Az Exodus csodáinak valós alapjai

Vágólapra másolva!
Az ótestamentumi Exodus-történet csodái mögött - a tíz csapás, az égő csipkebokor, a zsidók átkelése a Vörös-tengeren - egytől egyig tudományosan megmagyarázható természeti jelenségek állnak - állítja könyvében egy brit professzor.
Vágólapra másolva!

"Annak ellenére, hogy a Biblia számos részletre kiterjedően számol be a zsidók kivonulásáról Egyiptomból, mindezidáig meglehetősen félreértelmeztük a történet egyes részleteit" - hívja fel a figyelmet Colin Humphreys, a "The Miracles of Exodus: A Scientist's Discovery of the Extraordinary Natural Causes of the Biblical Stories" (hozzávetőleges fordításban: "Az Exodus csodái: Egy kutató felfedezései a bibliai történetek különleges természeti jelenségeiről") című könyv szerzője.

Humphreys, aki a Cambridge-i Egyetem anyagtudományi professzora, különös módon elegyíti egy hívő ember vallásos és egy természettudós racionális magyarázatait. "Hiszem, hogy az Exodus csodáit Isten idézte elő természeti jelenségeket létrehozva. Például, amikor a Vörös-tenger épp akkor 'nyílt meg' a zsidók előtt, amikor azokat bekerítették a fáraó katonái."

"...és kétfelé válának a vizek"

A professzor a Mózes második könyvében (14.21.) olvasható csodás esetet - "...az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek" - egy hurrikánnal magyarázza. "Úgy számoltam, hogy egy több órán keresztül egyenletes ütemben tomboló, óránkénti 80 mérföldes (kb. 150 km/h) erősségű hurrikán az Akabai-öböl csúcsának vizét több mint 700 méternyire tolta el, s ezen a részen a zsidók könnyedén átjuthattak." Általában ezek a szél okozta dagályok fokozatosan szűnnek meg, ám Mózes második könyvének leírása szerint a tenger vize a zsidók mögött egy csapásra zárult össze. "Amikor a dagály hirtelen megszűnik, a hatalmas víztömeg mintegy 17 km/h-ás sebességgel zúdulhat vissza. Egy ilyen, számításaim szerint kb. két méter magas hullám képes lehetett arra, hogy magával sodorja az egyiptomi seregeket" - bizonygatja Humphreys.

A szerző az Exodus történetének egyéb csodás elemeire is kínál tudományos magyarázatot: a tíz csapást természeti katasztrófákhoz köti.

"És felemelé a vesszőt és megsujtá a vizet, a mely a folyóban vala a Faraó előtt és az ő szolgái előtt, és mind vérré változék a víz, a mely a folyóban vala... a hal pedig, a mely a folyóvízben vala, meghala, és megbüdösödék a folyóvíz, és nem ihatának az Égyiptombeliek a folyónak vizéből; és vér vala az egész Égyiptom földén...és kinyujtá kezét Áron Égyiptom vizeire, és békák jövének fel és ellepék Égyiptom földét... jövének ugyanis ártalmas bogarak a Faraó házára és az ő szolgái házára, és egész Égyiptom földén pusztává lőn a föld az ártalmas bogarak miatt."

Amikor Egyiptom vizei "vérré változtak", valójában mérgező hatású vörös alga lepte el a Nílus vizét, megölve a benne élő halakat - erre viszont a békák elhagyták a vizet, ellepték a partokat. A döglött halak és a békák odavonzották a szúnyogokat és bögölyöket - állítja Humphreys.