Solta, az éretlen fügék szigete

Az Adriai-tenger sok száz szigete közül néhány érthetetlen módon nem szerepel a magyar turisták kedvelt célpontjai között, noha a felkapott és olykor zsúfolt nyaralóhelyek mellett ezek a szigetek is minden igényt kielégítenek, sőt a nyugodt pihenést is jobban szolgálják. Ilyen eddig kissé ismeretlen helynek számít Solta szigete Közép-Dalmáciában, Splittől egyórányi hajóútra.

A sziget 15 kilométerre Splittől, a Spliti-csatornában fekszik, keletre tőle Brac, nyugatra Drevnik Veli, délnyugatra pedig Hvar szigete található. A sziget 19 kilométer hosszú, legszélesebb pontján 4,9 kilométernyi, a partszakasz teljes hossza 73,1 kilométer, amelyet jobbára hangulatos és néptelen, sziklás öblök szegélyeznek. Solta a 13. legnagyobb horvátországi sziget és méretéből adódóan mindössze nyolc kisebb-nagyobb település található itt, köztük néhány hangulatos halászfalucskával.

A sziget nevének eredetéről több feltételezés is napvilágot látott: az egyik szerint a Solta név a görög Olynthiából származik, ami éretlen fügét jelent, és a sziget teljes neve Nesos Olynthia lett volna. Az évszázadok során az ősi név fokozatosan feledésbe merült, és csak a Solynthia maradt. A görög "y" betűt a helyiek "u"-nak ejtették, így a sziget neve Solutára módosult. A rómaiak érkeztével latinosították a görög eredetű nevet, a kiejtés, Soluta ugyan megmaradt, de a jelentés megváltozott, és a név "a szárazföldtől külön álló földet" jelentett. A mai végleges név a velencei uralom idején alakult ki.

A sziget másik, kevésbé ismert neve Sulet, amelynek eredete a 2 századba nyúlik vissza, amikor a területet először népesítették be a horvátok. Később mégis a Solta név vált általánosan elfogadottá, mivel a 19. században az Osztrák-Magyar Monarchia idején a térképészek az olasz eredetű neveket tüntették fel térképeiken. A Sulet név így fokozatosan elfelejtődött.

Az említett nyolc település többsége a sziget északi oldalán, illetve a szigetet hosszában átszelő út mentén található. A hatalmas sziklák miatt a déli partvidéken nincsenek falvak, a turistaforgalom döntő része pedig az apró halászfalvak köré csoportosul. A sziget központjának az említett út mentén, az egyetlen fontos kereszteződésnél fekvő Grohote falucska tekinthető, a legkedveltebb három település pedig Necujam, a tipikus halászfalu, Stomorska, és a partyjairól híres, ezért a fiatalok körében kedvelt Maslinica, a sziget északnyugati részén.