Találtak egy hatékony, de drasztikus módszert a cukorbetegség ellen

A gyomorszűkítő műtétek hatékonyabbnak bizonyultak a diabéteszes betegek vércukorszintjének kordában tartása szempontjából, mint a gyógyszeres és életmódbeli beavatkozások.

A gyomorszűkítő, szaknéven bariátriai műtétek hatékonyabbak a 2-es típusú cukorbetegség hosszú távú kordában tartása, a vércukorszint tartós normalizálása szempontjából, mint a gyógyszeres és életmódbeli beavatkozások – erősítette meg a Pittsburgh-i Egyetem (Pitt) orvosi fakultásának sebész-kutatói által a JAMA folyóiratban megjelentetett tanulmány.

Az ez ideig legnagyobb léptékű és leghosszabb utánkövetési idejű randomizált vizsgálatban a kutatók azt is megállapították, hogy a bariátriai műtétek után a koleszterin- és trigliceridszintek is nagyobb mértékben javultak, mint a gyógyszerek és életmódváltoztatások hatására. 

Mivel a diabétesz és a koleszterin a szívbetegségek fontos kockázati tényezői, mindkét probléma együttes kezelése az infarktusos, stroke-os és egyéb keringési megbetegedések számának csökkenéséhez vezethet.

„Elemzésünk az eddig ismert legerősebb bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy a bariátriai műtétek a cukorbetegség menedzselésének biztonságos és hatékony eszközei – szögezte le Anita Courcoulas, a Pitt sebészeti osztályának professzora, aki az az egyetem orvosi karán indított Minimálisan Invazív Bariátriai Program vezetője és a most megjelent cikk első szerzője.

A gyomorszűkítő műtétek hatékonyabbnak bizonyultak a diabéteszes betegek vércukorszintjének kordában tartása szempontjából
Fotó: Shutterstock/Proxima Studio 

Látványos javulás a műtét után

A közlemény négy, 2007 májusa és 2013 augusztusa között lefolytatott randomizált klinikai vizsgálat eredményeit tekintette át. Mind a négy vizsgálatban 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensek szerepeltek, akiknek egy részénél bariátriai műtétet hajtottak végre, a többiek pedig olyan orvosi és életmódbeli programban vettek részt, amely a diabétesz kockázatát ismerten csökkentő beavatkozásokat tartalmazott. A kezelések eredményességét a HBA1c-szinten, a testsúlycsökkenésen, valamint az inzulin és más diabétesz-gyógyszerek használatának szükségességén keresztül mérték le. A HBA1c vagy glikozilált hemoglobin egy cukorral konjugált hemoglobinszármazék, amelynek vérszintje a vércukor időbeli átlagát képezi le. A hosszú távú kimenetelt a véletlenszerű csoportba osztás után 7, vagy amennyiben erre lehetőség volt, 12 évvel elemezték.

A bariátriai műtéten átesett csoport pácienseinél a gyógyszeres/életmódbeli beavatkozásban részesültekhez képest minden utánkövetési időpontban következetesen alacsonyabb HB1ac-szintet mértek, ami a vércukorszint sikeresebb kordában tartását jelzi. Ez annak ellenére volt így, hogy a bariátriai csoport a vizsgálat kezdetekor magasabb HB1ac-szinttel indult. A 7 éves utánkövetési pontnál a műtött csoport résztvevőinek 18.2%-a volt diabétesz szempontjából tünetmentes, míg ugyanez az arány a másik csoportban mindössze 6.2%-nak adódott. A 12 éves időpontra a különbség még szembetűnőbbé vált: eddigre a gyógyszeres/életmódváltoztató csoportnak már egyetlen résztvevője sem volt tünetmentes, míg a bariátriai beavatkozáson átesettek 12.7%-a normális vércukorszintet mutatott. A bariátriai műtéten átesettek közül még azok is jobb vércukorértékekkel bírtak és kevesebb diabétesz-gyógyszert kellett szedniük, akik nem váltak tünetmentessé.

Az eredmények valamennyi testsúlycsoportban azonosak voltak, ami azt mutatja, hogy a bariátriai műtétek az ilyen típusú beavatkozások szempontjából küszöbértéknek tartott 35 kg/m2-es testtömegindex alatt és felett egyaránt kedvező hatásúak.

Ez azt mutatja, hogy a 2-es típusú diabéteszes páciensek közül azoknak is fel kellene ajánlani a bariátriai beavatkozást a vércukorszintkontroll céljára, akik nem érik el a testsúlycsökkentő céllal végzett gyomorszűkítő műtét testtömegindex-küszöbértékét

 – hangsúlyozta Courcoulas. – Eredményeink kiemelik a rugalmas és betegközpontú ellátás fontosságát, amely az egyéni egészségügyi problémákra és célokra koncentrál.”

A tartós fogyásban is segít a gyomorszűkítő műtét, de vannak hátulütők

Bár ez a tanulmány elsősorban a vércukorszint kordában tartására és normalizálására összpontosított, a kutatók azt is megállapították, hogy a bariátriai műtét a tartós fogyás szempontjából is hatékonyabb a gyógyszeres/életmódbeli beavatkozásnál. A 12 éves kontrollpontnál a műtött páciensek átlagosan 19.3%-os testsúlycsökkenést mutattak, míg a másik csoport átlagos testsúlycsökkenése 10.8% volt.

A vércukorszint kordában tartása mellett a testsúlycsökkentésben is hatékonynak bizonyult a beavatkozás
Fotó: Hans Lucas via AFP

A halálozásban és a jelentősebb szív- és érrendszeri események terén nem mutatkozott különbség a két csoport között. 

Azonban a bariátriai műtéten átesettek körében gyakoribb volt a vérszegénység, a csonttörés, valamint az olyan kellemetlen emésztőrendszeri tünetek előfordulása, mint a hányinger és a hasi fájdalom.

Az elemzéshez felhasznált adatok a Pittsburgh-i Egyetem, a Cleveland Clinic, a Joslin Diabetes Center, a Brigham and Women’s Hospital, a Washingtoni Egyetem és a Kaiser Permanente Washington kórházi osztályain lefolytatott randomizált klinikai vizsgálatokból származtak. A vizsgálatok összességében 355 2-es típusú diabétesszel élő pácienst foglaltak magukba, és még a cukorbetegség kezelésére és testsúlycsökkentésre alkalmazott GLP-1 agonisták széles körű elterjedése előtt kezdődtek meg.

A gyógyszeres és életmódbeli beavatkozások mind a négy vizsgálatban az intenzív diabéteszes ellátás USA-beli szabványos ajánlásai szerint zajlottak. Ezeknek a programoknak részét képezte a rendszeres testmozgás, a tápanyagbevitel követése, az egészségügyi szakszemélyzettel való fokozott kapcsolattartás, a stressz csökkentése, a támogató csoportok munkájában való részvétel és a vizsgálat kezdetekor elérhető gyógyszerek szedése. A bariátriai beavatkozások között a Roux-en-Y gyomor-bypass műtét, a csőgyomor-műtét (sleeve gastrectomia) és a szabályozható gyomorgyűrűk felhelyezése szerepelt.