Becsapódás után

A NASA hazai idős szerint hétfő esti sajtótájékoztatóján mutatta be a becsapódással kapcsolatos legújabb híreket. Mind közül a legérdekesebb, hogy furcsa, "kettős robbanás" zajlott az üstökösmagon.

A Deep Impact-szonda lövedéke hétfő reggel, magyar idő szerint 7:52-kor találta el a Tempel-1 üstökös magját. A lövedék 171 nap és 430 millió km utazás után, egy nappal a találkozó előtt, magyar idő szerint reggel 6:07-kor vált le a Deep Impact anyaszondáról. Célbajutását az utolsó nap saját navigációs rendszere segítette, amely a képeken felismerte az üstököst, kiszámított a szonda haladási irányát, majd módosította pályáját. Ezek révén három pályakorrekciót végzett a berendezés, majd hétfő reggel 10 km/s-os sebességgel becsapódott. Ekkor az üstökösmag 133 millió km-re volt a Földtől, pályájának a Naphoz közeli részén

A becsapódásról és az első képekről lásd korábbi összefoglalónkat, illetve a cikkhez tartozó galériát.

A lövedék kamerája a közelítés alatt végig fotózott, az utolsó felvételt mintegy 3,7 másodperccel rögzítette a becsapódás előtt, amelyen közel 4 méteres részletek is megkülönböztethetők, bár a kép minősége elég gyenge. A fotókon a kráterek mellett néhány egyéb érdekes képződmény is látszik, pl. egy hosszanti mélyedés, illetve egy kiterjedt, viszonylag sima terület. Az üstökösmag megjelenése eltér a korábban megfigyelt hasonló objektumokétól. Mindennek oka valószínűleg, hogy a Naprendszer többi apró égitestjénél (kisbolygók, kisméretű holdak) elsősorban a becsapódások alakítják a felszínt - itt azonban a napközelben fellépő belső aktivitás, a kirepülő por- és gázsugarak is erősen módosítják azt.

Az egyik legérdekesebb jelenség a robbanás felhője volt. Az elemzések alapján a felhő két fázisban repült ki: először egy kisebb, gömbszimmetrikusan táguló törmelékfelhő jelent meg, majd szinte azonnal utána egy sokkal feltűnőbb, keskeny és kúp alakú anyagkilövellés. Utóbbi a Nap fényében látványos árnyékot vetett a felszínre. A jelenségre egyelőre nincs egyértelmű magyarázat. Az egyik elméleti lehetőség, hogy a robbanás első fázisában a felszínt borító laza porréteg anyaga repült ki, majd a robbanás mélyebbre hatoló lökéshulláma egy keményebb, esetleg illékony anyagokban gazdagabb réteget ért el. Utóbbi kirobbanása okozta a keskenyebb, kissé kúp alakú kilövellést.

A robbanás hatása látványosabb volt, mint a szakemberek várták. A kóma (az üstökös légkörének belső, fényes része) a robbanástól kb. 200 km-el megnőtt a Hubble Űrteleszkóp felvételein. Ha az első órában rögzített változásokat átlagoljuk, a törmelékfelhő tágulási sebességére kb. 0,5 km/s adódik. A becsapódás pillanatától számítva mindössze 13 perce volt az anyaszondának, hogy méréseket végezzen. Ezután a kóma sűrű részeibe jutott, ahol már intenzívek a műszereket érő anyagrészecskék becsapódásai, ezért pajzsa mögé rejtette érzékelőit. Az üstökösmagtól kb. 500 km-re repült el, majd a "védekező helyzetben" töltött 27 perc után tekintett vissza.

A robbanástól kiterjedt törmelékfelhő alakult ki, amely már nagyobb volt a magnál. Úgy tűnik, a becsapódáskor keletkezett mélyedésből később is, a becsapódás után legalább egy órán keresztül még repült ki anyag. Mindez arra utal, hogy a kráter fenekén a felszínre került friss jég hevesen szublimált, és gázai port ragadtak magukkal.

A Hubble Űrteleszkóp három képe, amelyek a becsapódás előtt (balra), majd utána (középen és jobbra) közel fél és egy órával készültek (Fotó: STScI)

Természetesen a közelítés során is végzett megfigyeléseket a berendezés. Az üstökösmag fényességében 41,85 órás periódusú változást azonosítottak, ami az objektum tengelyforgási ideje lehet. Emellett infravörös megfigyelések is történtek, amelyek becsapódás előtt és után készült változatait érdekes lesz összehasonlítani. Az űrszonda mellett sok földi távcső is figyelte az objektumot. Az eddig befutott észlelések szerint a robbanástól kb. ötszörösen nőtt meg az üstökös fényessége, ami közel 2 magnitúdót jelent. A fényesedést sok nagy obszervatórium és műkedvelő amatőrcsillagászt figyelte meg világszerte.

A történelem első csillagászati kísérlete tehát sikeres volt, és következhet az adatok részletes elemzése, amelynek eredményeiről folyamatosan beszámolunk rovatunkban.

Összefoglaló az eseményekről a Polaris Csillagvizsgálóban

A 333 millió dolláros Deep Impact anyaszonda e sorok írásakor is tökéletesen üzemképes. A tudományos eredmények áttekintéséről július 5-én, azaz kedden este 21 órai kezdettel a Polaris Csillagvizsgálóban (III. ker. Laborc u. 2/c) hallhatnak előadást az érdeklődők. Az este során megismerkedhetnek az eddigi képekkel és látványos animációkkal. Emellett áttekintést kapnak a földközeli kisbolygók és üstökösök becsapódásainak veszélyeiről, a következményekről és a védekezési lehetőségekről. A rendezvényt távcsöves bemutatás zárja, ahol maga az üstökös sajnos valószínűleg nem fog látszani - kivéve, ha a becsapódás egy úgynevezett aktív területet hozott létre, ahonnan folyamatosan áramlik ki anyag a világűrbe. További információk: http://polaris.mcse.hu/