Egyetlen jégkristályból is kimutatható lehet az élet idegen égitesteken

Vágólapra másolva!
Azt gyanítjuk, hogy a Naprendszer számos jeges holdja folyékony óceánnak ad otthont a kéreg mélyén. Azt tervezik, hogy fúrórobotokkal jutnak el ezekhez az óceánokhoz, de egy új kutatás szerint valami sokkal egyszerűbb dolog is információt szolgáltathatna az ottani élet lehetőségéről. Mindössze egyetlen jégszemcsére van szükség.
Vágólapra másolva!

Az Europa és az Enceladus (a Jupiter és a Szaturnusz holdja) földalatti óceánjai is juttatnak alkalmanként némi anyagot az űrbe, ahol az óceánból származó anyag jégkristályok permete formájában megfagy. A laboratóriumi kutatások arra utalnak, hogy ezekben az óceáni világokban jelen lehet az élet, és ez a jelenlegi technikával minimális mennyiségben is kimutatható, olvasható az IFL Science ismeretterjesztő honlapon.

A Szaturnusz körül  keringő Cassini amerikai űrszonda által készített kép a Szaturnusz holdjának, az Enceladusnak a déli sarkából gejzírszerűen kilövellő jégdarabkákról és vízgőzről
A Szaturnusz körül  keringő Cassini amerikai űrszonda által készített kép a Szaturnusz holdjának, az Enceladusnak a déli sarkából gejzírszerűen kilövellő jégdarabkákról és vízgőzről
Fotó: Forrás: MTI/AP/NASA

„Most először mutattuk ki, hogy a sejtes anyagnak még a parányi töredéke is azonosítható egy űrhajó fedélzetén lévő tömegspektrométerrel” - mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Fabian Klenner, a Washingtoni Egyetem munkatársa közleményében.

„Eredményeink még nagyobb bizalmat adnak nekünk abban, hogy a következő műszerek segítségével képesek leszünk a földihez hasonló életformák kimutatására, amelyekről egyre inkább úgy véljük, hogy jelen lehetnek az óceánokat hordozó holdakon.” 

A kutatócsoport egy egyszerű baktériumot választott, hogy szimulálja az Europa óceánjának lehetséges életformáit. A Sphingopyxis alaskensis nevű baktériumot használták, amely Alaszka vizében található - így jól átvészeli a hideget, és kevés tápanyaggal is életben marad. 

Gejzír az Europán (illusztráció)
Gejzír az Europán (illusztráció)
Fotó: Science Photo Library via AFP

A csapat elképzelése szerint a baktériumok elérhetik az eltemetett óceán felszínét, és ott buborékolhatnak ki, ahol a repedések összekötik a felszínnel. Ezek a buborékok biomasszát szállíthatnak (mint az óceáni hab a tengerpermet), és ezek a molekulák a jégszemcsékben rekednek. 

A NASA októberben induló Europa Clipper űrszondájának műszerei képesek ilyen anyagok, különösen a lipidek kimutatására. Ezek a zsírmolekulák alkothatják az idegen életformák membránjait, és molekuláris szerkezetüket tekintve sokkal stabilabbak, mint a DNS. 

„Megfelelő műszerekkel, mint például a NASA Europa Clipper űrszondáján található SUrface Dust Analyzer, talán könnyebb lesz, mint gondoltuk, életet vagy annak nyomait találni a jeges holdakon” - tette hozzá a vezető szerző, Frank Postberg, a berlini Freie Universität bolygótudományok professzora. „Persze csak akkor, ha az élet ott van, és megoldja valahogy, hogy olyan környezetből származó jégszemcsékbe zárva legyen, mint például egy felszín alatti víztározó.”