Baktériumok lehetnek a pokolban

Vágólapra másolva!
A Mars után élettel "gyanúsítják" a Föld másik bolygószomszédját, a forró Vénuszt is. A légkör magasan lévő felhőiben olyan kémiai anyagok nyomára bukkantak, amely az élet jelenlétét sugallja.
Vágólapra másolva!

A marsi élettel kapcsolatos kutatásokról folyamatosan beszámolunk rovatunkban, s az eddigi eredményeket egy bővebb összeállításunkban is tanulmányozhatják az érdeklődők. Minden jel arra utal, hogy a vörös bolygó egykor jóval melegebb és nedvesebb hely volt, mint napjainkban, de még most is létezhetnek olyan helyek, ahol egyszerű szerveződési szintű élőlények, például baktériumok élhetnek.

Forrás: ORIGOA Föld másik szomszédja, a Vénusz (jobbra) azonban maga a pokol: felszíni hőmérséklete közel 500 Celsius-fok, s 98%-ban szén-dioxidból álló légkörében kénsavfelhők úsznak. Az élet számára nehéz ennél barátságtalanabb helyet elképzelni a Naprendszerben.

Mindezek után igen meglepő az a bejelentés, amellyel a University of Texas (USA) kutatói álltak elő a napokban. Dirk Schulze-Makuch és Louis Irwin véleménye szerint a Vénusz légköre "viszonylag barátságos" hely, s nem kizárt, hogy nagy mennyiségű baktériumnak ad otthont.

Feltevésüket arra alapozzák, hogy a légkör magasan lévő felhőiben olyan kémiai anyagok nyomára bukkantak, amely szerintük az élet jelenlétét sugallja. Adataik az orosz Venyera-űrszondák méréseiből, továbbá az amerikai Pioneer-Venus- és a Magellan-szonda megfigyelésiből származnak.

Forrás: ORIGO
Fantáziakép az ősi Vénuszról

A légkörben lévő vízcseppek tartalmának kémiai összetételében különös dolgot találtak: a hidrogén-szulfid és a kén-dioxid egyszerre van jelen. Mivel a két vegyület jól reagál egymással, egyazon helyen általában nem mutathatók ki, hacsak "valami" nem termeli őket folyamatosan. További érdekesség, hogy az erős napsugárzás és a villámlások ellenére alig van jelen a szén-monoxid, ami arra utalhat, hogy "valami" kivonja a légkörből ezt a gázt. Lehetséges, hogy mindezek hátterében olyan baktériumok állnak, amelyekhez hasonlók a Földön is előfordulnak például a mélytengeri füstölgők környékén.

Az új szintézis: asztrobiológia/tudomany/vilagur/20011026azuj.html

Schulze-Makuch és Irwin szerint a Vénusz asztrobiológiai szempontból tehát nem reménytelen hely. Lehetséges, hogy a felszínt egykor óceánok borították, de a megszaladt üvegházhatás miatti felmelegedés után az élet a felhőkbe költözött. A legtöbb kutató azonban egyetért abban, hogy e pokoli bolygón nincs értelme az általunk ismert élet nyomait kutatni.