Sejtterápia és immunrendszer

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

A sejtterápia alkalmazásával kapcsolatban máris igen komoly és ígéretes eredmények születtek (erre a későbbiekben néhány konkrét példát is láthatunk), de valószínűleg még sok időbe telik, míg az őssejtek fejlődését tetszés szerint tudják majd irányítani, létrehozva bármely sejttípust, illetve szövetet (esetleg teljes szervet). Számos olyan kísérlet is folyik, ahol magukat az őssejteket juttatják be a beteg vagy sérült szövetbe. Az eredmények egy része alapján úgy tűnik, hogy az őssejtek képesek valamilyen módon érzékelni a rendellenesen működő szövet jelzéseit, és spontán fejlődéssel igyekeznek kijavítani a hibát, vagyis a szükséges sejttípussá fejlődnek. Sőt, amennyiben nem a probléma helyén jutnak a szervezetbe, bizonyos korlátok között képesek a betegség vagy sérülés helyére vándorolni.

Nem kérdés azonban, hogy egy egészséges immunrendszer hogyan reagál az idegen sejtek felbukkanására. A kilökődés problémájával a jövő sejtterápiájának is szembe kell néznie. Ebben az esetben azonban az alapoknál is lehet kezelni a problémát.

Általános megoldási lehetőség, hogy a szaporítás előtt magukat az őssejteket kell úgy módosítani, hogy a belőlük kifejlődött sejtek ne váltsanak ki immunreakciókat. Ezt bizonyos gének inaktiválásával lehet majd megtenni, ha részletesen megismertük a folyamat genetikai hátterét. Addig is cél lehet olyan szövetbankok létrehozása, amelyek immunológiai szempontból a leggyakoribb szöveti jellemzőket mutatják, így a legszélesebb körben használhatók fel.

Egy másik és kézenfekvő módszer, hogy az őssejteket magából a beteg szervezetből nyerjük ki, majd szaporítás után nagyobb mennyiségben vagy valamilyen konkrét típussá fejlesztve juttatjuk vissza a sejteket. E teljesen szervezetbarát megoldás azonban csak felnőtt őssejtek alkalmazásával képzelhető el, vagyis csak a multipotens őssejtekre igaz (mivel általában majd nem korai fázisban lévő embriót, hanem idősebb szervezetet szeretnénk kezelni). Mint azonban már említettük, a multipotens őssejtek specializációs képességei már korlátozottak, s általában csak egy szövetféleség különféle sejttípusainak létrehozására képesek. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időszak (1999 végétől) egyes eredményei alapján ez az állítás már nem teljesen állja meg a helyét, mivel úgy tűnik, hogy a multipotens őssejteknek váratlanul nagy a "rugalmassága", s a megszokottól eltérő szöveti környezetben váltani tudnak (lásd később).

A felnőtt szervezetből kivett sejtekkel kapcsolatos probléma megoldására azonban segítségül hívhatjuk a klónozást. A korábbiakban már bemutattuk a maganyag-átviteli (nukleáris transzfer) technológiát, mint a pluripotens őssejtek előállítási lehetőségét. Nem kérdéses, hogy ha ezt sikerülne megvalósítani, annak immunológiai szempontból óriási előnye lenne, hiszen az őssejtek genetikai anyaga a kezelni kívánt szervezetből származna, így a kilökődés esélye gyakorlatilag nem állna fenn.

Az immunrendszer "kijátszására" alkalmazott további lehetőség futurisztikusnak tűnik, bár elvileg már ma is megoldható. Az eljárás lényege egyfajta előre gondolkodás, s az embriófelezési klónozási eljárásra épül. A (nem túl távoli) jövő tehetősebb szülőpárjai - miután természetesen alaposan bevizsgáltatják ivarsejtjeiket - mesterséges megtermékenyítéssel egyesítik genetikai állományukat. A totipotens állapot valamelyik fázisában - vagyis maximum nyolc sejtnél - a fejlődő embriót két, esetleg több darabra választatják (mint azt korábban említettük, a totipotens sejtek bármelyikéből létrejöhet a teljes embrió és a méhlepény). Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy ez mindjárt a kétsejtes fázisban történik. Az egyik sejtet aztán normálisan hagyják fejlődni, s beültetik az anya méhébe. A másik sejtet azonban csak a hólyagcsíra állapotig hagyják osztódni, majd abból a pluripotens őssejteket kinyerik és lefagyasztják. Az őssejtek a későbbiekben bármikor kiolvaszthatók és bármilyen szövet kialakítására felhasználhatók, a kilökődés veszélye nélkül. Az elmondottakból az is világossá válhat, hogy a "szervbankoknak" kifejlesztett és kómában tartott teljes emberi klónok rémképénél létezik sokkal etikusabb, olcsóbb és elegánsabb megoldás is.

Vissza az őssejt-dosszié elejére