Zöldes fényben fluoreszkált az elátkozott hajó

A bolygó hollandi legendája az egyik legrégebbi szellemhajó história

A hajózás csaknem egyidős az emberi civilizáció kialakulásával. A szárazföldtől azonban olyannyira különböző óceánok mind a régmúltban, mind pedig napjainkban állandó kihívást jelentettek és jelentenek a végtelen vizekre kimerészkedő tengerészek számára. Ezért talán nem véletlen, hogy a hajózás történetét át- meg átszövik a megválaszolatlan rejtélyek és az ezekből szárba szökő legendák, amelyek közül kétségkívül a bolygó hollandié az egyik leghíresebb.

Wagner is megénekelte a nem mindennapi históriát

A „bolygó hollandi” az a híres szellemhajó, amely az elmúlt évszázadok során nemcsak a tengeri legendáknak, hanem a kultúrtörténetnek is ismert szereplőjévé vált.

A bolygó hollandi legendája az egyik legrégebbi szellemhajóhistória Forrás: Paranormaly

Utóbbival kapcsolatosan gondoljunk csak Sir Walter Scott (1771 – 1832) „Rokeby, a poem” című 1812-ben megjelent írására vagy Richard Wagner (1813 – 1883) azonos című operájára, amelynek 1843. január 2-án, Drezdában volt az ősbemutatója.

Sir Walter Scott, a híres brit regényíró fantáziáját is megmozgatta Van der Decken kapitány hátborzongató története Forrás: Wikimedia Commons

A kultúrtörténeti érdekességeken túl azonban érdemes utánajárnunk, hogy valójában mi is állhat a tengerészbabonákban mind a mai napig élénken élő, rettegett kísértethajó történetének hátterében. A bolygó hollandiról az első írásos feljegyzés 1795-ből ismert.

Richard Wagner operájában napjainkig tovább él a kapitány szelleme Forrás: Wikimedia Commons

George Barrington (1755 – 1804) a „Voyage to New South Wales” című munkájában tudósít először a Jóreménység fokának viharos vizein időnként váratlanul felbukkanó és „zöldesen foszforeszkáló” szellemhajóról, amelynek megpillantása egy hamarosan bekövetkező tragédiának a baljós előjele.

Megidézte a pokol összes szellemét

Barrington írása nyomán többen is megpróbálták beazonosítani a félelmetes kísértethajó eredetét.

George Barrington ír származású felfedező tudósított először a Jóreménység-fok térségében eltűnt bolygó hollandi legendájáról Forrás: Australian National Library

Ezek szerint az 1650-es években bizonyos Hendrik van der Decken kapitány, Amszterdamból Jáva felé hajózva, a mai Fokváros előtti Table Bay (Tábla-öböl) térségében, háromárbocos vitorlásával súlyos viharba került. ( A Tábla-öblöt délről a Jóreménység foka határolja. Közismert, hogy a fok körüli vizeket a hirtelen jött erős és alattomos viharok miatt az Atlanti-óceán legnehezebben hajózható területei között tartják számon a tengerészek.)

Az üvöltő szél és a házmagasságú hullámok szétszaggatták a vitorlákat, és eltörték az egyik árbocot.

A halálra rémült legénység könyörögve kérte a kapitányt, hogy forduljanak vissza,

és keressenek szélvédett helyet. Van der Decken azonban hajthatatlannak bizonyult, annak ellenére, hogy a hajótestet kezdte elárasztani a víz.

A helyi legendárium szerint leginkább viharban és a Jóreménység fokánál várható a kísérteties fényben lobogó szellemhajó felbukkanása Forrás: Paranormaly

Emiatt a legénység már közel állt a nyílt lázadáshoz. A kegyetlenségéről hírhedt Van der Decken kapitány ekkor felszaladt a kormányállásra, és a villámok fényében, túlharsogva a dühöngő vihar süvítését megesküdött az ég és a pokol összes szellemére, hogy ha ítéletnapig tart, akkor is megkerüli a fokot.

A legendák kapitányának akadt azért alteregója

A pokol szellemeinek megidézése a babonás tengerészeket még a viharnál is jobban megrémítette, megtört minden ellenállás. Van der Decken kapitány háromárbocosának azonban örökre nyoma veszett.

A legenda szerint a bolygó hollandi – a kapitány sátáni esküjének megfelelően – azóta is a Jóreménység fokának térségében bolyong,

hogy időnként – különösen viharban vagy vihar előtti időben – váratlanul felbukkanjon, és szerencsétlenséget hozzon annak fejére, aki először meglátja.

A hírhedt kapitány, Hendrik van der Decken portréja, amelyet lehet, hogy valós személyről, Bernard Fokke 17. századi holland kapitányról formáltak Forrás: Printerest

A tengerészeti folklór e messze leghíresebb történetének főszereplője, Hendrik van der Decken kapitány léte is kétséges. Egyes vélekedések szerint a Van der Decken valóságban is létezett alteregója a sokat sejtető „ördög” becenevet viselő és

a legénységével hírhedten kegyetlenül bánó Bernard Fokke, a Holland Kelet-indiai Társaság kapitánya lehetett,

aki többek között arról vált híressé, hogy az 1670-es években rekordidő alatt, három hónap és tíz nap alatt jutott el Batáviából (ma Indonézia) Hollandiába.

A ködös és viharos hírhedt Jóreménység-fok Forrás: Elter Tamás

Más nem túl megbízható források szerint

Van der Decken valós személy volt, és az 1650-es években a Jóreménység foka térségében veszett nyoma.

Hogy így volt-e, vagy sem, nem tudhatjuk biztosan, ám tény, hogy már több mint két évszázada kísért a titokzatos kapitány emléke.

Királyi szemek is látták a zöld fényben izzó kísértethajót

Történt pedig 1881 májusában, hogy őfelsége hadihajója, a HMS Inconstant korvett Ausztráliából Nagy-Britannia felé hajózva két másik kísérőhajójával együtt a hazafelé tartó úton éppen a Bass-szoroson haladt át. Egy 16 éves tengerészkadét a következőket jegyezte fel a naplójába:

A bolygó hollandi hajnali 4-kor keresztezte hajónk útvonalát. Különös foszforeszkáló fényt bocsátott ki, mint egy kivilágított fantomhajó.

Az erős fényben kirajzolódtak a tőlünk mintegy 200 yardnyira, balra elhaladó brigg árbocai és vitorlái.”

A HMS Inconstant korvett egy 1868-ban készült metszeten Forrás: Wikimedia Commons

Az őrt álló tiszt a hídról pillantotta meg egy tengerészkadéttal együtt, akit azonnal az előfedélzetre küldött. Ám amikor a kadét a hajó elejére ért, a vitorlásnak már nyomát sem látta, sem a közelben, sem a horizonton, bár az idő tiszta, és a tenger nyugodt volt.”

Albert Viktor walesi herceg, a később V. György néven trónra lépett brit uralkodó abból az időből való portréfotója, amikor állítása szerint találkoztak a furcsa és félelmetes kísértethajóval Forrás: Wikimedia Commons

Ezt a tengerészkadétot 1911. június 22-én, a Westminster-apátságban V. György néven Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának uralkodójává koronázták.

V. György király. A brit uralkodó állítása szerint fiatalkorában találkozott a bolygó hollandival Forrás: Wikimedia Commons

Az akkor Albert Viktor walesi hercegként ismert kadét azt is feljegyezte, hogy a különös jelenséget rajta kívül még 13-an látták az Inconstant fedélzetéről, és jó néhányan mások is, a kísérőhajókról.

A furcsa, ósdi vitorlást elsőként megpillantó tengerészkadét még aznap meghalt,

lezuhant az egyik keresztvitorláról. A bolygó hollandit szintén az elsők között felfedező tengerésztiszt pedig néhány nap múlva lett rosszul, és váratlanul elhunyt.

A 20. században is borzolta az idegeket és a fantáziát

Fél évszázaddal később, 1939 januárjában, a Fokföldi-félsziget keleti oldalát határoló nagy Vals-öböl (False Bay) egyik kedvelt strandján, Glencainnál mintegy 100, a homokos fövenyen napozó turista egy furcsa, ósdi, tépett vitorlázatú hajóra lett figyelmes, amely hirtelen dagadó vitorlákkal bukkant elő a látóhatárt eltakaró párából.

A Fok-félsziget keleti partjai mentén elterülő nagy Vals-öbölben is állítólag látták a kísértethajót Forrás: Elter Tamás

Ami különösen furcsa volt, hogy

a tökéletes szélcsend ellenére az ismeretlen hajó vitorlázata úgy nézett ki, mintha erős szél fújná.

A megdöbbent emberek azonban nem szemlélődhettek túl sokáig, mivel a kísérteties hajó, amilyen váratlanul felbukkant, ugyanolyan hirtelen el is tűnt.

Alig három évvel később, 1942 szeptemberében a fokvárosi Mouille Point közelében fekvő ház teraszán pihenő négyfős társaság lett arra figyelmes, hogy a látóhatáron délnyugati irányból egy furcsa, divatjamúlt, viharvert háromárbocos vitorlás tart a Tábla-öböl felé.

Kilátás a Fokföldi-félsziget tetejéről a Tábla-öböl irányába Forrás: Elter Tamás

A különös hajó hirtelen eltűnt a Robben-sziget mögött, de hiába várták ismételt felbukkanását, többé nem mutatkozott. A legutolsó híradás 1992-ből származik, amikor is – állítólag – a Vals-öböl nyugati csücskénél, a Cape Pointnál láttak egy ósdi, megtépázott vitorlást a dühöngő viharban.

Valami kevéssé kísérteties alapja is lehet a látomásoknak

Mi lehet a magyarázata e többször megfigyelt, rejtélyes jelenségnek? A kísértethajót nappal észlelőket legnagyobb valószínűség szerint egy különleges, a tengeren viszonylag gyakori és a délibábhoz hasonló optikai csalódás, az úgynevezett refrakció téveszthette meg.

A refrakció jelenségét szemléltető ábra Forrás: Wikimedia Commons

A jelenség hátterében a tenger felszíne feletti, eltérő hőmérsékletű légrétegek okozta fénytörés áll, amely a valóságosnál mélyebbre, vagy éppen magasabbra emeli a horizontot. Emiatt időnként a látóhatáron tényegesen nem látható tárgyak (hajók) képe is megjelenhet az észlelő előtt, amely a légrétegek vibrálása (oszcillációja) miatt bármikor hirtelen eltűnhet.

Szent Elmo tüze, elektrosztatikus kisülés egy antennaárbocon Forrás: Printerest

Az éjszakai megfigyelések – köztük a walesi herceg leghitelesebbnek tekinthető észlelése is – kivétel nélkül megemlítik a furcsa hajó foszforeszkálását. Főleg vihar előtt, gyakran megnövekszik a tenger felszíne feletti légrétegek elektrosztatikus feszültsége.

Szent Elmo tüze egy utasszállító gép pilótafülkéjéből nézve Forrás: Youtube

A magas, kiemelkedő tárgyakon, mint például a hajók árbocain,

ilyenkor kisül a statikus elektromosság, zöldes, foszforeszkáló lángocskák formájában.

A tengerészek ezt a rémületesen bizzar és a jelenség fizikai hátterét a múltban nem ismerő zöldes izzást Szent Elmo tüzeként emlegetik évszázadok óta.

A bolygó hollandi legendája még ma is megmozgatja az emberi fantáziát Forrás: Youtube

„Szent Elmo tüzei” beazonosíthatók számos tengerészbabona hátterében, és talán ez a magyarázata a bolygó hollandi kísérteties fényeinek is. Vagy mégsem?