Csökkenhet a lézeres szemműtétek kockázata<br/>

A világon egyedülálló felfedezést tett a közelmúltban a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) szemklinikájának két orvosából és egy amerikai fizikusból álló kutatócsoport.

A Berta András, a DEOEC Szemklinikájának igazgatója, a dr. Csutak Adrienne, a szemklinika PhD-hallgatója és a David Silver amerikai fizikus által alkotott kutatócsoport felfedezése nyomán a korábbi töredékére csökkenthető a lézeres szemműtétek kockázata, illetve a gyógyulását követő komplikáció. A kutatók az amerikai John Hopkins Egyetemen Az év találmánya díját nyerték el.

A lézert 1967-ben fedezték fel, a gyógyításban mintegy 20 éve használják. A világon évente több millió betegen végeznek lézeres szemműtétet. A beavatkozások célja, hogy a szemüveget viselő emberek látása a szaruhártya fénytörésének megváltoztatásával megjavuljon, és ne kelljen többé szemüveget viselniük. A műtétet követően a betegek 10 százalékának azonban nem javul, hanem romlik, homályos lesz a látása. Ennek oka, hogy a szaruhártyán a lézeres beavatkozás során ejtett seb nem gyógyul megfelelően, a szövettörmelék nem távozik el idejében.

A normálistól eltérően akkor gyógyul a beteg szeme, ha a könnyéből hiányzik az egyik összetevő, az egyik enzim. Ennek felfedezéséért, illetve azért, hogy az enzim szemcseppel pótolható, kapta meg Az év találmánya díját, és az azzal járó 2 500 dollárt Berta András, a DEOEC Szemklinikájának igazgatója, a dr. Csutak Adrienne, a szemklinika PhD-hallgatója és a David Silver amerikai fizikus által alkotott kutatócsoport.

A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy jelenleg a műtét előtt az orvosok nem tudják megállapítani, homályos lesz-e a beteg látása a beavatkozást követően. - Az enzim hiányának felismerése révén a kockázatok azonban jelentősen csökkenthetőek, hiszen a szervezetbe szemcsepp útján be lehet juttatni a megfelelő gyógyulás elmaradásért hibás enzimet - mondta dr. Berta András sajtótájékoztatóján.

Az eljárással minimálisra csökkenthető a komplikáció. A találmány jelentőségét növeli az is, hogy a szemcsepp nemcsak a lézeres szemműtétek, hanem a szaruhártyát ért egyéb sérülések esetén is alkalmazható.

A kutatások jelenleg az állatkísérleteknél tartanak. Ezek befejezése után várhatóan az év végén következik a szer tesztelésének klinikai szakasza. - Ennek során már embereken is kipróbálják a gyógyszer hatását - hangsúlyozta dr. Csutak Adrienne.

A találmány védelme érdekében a gyógyszer előzetes szabadalmát az Amerikai Egyesült Államokban jegyezték be a kutatók és a végleges eljárást is ott folytatják le. Berta András szólt arról is, hogy a John Hopkins Egyetem az év elején tárgyalásokat folytatott a gyógyszer szabadalmi jogára az amerikai Paradigm Medical Industry-vel. A cég előzetes becslése szerint a szemcsepp forgalomba hozatala évente 500 millió és 1 milliárd dollár közötti bevételt hozhat az Amerikai Egyesült Államokban.

(MTI)