bárjában és elnézi, ahogy az irigyelt halászok sorra kihajóznak éjszakai halászatra, majd újra erőt vesz magán és beveszi magát az éjszakai életbe. Bár Krk picike város, szerencsére akad néhány kellemes szórakozóhely, ahol a fárasztó napi strandolás, szörfözés, sörözés után a jó magyar turista kiengedheti a gőzt. Ilyen vendéglátó egység, az érthetetlen módon Dzsungel-re keresztelt zenés táncos mulatóhely, ahol szerencsés esetben temérdek olasz fiatal hölgy múlatja az időt.