Szétszakadó galaxis - a hét asztrofotója

Vágólapra másolva!
Ezen a héten az Arp 188 galaxis a hét asztrofotója. A csillagvárosból egy látványos üstököscsóvára emlékeztető szerkezet nyúlik ki, amelyet egy vele kölcsönhatásba lépett társa hozott létre.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt évek megfigyelései egyértelművé tették, hogy a galaxisok időnként heves kölcsönhatásba lépnek egymással. Ütközésükkel egymás csillagközi anyagát összenyomják, amely új égitestek születését váltja ki. Előfordul, hogy egyik galaxis áthalad a társán, és a találkozó nyomán úgynevezett sűrűséghullámok támadnak bennük, de a két objektum akár össze is olvadhat. A kölcsönhatásokhoz nem is kell feltétlenül találkozniuk, az egymás közelében elhaladó csillagvárosok ugyanis gravitációs terükkel is eltorzíthatják egymás alakját. Ilyenkor kisebb-nagyobb anyagcsomók szakadnak ki belőlük, amelyek apró törpegalaxisok formájában élnek tovább.

Az ilyen kölcsönhatások pontos gyakoriságáról keveset tudunk, mivel nincs minden esetben feltűnő eredményük. A galaxisok kölcsönhatásakor kirepülő anyagtömegek általában halványak, ezért nehéz őket megfigyelni. Eddigi ismereteink alapján a gazdag, sok csillagvárost tartalmazó galaxishalmazokban gyakrabban fordul elő ilyen esemény, illetve a múltban mindenhol többször bekövetkezhetett, mint jelenleg - kiterjedt felmérés azonban kevés készült ebben a témában.

Pieter van Dokkum (Yale University) és munkatársai a Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium és a Cerro Tololoi Inter-American Obszervatórium távcsöveivel térképeztek halvány objektumokat, összesen a telehold látszó átmérőjénél 50-szer nagyobb égterületen.. A felvételeken 126 nagyméretű csillagvárost vizsgáltak meg a Világegyetem közeli részében, ami tehát nem a galaxisok múltbeli, hanem jelenlegi viselkedésüket tükrözi. A felmérés eredménye alapján az Univerzumban az elmúlt kétmilliárd évben igen gyakoriak voltak a galaxisok közötti kölcsönhatások. A galaxisok közel felénél mutatkoztak olyan nyúlványok, amelyek más csillagvárosokkal lezajlott kölcsönhatások során keletkeztek. A felismerés egyik érdekessége, hogy a galaxisok többségében az ütközésekhez nem kapcsolódott heves csillagkeletkezés - így még nehezebb észrevenni a jelenséget.

Az új statisztika megerősíti azt az elképzelést, amely szerint sok nagytömegű csillagváros kisebb galaxisok bekebelezésével hízott meg. Ugyanakkor nem oldja meg azt a problémát, amely szerint a legnagyobb galaxisok is igen időseknek tűnnek - azaz bármilyen összeolvadás is történt náluk, arra életük elején kerülhetett sor.

A mellékelt felvételen egy ilyen kölcsönhatás eredménye látható. A képen a Hubble-űrteleszkóp ACS kamerája az Arp 188 (UGC 10214) jelű galaxist örökítette meg. A kérdéses csillagváros a Tejútrendszerhez közeli, ahhoz hasonló méretű spirális galaxis a Draco csillagképben, tőlünk 420 millió fényévre. A csillagvárosból jobbra, enyhén felefelé látványos csóva nyúlik ki, amelyben az apró csomók nagytömegű, kékes színű, fiatal csillaghalmazok. Ezek valószínűleg végleg elszakadnak a galaxistól, és megannyi apró törpegalaxisként folytatják életüket. A képződményt egy, az Arp 188-on áthaladó, nála kisebb galaxis hozhatta létre. Utóbbi sajnos alig vehető ki a képen, mert az Arp 188 balra lent mutatkozó spirálkarja mögött kb. 300 ezer fényévvel helyezkedik el.

Forrás: NASA, ESA, ACS

Az Arp 188 galaxis (balra) és árapály-csóvája (jobbra). A kép nagyméretű változatának letöltése (fotó: NASA, H. Ford (JHU), G. Illingworth (UCSC/LO), M.Clampin (STScI), G. Hartig (STScI), the ACS Science Team, and ESA)