Készülődés a következő űrrepülőgépes küldetésre

Vágólapra másolva!
A Columbia tragédiája után az Atlantis űrrepülőgép száll fel először, várhatóan jövő márciusban. Az Atlantis útja kulcsfontosságú küldetés lesz - nem csupán lélektani értelemben, de azért is, mert a NASA már tesztelni fogja a biztonságot növelő új megoldásokat.
Vágólapra másolva!

A közvélemény nagy része és a szakértők is egyetértenek abban, hogy a Columbia űrrepülőgép katasztrófája ellenére az Egyesült Államoknak folytatnia kell az emberes űrrepüléseket, többek között azért, mert a sok milliárd dollárba kerülő Nemzetközi Űrállomás építése és üzemeltetése nem kerülhet veszélybe. Egy űrrepülőgépes küldetés során mindig fennáll a katasztrófa lehetősége, s az űrhajósok még ma is olyan úttörők, akik életüket kockáztatják minden repülésnél. A Columbia tragédiájából azonban sokat tanult a NASA, és saját szakemberei, valamint a független vizsgálóbizottság (Columbia Accident Investigation) eddigi ajánlásait figyelembe véve számos, a biztonságot növelő új megoldást vezet be. Az első ilyen jellegű fejlesztések már az Atlantis küldetése során kipróbálásra kerülnek, amelynek startját éppen ezért 2003 decemberéről várhatóan 2004 márciusára halasztják.

Az egyik komoly változtatás az űrrepülőgép állapotának folyamatos monitorozása lesz. A NASA kérésére a védelmi hivatal felvételeket készít a gépről kémműholdakkal. A Föld körüli pálya elérésének másnapján még közelebbi ellenőrzés következik: az űrhajósok a fő robotkarhoz erősített, jelenleg tervezés alatt álló kisebb teleszkópos karra szerelt kamera segítségével tetőtől talpig átvizsgálják a gépet, különös figyelmet fordítva a hővédő burkolat elemeinek állapotára.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a start csak nappal történhet, és az eddiginél több kamera fogja rögzíteni a felszállás során esetleg bekövetkező eseményeket, főképp a fő hajtóanyagtartályról leváló jég- és törmelékdarabok esetleges becsapódásait. Mint emlékezetes, a Columbia tragédiájához vezető események gyökere a vizsgálóbizottság állásfoglalása szerint egy ilyen incidensben keresendő. 16 nappal később 7 űrhajós vesztette életét - minden bizonnyal emiatt -, és ha a NASA zéró toleranciával is kezelte volna az eseményt, akkor sem lett volna lehetőség a hiba kijavítására.

A NASA most e téren is változtat. Áttervezés alatt áll a fő hajtóanyagtartály: biztonságosabbá teszik a szigetelést, egyes helyeken pedig külső fűtőelemeket helyeznek el, hogy megakadályozzák jégtömbök felépülését a tartály külső burkolatán.

Amennyiben odafent a gépen bármilyen hibát találnak, a legénységnek egy speciális szerszám- és műszercsomag segítségével lehetősége lesz ezek kijavítására. Az űrhajósok külön kiképzést kapnak az ilyen munkákra. Az eljárást az Atlantis legénysége már tesztelni fogja.

További komoly változások is lehetségesek, de a NASA ehhez meg akarja várni a független vizsgálóbizottság augusztus 26-án megjelenő végső jelentését. Nem lehetetlen, hogy a technikai jellegű változtatások bizonyulnak majd a legkönnyebb faladatnak. A bizottság elnöke, Harold Gehman szerint ugyanis a döntéshozók és a szakemberek közötti kommunikációs problémák, illetve a rossz programvezetés legalább annyira felelős a Columbia tragédiájáért, mint a lehulló és a gép bal szárnyának csapódó szigetelésdarab.

Simon Tamás