Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az első

Kétségtelen tény, hogy Gagarin volt az első ember, aki kijutott a kozmoszba

Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin előtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérő összeesküvés-elméletek az űrhajózás hőskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.

Világszenzáció, és világ-összeesküvés

Ötvenöt éve, 1961. április 12-én szenzációs hír járta be a világot; az első ember kijutott a kozmoszba. Jurij Alekszejevics Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén 108 perces űrrepülésével történelmet írt. Ám szinte attól a pillanattól kezdve, hogy a Vosztok-űrkabin landolt a kazahsztáni sztyeppén, megkezdődtek a találgatások, hogy vajon valóban Gagarin volt-e az első kozmonauta, aki megjárta a világűrt.

Az összeesküvés-elméletek hívői szerint, nem Gagarin volt az első ember, aki kijutott a világűrbe Forrás: Origo

A konteós jelleget sem nélkülöző találgatások a hidegháborús korszak szovjet érájának már-már paranoiás titkolózási szokásain alapultak; a szovjet űrkísérletek csak akkor kaptak nyilvánosságot, ha a küldetés sikerrel végződött.

Szergej Koroljov főkonstruktőr, a szovjet űrrepülés atyja, kezében a Szputnyik-1 műhold makettjével Forrás: Sputnik News

Noha mindkét, a kozmosz meghódításáért versenyben álló nagyhatalom, a Szovjetunió, és az Amerikai Egyesült Államok sem győzte hangsúlyozni az asztronautikai kísérletek békés, tudományos jellegét, köztudott volt, hogy az űrtechnológiai verseny kéz a kézben jár a katonai interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztésével.

A Vosztok-1 űrhajóról készült fantáziarajz. Egyesek azzal az indokkal kérdőjelezik meg Gagarin űrrepülését, hogy nem készültek űrfotók a Vosztok fedélzetéről Forrás:Pics About Space

Ezért a „békés”űrtechnológiát

ugyanolyan szigorú titoktartás övezte, mint a katonai kísérletek eredményeit.

Emiatt érthető, hogy a titkolózásban és agyonhallgatásban élenjáró szovjetek bejelentéseit egyesek még akkor is megkérdőjelezték, ha azok történetesen tökéletesen megfeleltek a valóságnak. A Gagarin űrrepülésével kapcsolatos összeesküvés-elméletek gyökerei ebbe, a hidegháborús paranoiába gyökreznek.

Iljusin és a kínai nagy fal

A Gagarin előtt világűrbe jutott, és ilyen-olyan okból pórul járt, állítólagos szovjet asztronauták közül talán a világhírű repülőgép-tervező, Szergej Iljusin fia, Vlagyimir Iljusin alezredes,(később tábornok) a Szuhoj-cég berepülőpilótájával kapcsolatos történet a legismertebb.

Kétségtelen tény, hogy Gagarin volt az első ember, aki kijutott a kozmoszba Forrás: Origo

Iljusin alezredes állítólagos űrrepülésére a Vosztok-1 indítása előtt öt nappal korábban, 1961. április 7-én került sor a bennfentes konteó-gyárosok szerint.

Iljusin sikeresen kijutott a világűrbe és megkerülte a Földet,

azonban a landolást komolyan elvétették; a Rosszija nevű űrkabin ugyanis nem a Szovjetunióban, hanem kínai területen ért földet.

Vlagyimir Iljusin sohasem erősítette meg a nevéhez kapcsolt legendát Forrás: The.place2.ru

Az 1960-as évek elején a két kommunista nagyhatalom viszonya a mélypontra zuhant, a maoista Kína szerint ugyanis a szovjet pártvezetés feladta az igazi marxizmus-leninizmust, és revizionista útra lépett.

A kevésbé barátságos kínai elvtársak elfogták Iljusint, az űrkabint pedig apró darabokra szedték,

hogy hozzájussanak a szovjet űrtechnológiai titkokhoz. Az Iljusin-féle összeesküvés-elmélet hívői arra is ismerik a magyarázatott, hogy mindez miért nem került nyilvánosságra; a szovjeteknek több, mint kellemetlen volt a fiaskó, a kínaiak pedig nem akarták nagydobra verni, hogy komoly technológiai ismeretek birtokába jutottak.

Jurij Gagarin ( a kép bal szélén) amerikai asztronauták és Johnson elnök társaságában Forrás: Pics About Space

Az Iljusin-ügyben jól értesültek azt is tudni vélik, hogy a kínaiak a pórul járt szovjet űrhajóst, és az űrkabint egy évvel később átadták az oroszoknak. Az 1964-ben megbukott szovjet első titkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov fia, 1998-ban a brit Horizons TV csatornának azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Sz. Iljusin mint kiképzett űrhajós, az 1960-as évek elején egy évet Kínában tartózkodott.

A korai szovjet űrkísérletek titkossága tág teret nyitott a konteós elméleteknek Forrás: Pics About Space

Az Iljusin-konteó hívők szerint ez úgymond perdöntő bizonyíték arra, hogy a szovjet hatóságok által agyonhallgatott Iljusin-ügy a valóságban is megtörtént.

A 2010. március 1-én elhunyt Iljusin sohasem erősítette meg a nevéhez kapcsolt állítólagos űrrepülést,

és ezt alátámasztó bizonyítékok sem kerültek elő mind a mai napig.

Pocsék fékezőrakéták, és infarktus az űrben

A feltételezett, és kudarcba fulladt szovjet űrutazások specialistái szerint korántsem Iljusin volt az egyetlen, aki még Gagarin előtt kijutott a világűrbe. Egyesek tudni vélik, hogy Pjotr Dolgov alezredes, a szovjet légierő kiképzett űrhajósa volt a legelső „kísérleti nyúl”,

aki még 1960 októberében földkörüli pályára állt űrhajójával.

Egy kört sikeresen megtett az orbitális pályán, ám a visszatérési manőver közben a fékezőrakéták meghibásodtak, és az emiatt fellépő 16 g nehézségi gyorsulás megölte az asztronautát.

Egyes összeesküvés-elmélet hívők szerint Gagarin előtt volt olyan szovjet kozmonauta, aki az űrben vesztette életét Forrás: Devianart

Az asztronautikai összeesküvés-elméletek tudorai szerint Dolgov alezredes kudarca azonban nem kedvetlenítette el a Szergej Koroljov főkonstruktőr irányítása alatt álló bajkonuri csapatot, és alig két hónappal később megtörtént a második emberes űrrepülési kísérlet is.

Gagarin és Koroljov Forrás: Wikimedia Commons

A technika ördöge azonban ez alkalommal sem tagadta meg önmagát,

az állítólag 1960 decemberében történt indítás "túl jól" sikerült:

az utolsó gyorsító fokozat későn kapcsolt le, és Vlagyimir Zavadovszkij őrnagy űrhajója túl magasan állt orbitális pályára, ami miatt csak két héttel később sikerült a földi irányításnak lehoznia az űrkabint.

A Vosztok-1 űrhajó Forrás: Pics About Space

Zavadoszkijnak természetesen csak a holtteste jutott vissza a Földre, a legfeljebb négy napra elegendő oxigénkészlet kifogyása miatt.

Ugyancsak tudni vélik, hogy volt egy Gagarin előtt harmadik hősi halottja is a szovjet űrkísérleteknek,

Genagyij Mihajlov őrnagy személyében. 1961 februárjában minden úgy ment, mint a karikacsapás, a hordozórakéta tökéletesen működött, Mihajlov pont az előre kiszámított magasságban állt orbitális pályára, és a fékezőrakéták is kifogástalanul működtek a landolási manőver során.

Bajkonuri életkép Forrás: Theplace2.ru

Valószínű azonban, hogy Fortuna istenasszony szovjetellenes érzelmű volt, mivel a kozmonauta leszállás közben szívinfarktust kapott, legalább is a Mihajlov-konteóban.

Van, aki szerint Gagarin volt az első Armstrong

Az 1969. júliusi első holdra szállás legalább akkora szenzáció volt, mint Gagarin űrutazása. Az összeesküvés-elmélet hívők egyéb párhuzamot is felfedezni vélnek Gagarin űrrepülése, és Neil Armstrong holdra lépése között ;

mindkettőt előre megrendezett csalásnak tartják.

A holdra szállás megkérdőjelezése ugyanolyan badarság, mint Gagarin űrrepülésének tagadása Forrás: NASA

A Gagarin kozmikus útját megkérdőjelezők szerint, a sorozatos kudarcok miatt Hruscsov pártfőtitkár Gagarin esetében biztosra akart menni. A szovjet presztízs nem engedhette meg, hogy az első emberes űrrepülés dicsőségéért vívott harcban, az amerikaiak megtépázzák a legfejlettebb társadalomnak a hanyatló kapitalizmussal szemben meglévő, kétségtelen fölényét.

Mao Ce-tung és Hruscsov. A két kommunista nagyhatalom között az 1960-as évek elején elhidegült a viszony Forrás: Origo

Ezért Gagarin űrrepülését egyszerűen megrendezték; Bajkonurban a kamerák felvették amint beöltöztetik Gagarint és a lift felviszi a Vosztok-1 kabinjához, majd megörökítették a startot, csakhogy a kozmonauta ekkor már nem volt az űrkabinban, mint ahogy Gagarin visszatérése is megrendezett jelent volt csupán.

Gagarin úton a kilövőálláshoz a tartalékűrhajós Tyitovval, 1961. április 12-én Forrás: Pics About Space

A Gagarin űrrepülésében kételkedők egyik legfontosabb érve,hogy

a Vosztok kabinjából nem készültek űrfotók a Földről

– és az erre adott hivatalos magyarázata, miszerint elromlott a felvevőgép, több mint gyanús szerintük. Ez azonban még nem minden; vannak, akik azt is tudni vélik, hogy Gagarin 1968. március 27-i repülőbalesete merénylet volt a hazugságban élő, és emiatt lelkileg megroppant űrhajós ellen, aki arra készült, hogy feltárja az igazságot.

Gagarin 1968 márciusi repülőbalesete mögött is egyesek politikai merényletet feltételeznek Forrás: Pics About Space

Sem az 1990 után megnyílt titkos szovjet archívumok, sem az egykori szemtanúk, valamint komoly szakértők se támasztanak alá semmit ezekből a magukat makacsul tartó legendákból. Noha semmi sem bizonyítja e konteós-elméletek valóságalapját valószínű, hogy már örökre az asztronautikai folklór részévé váltak