Megérkeztek az első képek a Szaturnusztól

Vágólapra másolva!
A legelső, egyelőre fekete-fehér képeken néhányszor tíz méteres felbontásban láthatók a gyűrűrendszer finom részletei.
Vágólapra másolva!

Hazai idő szerint 14.40 után érkeztek a Földre az első nyers felvételek a Cassini űrszondától. A Cassini a pályára állás során készítette a képeket, amelyek - feldolgozatlanságuk ellenére - soha nem látott részletességgel mutatják a gyűrűrendszer B gyűrűjének egyes területeit (lásd a két alsó képet).

A legelső, egyelőre fekete-fehér képeken néhányszor tíz méteres felbontásban láthatók a gyűrűrendszer finom részletei. Minden eddiginél pontosabban megfigyelhető, hogy a gyűrű számtalan kisebb-nagyobb algyűrűből áll. A NASA hazai idő szerint ma este 19 órakor tart sajtótájékoztatót, ahol a szakemberek már elemzik is az első képeket.

Naprendszerünk négy óriásbolygójának (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) mindegyike rendelkezik gyűrűkkel, de a legrégebben ismert és legnagyobb gyűrűrendszert a Szaturnusz mondhatja magáénak. A Szaturnusz gyűrűje főképpen vízjégből áll, s a többmilliárdnyi, poranyagot is magába ágyazó jégdarab mérete igen változó: mikroszkopikus méretű szemcséktől a ház nagyságú tömbökig terjed. A bolygó gravitációs nem engedi, hogy az egymással állandóan ütköző darabok holddá tömörüljenek össze.

Forrás: NASA/Cassini

A mai napig nem eldöntött kérdés, hogyan alakult ki e pazar gyűrűrendszer. Két fő elmélet létezik: az egyik szerint a bolygó egyik egykori holdjának széttöredezésével jött létre, míg a másik azt feltételezi, hogy olyan anyagfelhőről van szó, amely soha nem állt össze égitestté, s a bolygókeletkezés egyfajta maradékát képezi. A Cassini űrszonda végleg megválaszolhatja ezt a kérdést is.

Forrás: NASA/Cassini

A legelső képek izgalma után napról napra feldolgozottabb, szebb és élesebb felvételeket remélhetünk a bolygóról, holdjairól és a gyűrűrendszerről. A Cassini a tervek szerint 4 évig kering a gázóriás körül.